Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-03-22 / 12. szám

Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fiBér. Telefon. 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. O M B AT O IV. MEGJELENIK M »Sarlősok« jöttek át Pozsonyból s egy új Petőfit akartak »új március«-ban ünnepelni. Az eszme figyelemreméltó, ámde nem egészen új. Már a háború előtt és alatt is bizonyos kisajátítási, el- és belemagyarázási eljárás indult meg Petőfivel szemben, őt, aki a legnemzetibb volt, meg akarván tenni nemzetközinek. Ezt a meddő erőlködést, aminek cáfolatára nem kell tudományos vita, csak ép'pen Petőfit el kell olvasni, megirigyelték most olyan magyarok (mert nem kell titkolni, ilyenek is vannak), akik a cseh uralommal meg vannak elégedve s akik most már nem nemzetközinek, hanem kisántánti vagy dunai konföderációi költőnek akarják Petőfit deklarálni s eképpen saját külön céljaikra kisajátítani. Ezt a tervet lehetne szentségtörésnek is tekinteni, ha Petőfi szentsége nem volna oly magasságban, hogy oda a Sarlósok koszorúcskája soha fel nem érhet. Ennek a Pozsonyból hozott koszorúnak különben, melyen oly szép egyetértésben megfértek egymás mellett a magyar, cseh, tót, horvát, szerb és oláh színek, mi megfelelő köriratot tudtunk volna ajánlani, stílszerűen, természetesen Petőfiből: Te rác, te német, horvát, tót, oláhság, Mit marjátok mindnyájan a magyart? Ezt kérdezte a költő 1848-ban s ma — hogyha élne — még szilajabb haraggal kérdezné Ugyanezt s szállna harcba azok ellen, akik mindig hűséges anyjukat, ősi hazájukat megnyomorítani, megcsonkítani segítették. Március 15. Csodálatos dolog. Akik március 15-ét 82 esztendővel ezelőtt ünnepévé tették a magyarnak, már rég ott porladnak a temetők hantjai alatt, s március 15-ike még mindig régi fényében ragyog; sőt — trianoni ielnyomottságunkban — mintha még élénkebben, még erőteljesebben törnének fel lelkünkben az emlékek, amelyek e nap eseményeihez fűződnek. Ügy tünt fel — legalább nekünk úgy tünt fel —, mintha márciusi ünnepünk Pápán is még bensőségesebb, még lelkesebb lett volna, mint ennek előtte. A tavaszi langyos szellő a nemzeti trikolórok sokaságát csókolgatta, amelyek a középületekről és magánházakról csüngöttek alá; a templomokban buzgó imádság szállt a magyarok Istenéhez, hogy hozza el reánk a szabadulás napját mielőbb, s szabadítson meg bennünket ellenségeinktől, amelyek keletről-nyugatról, déiről-északról fenekednek reánk. A pápai Kaszinó március 14-én este tagjainak nagyszámú és lelkes érdeklődésével megtartott és az Esterházy-<emlékserleg felavatásával kapcsolatos társasvacsora keretében ülte meg a szabadság napjának emlékezetét. Az ünnep célját és jelentőségét az első serlegszónok, Vitéz Draskóczy István altábornagy, a Kaszinó elnöke a következő, hazafias lélektől áthatott szép beszédben fejtette ki: Mélyen tisztelt Uraim! A Kaszinó választmánya a mult hóban tartott ülésében több tag indítványára elhatározta, hogy egy serleget szerezzünk be, melylyel a Kaszinónak egyik — a választmány által felkérendő — tagja, minden év március: 14-én, társasvacsora keretében ünnepi szónoklatot tart az 1848 március 15-én szárnyrakelt eszmék örök emlékezetben tartására, a magyar igazság hirdetésére, a társadalmi szellem egészséges alakulásának irányítására és a baráti érzés ápolására. E serleg — tekintettel a gróf Esterházycsaládnak városunkkal való állandó kapcsolatára, több családtagnak a 48/49-iki szabadságharcban tanúsított hősies és hazafias magatartására, később a Kaszinó belső életében történt érdeklődő és támogató részvételére — az Esterházy névre kereszteltetett. A választmány engem bizott meg, hogy a serlegavató beszédet megtartsam. Szerencsésnek érzem magam, hogy a sors kedvezéséből, éppen március idusának előestéjén, én méltathatom elsőizben e serleg jelentőségét, ki egy 48-as honvédnek honvéd fia vagyok. Kedves Barátaim! 