Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-03-22 / 12. szám

KI TANYÁJA . . . vet, átgy arat!" fflauthner magnál jobbat m. sehol sem kaphat/ magtermelő és magkereskedelmí rf. Központ: Budapest, VIL, Roffenhülier-utea 33. szám. Újonnan átalakítóit és megnagyob­bított belvárosi eladási helyisége a Fgrencrendiek templomával szemben: Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 4. „Ki tanyája ez a nyárfás, Hogy hiába a kurjantás!" Alusznak ezer év óta, Hiába sir iít a nóta. Rezgő nyárfa lombja sárgul, Vadlúd sikolt a pusztárul, Az is elhúz más határra, Csak a nyárfás marad árva. De estén a tar fák között Szél bujdosik, ág nyöszörög. Felhőrongyok, kósza árnyak Az ágak közt ropva szállnak. Furcsa árnyak: hangjuk is kél, Néha erre kapja a szél, Haj, mintha ott Dózsa sírna S Esze Tamás átka zúgna! Néha a föld is megjajdul, S nyárfa törzse megcsikordul. Ágak törnek, avar zizzen, De hiába minden itten. Itt-ott kidől egy vén szálfa, Viz korhaszíja, szú kirágja. S rőt avarban végig nyúlva, Korcs folyondár is befutja. Nyárfa-ágról sipot vágok, Keservesen furulyázok. S nem felel már senki rája, Akárhogy szól a nótája. Alszanak itt ezred óta, Vagy meghaltak tán azóta .. . S én maradtam legutójja: Rab halottak siratója. Vesztróczy Rimpek Jenő. Aktuális gazdasági kérdések. — Halasi-Fischer Ödön előadása. — A Lloyd-társulat szépsikerü kulturdélu­tánjainak méltó záradékakép vasárnap dél­után Halasi-Fischer Ödön kormányfőtanácsos tartott Aktuális gazdasági kérdések címmel előadást a városháza tanácstermében nagy­számú közönség jelenlétében. A vendég-előadót Kohn Miksa Mihály, az OMKE helybeli elnöke mutatta be, viselt tisztségei felsorolásával bizonyítván a köz­gazdasági életben kifejtett tevékenységének sokoldalúságát. Majd üdvözölve az előadó kíséretében érkezett Wilheim Vajna Jenő, Ko­vács Miklós és Sági István Cobden-Szövet­ségi tagokat és a megjelent közönséget, fel­kérte Halasi-Fischer Ödönt előadása megtar­tására. Halasi-Fischer feszült érdeklődéssel fo­gadott előadásában első sorban a gazdasági élet mai lázállapotát ecsetelte. A bajok főokai csak részben magyarázhatók a világgazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásával, mert nagy­részben speciális magyar vonatkozásúak. Gaz­dasági politikánkat nem fegja át egységes, át­gondolt céltudatosság, hanem telítve van olyan rendeletekkel, melyek hol egyik, hol másik gazdasági ágazat érdekében tétetnek meg. Ha nem áll be üdvös változás, a termelés és a fogyasztás válsága katasztrofális méreteket ölthet. Szólott a bankok pénzügyi politikájáról, ami abban nyilvánul meg, hogy nagyszerű mérlegeket produkálnak, s ugyanakkor a hitelt igénybe vevőkre szinte elviselhetetlen kamat­terheket rónak, holott legszebb feladatuk volna, ha a válságokkal küzdő kereskedelem­nek és iparnak jóindulatulag a hóna alá nyúl­nának. Ezután az európai helyzetet ismertette és Magyarország külpolitikai orientációját bí­rálta. A gazdasági követelményeknek a szom­széd államokhoz való közeledés politikája fe­lel meg legjobban, mert a mai nyomorúság­ból csak a fogyasztási területek kiszélesítése vezethet ki. Mihamarabb el kell következnie az utódállamok gazdasági és politikai meg­értésének, hogy ebből a harmóniából kivirá­gozhassák Közép-Európa békéje és zavarta­lan fejlődése. Több mint egy órás, a bajokat nyíltan feltáró, kiváló szónoki készséggel előadott beszédét Wittmann Ignác Lloyd-elnök kö­szönte meg. Ugyanakkor szives szavakkal for­dult a közönség felé is, amely a társulat kul­tur-előadásait megértő érdeklődéssel fogadta. Este a Lloyd-Társulat bankettet adott az előadó tiszteletére, melyen a Codben-Szövet­ség központi vezetősége nevében Kovács Mik­lós üdvözölte a pápai kereskedőket. A pápaiak részéről Rapoch Vilmos, az OMKE társelnöke, dr. Hoffner Sándor, Sas József és dr. Kende Ádám öeszéltek, méltatva az előadó érdemeit. Az üdvözléseket Halasi-Fischer Ödön meg­hatottan köszönte meg és biztosította a pápai kereskedő-társadalmat a Gobden-Szövetség tá­mogatásáról. ÚJDONSÁGOK. — Birésági előléptetések. A most közzé­tett bírósági előléptetések során helybeli járás­bíróságunk két kiváló tagja részesült érdemes szolgálatáért felsőbb helyről jött méltó kitünte­tésben. A kormányzó ugyanis az