Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.
1930-04-05 / 14. szám
Telefon 174. Csipkék, Telefon 174. szalagok és rövidáruk kaphatók RAIDL FERENCNÉL Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikiilök, bőröndök, stb. | Harmos Zoltán | Fájdalmas melanchólia vesz erőt annak a lelkén, aki egy emberöltő óta figyelhette e város szellemi és társadalmi életét, midőn látnia kell, hogy sorban távoznak el az élők sorából azok, akik ennek a szellemi és társadalmi életnek a szebb időkben vezetői voltak és legjobb szándékkal, egész odaadásukkal dolgoztak e város felvirágoztatásán. Harmos Zoltán is ezek egyike volt. S immár egy félszázada annak, hogy működni kezdett, egy évtiziede pedig, mióta a teret másoknak engedte át, de tevékenységének emlékezetét őrzik és mindenkorra fenntartják azok az intézmények, melyeknek szolgálatában hosszú, becsületesen megfutott életét eltöltötte. Pénzügyi tisztviselő volt, számokkal dolgozott, hiven sáfárkodott az állami adóhivatal élén, de vonzotta és érdekelte az irodalom, maga is irt szépirodalmi müveket, novellákat, apróbb vígjátékot, tudományos értekezést és mikor arról volt szó, hogy Pápa szellemi erőit egy táborba kell tömöríteni, ott volt az alapvetők között, hogy utóbb mint a Jókai-kör alelnöke és irodalmi szakosztályának elnöke, fejtsen ki lelkes és érdemes munkásságot. A közéletben szintén jelentős tényező volt. A politikában a tiszta nemzeti szabadelvüség hive, a városi közügyekben is mindenkor a haladás barátja és előmozdítója. A pénzügyi bizottságban, mint annak évek során át buzgó tagja, sokat dolgozott önzetlenül a köz javáért. Megalapítója és hosszú időn át elnöke volt a Pápai Közgazdasági Banknak (mely utóbb a Leszámítoló Bankkal egyesült) és ebben a minőségben a kereskedelem és ipar érdekeit felfogni és méltányolni tudó nemes félfogás irányította munkásságát. Az évek eljártak felette és csak sajnálattal látta mindenki, midőn úgy egy évtized előtt visszavonult a közélet mezejéről s utóbb vejének, Sarudy Ottó kir. főigazgatónak családjával a fővárosba költözött. De, midőn az aggastyánnak végső órái következtek, örök pihenőre ide vágyott, a szivéhez nőtt kedves városnak földjébe, itt pihenő szeretett hitvese mellé. Harmos Zoltán elhunytáról a gyászoló család az itt következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak mind a maguk, mind rokonaik nevében megtört szívvel jelentik, hogy Hihalmi Harmos Zoltán állampénztári ny. igazgató, a Pápai Közgazdasági Bank megalapítója és volt elnöke folyó évi március hó 28-án, munkás életének 83. évében elköltözött az élők sorából. Földi maradványait folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor Budapesten, a farkasréti temető halottasházában fogjuk a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni, örök nyugalomra pedig Pápán, folyó hó 31-én délután fél 4 órakor az Anna-téri kápolnából kisérjük a családi sírboltba. Budapest, 1930 március 28-án. Áldás emlékére! Sarudy Ottón é Harmos Zolna, Molnár Lajosné Harmos Bianka — leányai. Dr. Sarudy Elemér — unokája. Sarudy Ottó, Molnár Lajos — vejei. Külön gyászjelentést adott kí alapítóelnökéről és igazgatósági tagjáról a Pápai Leszámítoló és Közgazdasági Bank is. Végtisztességtételére hétfőn délután az Anna-kápolnába gyűlt a város egész uritársadalma, ennek soraiban dr. Antal Géza püspök és dr. Tenzlinger József polgármester is, az elhunyt tisztelőinek egész sokasága. Az egyházi szertartás után az állami képző énekkara megható szép gyászdalt zengett. A koszorúktól egészen elborított gyászkocsit impozáns menet kisérte el az alsóvárosi temetőbe, hol újabb gyászének után a családi kriptában helyezték örök pihenőre Harmos Zoltán kihűlt tetemét. Áldott legyen a hű