1848 március 15. Ma, 82 év elmultával is nagyot dobban és lángragyúl minden igaz magyar sziv e napon, mert eszébe jutnak Jókai, Petőfi, Kossuth, a márciusi ifjak, kik a 12 ponttal, a magyar függetlenséget, szabadságot, testvériséget, magyar szabadsajtót, a magyar nemzet öncéluságát irták kibontott nemzeti zászlójukra s ezzel egy idegen uralom alatt sínylődő nemzet negyedfélszázados bilincsét pattantották széjjel bátor hittel és magabizássaí a tavasz hajnalán. Igazságos és fenségesen lemberi eszméik nem találtak megértésre a kényuraknál s rövid idő múlva megszólaltak az abszolutizPAPAI ALTALANOS BANK RT. FŐ-TÉR. Takarékbetétek elfogadása a legmagasabb kamatozással. Önsegélyző hetenként 1 pengő, csak 3 évre, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a legelőnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. mus által reánkszabadított martalócok hordáinak ágyúi, ropogtak puskái, kigyúltak szurkos csóvái és égetve, rabolva, gyilkolva pusztítottak minden életet és vagyont, ami magyar volt. Ekkor önvédelemből megszületett a magyar honvéd; fiatal, eszes és elszánt magyar vezérek, a nemzet függetlenségének és szabadságának fanatikusai teremtették és vezették. Eldördültek Bem apó ágyúi, futott a horvát-szerb-oláh és osztrák, ős Buda várán büszkén lengett a magyar trikolor, mig az óriási cári hatalom nehéz muszka csizmái s kozák lovai vérbe nem taposták a magyar szabadság nyiló virágait, jöttek a Bach-korszak hírhedt cseh beamterei; majdnem két évtizeden át lihegő bosszúvággyal és kárörvendő alattomos kegyetlenséggel pusztítottak minden magyar értéket. Végre a magyar nemzet nagylelkűségéből megtörtént a kiegyezés; nyertünk egy látszatalkotmányt s megadással szolgáltuk tovább az idegen hatalmi érdekeket. így érkeztünk el ,a világháborúig, melyben a magyar nemzet becsületes hűséggel és mindent feláldozó vitézséggel kitartott szövetségesei mellett, mégis elvesztettük s az évszázadok óta gyűlölködő, koncleső szomszédok hazugságainak áldozatává lettünk. A világhatalmak közömbössége és tudatlansága parancsolt úgynevezett békét, adott függetlenséget és szabadságot; olyant, hogy ha gyalázatosan megcsonkított területünkön hangot adni, vagy megmozdulni merészelünk, megfoszt mindennapi kenyerünktől is. Nos hát, a magunk történelmi hivatását, a magyar nemzet öncéluságát és élniakarását nem rabolhatják el s mi, valahányszor e serleget magasba emeljük, új márciusi hirdetünk, meggyújtjuk az emlékezés fáklyáját, hogy bevilágítsa a magyar igazság, magyar szabadság és feltámadás útját, melyen a márciusi örök ifjak diadalmasan jussanak el a nagy, hatalmas és dicső Magyarországhoz. Ehhez kérve a magyarok Istenének mindenható kegyelmét, ürítem ki e serleget. Lelkes tetszéssel fogadott szép beszéde után kiürítette a díszes ezüstserleget, melyre a következő felirat van bevésve: Gróf Esterházy 'emlékserleg 1930 március 15. Márciusi ünnepségeink gerince idén is a kollégiumi ifjúság ünnepe volt, mert hisz az úgyszólván a város egész közönségének ünnepe volt. Az ifjúság katonás négyesrendekbe sorakozva, délelőtt 11 órakor a Széchenyitéri honvéd-szoborhoz vonult, amelyet szép ünnepély keretében megkoszorúzott. Kezdetül a nemzeti imánkat, a Himnuszt énekelték el, majd Győr Sándor papnövendék állott a szobor talapzatára s messzezengő hangon elszavalta Fejes Sándor papnövendék pályadíjat nyert lendületes ódáját. A vegyeskar Tóth Lajos főisk. ének- és zenetanár vezetésével teljes szabatossággal elénekelte a Talpra maTekintse meg kirakataimat! Megtekintés vételkényszer nélkül! r r NAGY TAVASZI VASAR! Női és férfi divat gyapjúszövetek, selymek, vászonáruk, mosóárukban és a legújabb fazonú női felöltőkben. BALOG JENŐ divatáruházában Kossuth-utca 17. Mlnt4kat vidékr

e szívesen küldök. Bámulatos olcsó áraimról győződjön meg! «f