igazságügy­miniszter előterjesztésére Keményffy Aladár já­rásbirósági alelnöknek a királyi itélőbirák és ügyészek részére megállapított III. fizetési cso­port jellegét, Kapossy Arthur járásbirónak pedig a II. fizetési csoport jellegét adományozta. — A veszprémi törvényszék birái közül lovag Grup­penberg-Ferentheil Róbert tanácselnök a III., dr. Bock Pál biró pedig a II. fizetési csoport jellegét kapta. — Városi szeretet-otthon. Mély és bensőséges ünnep keretében nyilt meg a régi Szentilonay-házban a városi szeretet-otthon. A megnyitáson jelenvoltak a városi szegényügyi bizottság összes tagjai Karlovitz Adolfné elnök vezetésével, a szeretet-otthon gondozását el­vállalt irgalmas-nővérek tartományi főnöknője és a helybeli főnöknő, számos érdeklődő, vala­mint a szeretet-otthon lakói, számszerint 39-en. Az ünnepet a róm. kath. tanítónőképzői énekkar a Magyar Hiszekegy eléneklésével nyitotta meg. Dr. Tenzlinger polgármester szívhez szóló sza­vakban szólt az otthon hivatásáról, fejezte ki elismerését a nagy áldozatokat hozó képviselő­testületnek, a szegényügyi bizottságnak, a jó­tékony nőegyleteknek és ezzel átadta az intéz­ményt az irgalmas nővérek nerneslelkü gondo­zásába. Miután a zárdanövendékek a himnuszt elénekelték, a megjelentek megtekintették a most már két szoba híjján teljesen berendezett szeretet­otthont. Azután átment a társaság a közelben levő agg-ápoldába, hol jelenleg 26 alapítványi lakó van s ott is mindent a legszebb rendben találtak. — Ipartestületi közgyűlés. A pápai ipar­testület vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében oly nagy érdeklődés mellett, hogy a megjelentek egyrésze már be sem tudott jutni a terembe. Szkurszky János alelnök megnyitván a gyű­lést, a mult közgyűlés jegyzőkönyvének felol­vasása és tudomásul vétele után Lachmann Ottó jegyző terjesztette elő az elöljárósági jelentést, amely telve van az iparosság mos­toha sorsa feletti panasszal, amely súlyos bék­lyókat rakott a testület működésére is. Elin­téztek békés utón 58 vitás ügyet; tanonc­szerződést kötöttek 194-et, felbontottak 37-et; felszabadult tanonc 169; szakvizsga volt 11, segédvizsga helybelieket illetőleg 189, vidéki 114; segédbejelentés volt 740, kijelentés 830; iparigazolványt nyert 42, iparát beszüntette 38 iparos. Majd a zárszámadás került sorra, mely szerint a testület bevétele volt 1929-ben 7136.43 P, kiadás 6419.69 P, maradvány 716.74 P. A költségvetést 1930. évre 8026.80 P szükséglettel és 7026.74 P fedezettel irá­nyozták elő; a fedezetlenül mutatkozó 1006.06 P-t progresszív módon megállapított kulcs) alapján vetik ki a tagokra. A kontárkodás meg­szüntetése érdekében rendszeres ellenőrzést óhajtanak gyakoroltatni, s ennek költségeire 400 P-t, az IPOSz tagsági díjára 300 P-t állítottak be a költségvetésbe, amire — va­lamint a szegődtetési és szabadítási díjakból származó bevétel csökkenésére — svaló tekin­tettel a hozzájárulási alap kulcsát 50 fillérről 2 P-re emelték. Ennél a tárgynál nagyobb vita fejlődött ki, amelyben résztvettek Schneider Géza, Grünberg Mór, Bakos Sándor, Varjú János, Balázsi Gyula, Füstös István, Czifra József, Ádám János, Stefankovics Ignác, Nánik Pál, s végül is úgy határoztak, hogy a 2 P-ős alapot leszállítják 1.50 P-re, s az így előálló differenciát áthárítják a magasabb tagsági ille­téket fizető kategóriákra. Az építő-iparosoknak azt a kérelmét, hogy országos gyűléseik al­kalmából kiküldötteik útiköltségét a testület viselje, elutasították. Hozzájárultak a testület­hez megküldött ahhoz az indítványhoz, hogy a tanoncidő egyes iparágakban felemeltessék, a segédi gyakorlat öt évben állapíttassák! meg, s hogy a mestervizsga kötelezővé tétes­sék. Elhatározták, hogy — Lachmann Ottó lemondása folytán — a testület jegyzői állá­sára pályázatot hirdetnek. Azután a választá­sokra tértek át. Szkurszky Jánost alelnökké, dr. Hirsch Vilmost ügyésszé egyhangúlag ki­kiáltották. Az elöljáróság választására — mi­vel ellenlista is volt — titkos szavazást kértek, ami azzal a meglepő eredménnyel végződött, hogy a hivatalos listára leadott 65 szavazattal Füredi-testvérek zenekara esténként Fehér Központi kávéházában és Böröczky Géza vendéglőjében játszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom