Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-07-11 / 28. szám

ire szavazott ? mert a szomszédja reánk. rr O ugyanis már tudja, hogy érdemes nálunk vásárolni, mert nálunk olcsóbban vásárol, hiszen minőséget kap, mi vagyunk Nyugatmagyarország legnagyobb szaküzlete, a mi szakismeretünk a vevő bizalmát megnyerte, jó érzés egy ragyogó tisztaságú üzletben y vásárolni, mert üzemünk racionalizálása következtében árainkat részben leszállítottuk, más áruknál a minőséget fokoztuk fel. • ff f ciooarunaz ko gazdasági összeomlását. A magyar ötmillió fontos kincstári jegykölcsönből négy millió fontot vesz át a külföldi tőke, ennek sorában a Bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, amely a jegybankok kooperációjára alakult még és a Magyar Nemzeti Bankkal is állandó benső összeköttetést tart fenn. A budapesti nagy pénzintézetek kipróbált teherbíró képességüket újból dokumentálják azzal, hogy nemcsak hogy megszerezték külföldi összeköttetéseik révén a négymillió fontot odakünn, hanem még komoly helyzetben is át tndnak venni a saját számlájukra egymillió fontot. Éjs e mellett ez a négymillió font összeg csak legalsóbb határát jelzi a mostani függőkölcsönnek, mert lehetséges, hogy még ezen felül is sikerül majd állami kincstárjegyet a külföldön kihelyezni. Nem lehet kétséges, hogy ennek a közel 140 milliós devizának a magyar gazdasági életre megtermékenyítő hatása lesz. Az államháztartásnak módja nyílik a beruházási munkákért járó összegeket kiegyenlíteni, ami a mezőgazdaság és a többi közgazdasági ágazat megsegítésére fordítandó összegekkel együtt az egész magángazdaságban friss vérkeringést fog hozni. Ezenkívül a devizák importja folytán a Nemzeti Bank készlete is jelentékenyen emelkedni fog, ami arra képesíti a Jegyintézetet, hogy a közgazdasági hitelellátást az eddiginél fokozottabb mértékben végezhesse és amellett teljesen felvértezve teljesíthesse legfőbb hivatását), a valuta nemzetközi értékének megóvását. Minden pártpolitikai szemponttól eltekintve és teljesen mellőzve azt, hogy ez a sikeres kölcsönművelet egyúttal a kormányzatnak is nagy sikere: el kell ismernünk, hogy ez a nehéz időkben érkező külföldi hitel gazdasági életünknek javára szolgál és előnyérc, mert ennek birtokában kivárhatjuk azt az időpontot, amikor a nemzetközi tőkepiacok várható javulásával a hosszúlejáratú állami kötvénykölcsön megfelelő feltételek mellett a külföldön meg lesz szerezhető. — Jégkárosultak figyelmébe! A polgármester felhívja a város kizárólag a mezőgazdaság és kertészet terén foglalkozó lakosságát, hogy a jégverés okozta károsodás megállapíthatása céljából a városi hadigondozó irodában (Városháza utcai iroda) az alábbi sorrendben jelentkezzenek: Július hó 14-én Erzsébetvárosban lakók, július 15—16-án Felsővárosban lakók, július 17-—18-án Alsóvárosban lakók, julius hó 20—21-én kültelken és itt fel nem sororolt helyeken lakók. Jelentkezés ideje reggel 9—12 óráig, délután 3—5 óráig. A jelentkezők adókönyvüket is okvetlen hozzák magukkal. „Komoly órákban." A Pápa és Vidélie címére. Mindenekelőtt bocsánatot kérek t. olvasóimtól, hogy — ami még sohasem történt meg e e lap hasábjain — ezúttal kivételesen a saját személyemmel leszek kénytelen foglalkozni. Kényszerít azonban engem erre a P. és V. július hó 5-iki számában megjelent, személyemet érintő támadás, melyre lehető rövidre fogott válaszomat a következőkben adom meg: Valószínűleg szenzációs felfedezésnek szánta a P. és V., holott az mindenki előtt, aki már 12 év előtt is az újságolvasói kort megérte, közismert dolog, hogy a Pápai Hírlap a kommunista éra elején, bár a szerkesztői függetlenség erős korlátozása mellett, de egy darabig valóban megjelent. E szomorú időszak legelső napjaiban kiadott első számában, 1919 március hó 22-én (szórói-szóra idézek a hivatkozott lapszámokból) a felsővárosi katholikus kör ellen március hó 15-én elkövetett „gyalázatos orgyilkosság ártatlan áldozatait, kiket az elvadult erőszak döntött korai sírjukba" siratta ei és a legnagyobb eréllyel követelte „az osztó igazság uralmának helyreállítását". Az ugyanezen időszakban megjelent utolsó számában, 1919 május 10-ikén pedig semmi terrortól vissza nem riadva, felemelte szavát a dévecseri gyilkosok ellen, „ne irtsuk egymást, mikor az idegen (a cseh, az oláh) kiirtana bennünket mind egy szálig, szűnjék meg végre a véres megpróbáltatás!" A