munkás emlékezete! Hírnök vagyok. Hírnök vagyok, kinek arany S hét mérföldes a szárnya. Én vagyok az égi Király Harsányszavu futárja. Izennek néktek az egek, Azt izenik: nagy kincs az élet, Becsüljétek meg emberek És nagyon szeressétek. Könnyek és bánatok között Ragyogjon fel a szemetek, Szent rejtelmek legszentebb titka Egy darab ég van bennetek. Ó, sok a jaj és sok a baj. A nap tele keservvel. De minden éjnek vége van S jön új és ifjú reggel. Mért nézitek mindig a bajt, Az élet sötét képeit ? Az édenkert bár elveszett, De itt hagyta az ékeit. N ézzétek a világot. Ó, Isten színháza : mily remek ! Kékselyem ég, nagy csillagok, Villám, orkán és fergeteg. Nézzétek a szellős határt, Hol szőke buza lengedez ! Sarjadó élet, szent titok: 0 nézzétek a gyermeket! Nézzétek a barna rögöt, Mely hősi vértől iszamos, Szent rög, magyar táj, tört haza, Mit Duna, Rába, Tisza mos! Álljatok néha csendesen, S titokban hallgatózzatok, Dobog a föld roppant szive, S szólnak az űrben angyalok! Szabadság — szerelem <M% orvos azt mondja: A babkávé fokozza a szív, az izomzat és a központi idegrendszer működését. Olyan kedvező hatást vált ki, amilyen egyetlen más szerrel el nem érhető. IGYÉK VALÓDI, JÓ BABKÁVÉT! Meinl Syitla M kávébehozatala Pápa, Kossuth Lajos u. 20. Telefon 82. r r MEGÓVÁS. Szörmebundát, szőrmézett kabátot és téli ruhák molykár elleni megóvását a Icgjutányosabbaii vállalom. Ugyanitt elsőrendű uri divat kalapok és sapkák minden színben kaphatók. Spielmann Manó szűcsmester Pápa, Kossuth Lajos utca 5. sz. I =• Hallgassátok: zenit, nadir, S hová nem ér a képzet el, Naprendszerek, dörgő világ: A nagy mindenség énekel! Zeng, dalol, újjong a világ, S fölülről árad minden szép, A fény, a zengő rádió, Dantek és Beethoven-zenék! Ó szép az élet, emberek, Százszor több a szép, mint a rut. Vessetek hát le gyászruhát, S öltsetek rózsakoszorút! Hirdetem néktek a csodát: A szépre szomjas embert, A lelke roppant mélyeit, E mérhetetlen tengert, Hirdetem győzedelmét A szent szépségnek itt lent, Mindenek alkotóját: Én hirdetem az Istent. Harsányi Lajos. Wúrin Terézia Tek. Sulyok József úrnak Helyben. A Pápai Hírlap március 15. számában »A halálraítélt patakmalmok« cimü cikket, aki elolvasta, azt hinné, hogy irója a molnár-érdekek védelmezője. A molnár-érdekek védelmének azonban nagyon ellentmond Sulyok úr eljárása. Mint molnár is, mint ipartestületi elnök is, jól tudja, hogy a mai alacsony gabonaár mellett tisztára reáfizetéssel jár a malomüzlet, s csak a helyzet jobbrafordulásában bízva, nem zárja be sok molnár üzemét. Az országos molnárszövetség vezetősége éppen most tárgyal a kereskedelmi miniszterrel a kismalmok megmentése érdekében az őrlési vám felemeléséről, Sulyok úr pedig a mostani csekély értékű őrlési díjat is lejebb szállítja. A mai őrlési díj a 19 pengős búzaár mellett 1 pengő 90 fillér egy métermázsa buza után, a tavalyi 30 pengős búzaár melletti 3 pengővel szemben. A kiadások állandó növekedése mellett az őrölni való kevesebb, s ez nem lesz több az olcsóbb őrlési díj mellett sem. Érthetetlen tehát Sulyok úr eljárása, hogy miért kap az olcsóbb őrlési díj után, amikor kijönni vele nem lehet. Tudom, hogy az ő malma egy igen sokat elvégző és olcsó; bérmalom, de azt a reményét, hogy olcsóbb őrlési díj mellett több őrlést vonzzon magához, nem engedhetik teljesülni a többi molnárok, inkább ők is kénytelenek olcsóbb díj mellett vállalni az őrlést, semhogy Sulyok úrnak engedjék át az összesei A fogyasztóknak ebben nincs haszna, mert azt az egyharmad fillért, ami egy kilogrammra esik, nem érzik meg, de nekünk molnároknak, az amúgy is lehetetlen megélhetésünkben, külön is nagy kárt jelent. Pápa, 1930 március 28. Tisztelettel Schneider Jenő. i DÍ »