kezdő és végző akkordnak ez a teljes összecsengése világosan mutatja azt, hogy a lapnak ideig-óráig való megjelentetése nem szolgált semmi egyéb célt, mint csupán azt, hogy a város polgársága, amennyire erre egyáltalán mód és lehetőség van, a kommunizmus borzalmaitól megkímélve maradjon. A devecseri mészárlás után a Pápai Hírlapot — látván, hogy hiú már minden jószándékú erőfeszítés — beszüntettem s a Pápai Hirlap ettől kezdve a kommün további tartama, vagyis három teljes hónapon át nem jelent meg, de szerkesztőjének neve ezért és sok minden egyébért, amikről én beszélni nem fogok, — a kezeim közt levő közhitelű bizonyítékok szerint — ott olvasható abban a jegyzékben, melyben a pápai direktórium és munkástanács előtt „megbízhatatlanok és megfigyelendÖk" vannak feltüntetve, akiknek sorsa tudvalevőleg a kommün további fennmaradása esetén előre meg volt pecsételve. Hogy mit sikerült mégis a Pápai Hírlapnak e gyászos korszak első heteiben megjelent néhány számaival elérnie s hogy mi volt specialiter a célja a „Komoly órákban" c. cikkKi tisztíttat ma keménygallért ? Csak a könnyelmű ember! 1 gallér ára: P 120 5-szöri tisztítás: á —i2 —"60 Összesen: P 1 80 Mert vagyis egyszeri viselet —'30 fillér. 24 fillérért viselhet azonban mindig új gallért, mióta kapható már Pápán is a legújabb .5upiter-vászon-gallór, amiből 5 drb. gallér kerül P 1'20-ba. Nem kell mosatni; mindig új! Kapható Pápán: ifj. Stern £ipót cégnél I Kossuth-utca 13. Minden szám ismét kapható I nek, melyből a P. és V. pár részletet idéz, arról röviden ennyit: Íratott ez a cikk halálos izgalmak idején, április 26-án, vagyis akkor, amikor itt a városban túszoknak összeszedésére történtek intézkedések, amikor pár nap múlva senkinek sem vétő érdemes polgárok csakugyan börtönbe vettettek, amikor az egész városban az a hír voit elterjedve, hogy ha a vörös csapatoknak a frontra kell menniök, a túszokat le fogják mészárolni. Eddig soha nem beszéltem, még kevésbbé írtam róla, de most mégis kénytelen vagyok a nyilvánosság eiőtt is elmondani azt, hogy ha én akkor a közjó érdekében nem úgy írok, mint ahogy azt megtettem, akkor nem mehettem volna már azóta a sírban porladó szeretett barátaim, Kis József és Hajnóczky Béla, valamint a ma is élő dr. Horváth József, Grátzer János és más bátrak társaságában a Várba, a Budapestről leküldött Putzkahler nevü terrorista elé, nem követelhettem volna ott tőle a város nyugalma és békéje érdekében az összes túszok szabadon bocsáttatását és értük egy a helyszínen papírra vetett írásban magam és mindnyájunk nevében felelősséget vállalva, nem lehetett volna némi részem abban, hogy a túszok három nap után börtönükből kibocsáttattak, szeretteiknek visszaadattak és a város maga a rettenetes lidércnyomástól megszabadult. A kommün bukása után minden volt tényleges, tartalékos és népfölkelő tiszt u. n. igazoló eljárás alá került s így nekem is, mint volt népfölkelő századosnak számot kellett adnom a kommunizmus ideje alatt tanúsított viselkedésemről. A székesfehérvári körletparancsnokság 1. számú főtiszti becsületügyi választmánya, miután egész hivatali, politikai, társadalmi és hírlapírói tevékenységemet s ez utóbbinak keretében a „Komoly órákban" c. cikket is alapos kivizsgálás tárgyává tette, 1920 február 9-én kelt előadásában az egyéniségemre és működésemre vonatkozó megállapításait a következőkben foglalta össze: „Egyéni magatartását hiven megvilágítják a további tanubizonyitékok egész halmaza, melyek szerint kétség sem fér dr. Kőrös népfelkelő századosnak a kommün alatt és mindenkor tanúsított kifogástalan magatartásához. Nemcsak hogy ellensége volt a konini unnak, hanem azon felül is nyíltan szembehelyezkedett vele, amennyiben a keresztény nemzeti eszmét minden veszedelem és viszontagság dacára bátran hangoztatta, fényes tanújelét adva lankadatlan magyar érzületének." A főtiszti b. ü. választmány ezen Előadása és a megtartott tiszti gyűlés egyhangú határozata alapján engem a m. kir. honvédelmi minisztérium 80445/eln. 8. c. 1920. sz. a. „a forradalmi mozgalmak keletkezése óta tanúsított magatartásomért" igazolt, számomra az erről szóló Igazolványt kiadta, a székesfehérvári körletparancsnokság pedig „a nem tényleges viszonyban annak idején szerzett érdemeim" jeléül arcképes Emléklappal látott el. A témával egyébként egyszersmindenkorra végeztem. Dr. Kőrös Endre.