Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-03-01 / 9. szám

Telefon 174. £sjp£<éky Te,efo, ,l^. szalagok és rövidárud kaphatók RAIDL FERENCNÉL Pápa, Hossuih Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemüek, harisnyák, keztyíik, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikillök, bőröndök, stb. „Társadalmi csökevények." — Dr. Vámbéry Rusztem előadása. — A Lloyd-Társulat által rendezett Cobden­szövetségi előadások során mult vasárnap, feb­ruár 23-án dr. Vámbéry Rusztem, a kitűnő jog­tudós és publicista tartott városunkban előadást a városháza nagytermében. Az előadó országos neve akkora közönséget vonzott a városhá­zára, hogy az kicsinynek bizonyult a hallgató­ság befogadására. A közönség egy kisebb ré­szét talán politikai szenzáció ingere is vonz­hatta, azonban úgy a Cobden-szövetség, mint a Lloyd-Társulat hivatása eleve is kizárta, hogy az előadásnak csak a legtávolabbi vonatkozás­ban is politikai jellege legyen. Vámbéry kizá­rólag mint szociológus és — mondhatni bizonyos fokig — mint szépiró mutatkozott be és ebben a minőségében nagy és megérdemlett sikert aratott. Előadását bevezetőleg a Lloyd nevében dr. Kende Ádám üdvözölte a nagyszámú kö­zönséget, melynek soraiban sok úri hölgy s az elnöki asztal mellett dr. Antal Géza püspök és dr. Hermann László főjegyző is jelen voltak. Majd igen szép szavakban üdvözölte az elő­adót, megemlékezve néhai apjának, Vámbéry Árminnak halhatatlan érdemeiről is és méltatva magának, Vámbéry Rusztemnek nagyarányú te­vékenységét, nem hagyva figyelmen kivül azo­kat a kapcsolatokat sem, melyek őt a mai an­gol kormányhoz fűzik s melyek révén hazánk­nak nagy szolgálatokat van hivatva tenni. Az éljenzéssel fogadott megnyitó után Vámbéry Rusztem vette át a szót. A jeles bün­tető jogász és elvont elméletekkel dolgozó tár­sadalmi bölcsész bámulatos sokoldalúságának adta tanújelét, mikor „Társadalmi csökevények" cimmel szellemes (mindenesetre azért alapos nyelvi, történelmi és társadalomlélektani tudo­mányos felkészültségre valló) belletristához méltó témát fejtegetett. Előadásának lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: Miként az élő lényeknél, úgy a társada­lomban is találkozunk olyan szervekkel és in­tézményekkel, amelyek már nem felelnek meg az eredetük idejében kitűzött célnak, illetve be­töltött hivatásnak. Sőt, amelyek eredeti értelme \ a társadalmi öntudatban feledésbe ment. Ezeket a társadalmi emlékeket, amelyek a társadalom összes életnyilvánulásaiban, mint aminő a nyelv, a társadalmi szokások, vallási és erkölcsi sza­bályok egyaránt feltalálhatók, nevezi az előadó társadalmi csökevényeknek. Felvetette a kérdést, mi az oka annak, hogy egyes ilyen csökevények mai napig fönnmaradtak a kulturvilágban, má­sok pedig nyomtalanul eltűntek. Számos példán bizonyította, hogy valószínűleg e csökevények­nek képies szinezettsége, vagy a benne kifeje­zett érdeknek érzelmi hansúlyozottsága bizto­sította annak fennmaradását. Psychoanalitikai i hasonlattal élve, azt lehetne mondani, hogy a társadalmi csökevény a társadalomnak tudat­alatti emléke amelynek hatása a tudatosba nyúlik. Azt a következtetést a társadalmi csö­kevények létéből mindenesetre le kell vonni, hogy az ember természeténél fogva amúgy is j kozervativ, tehát nincs szükség arra, hogy ezt j a társadalmi hajlandóságot neveljük. Ezt a puszta vázat azonban a példák tö- ! mege, szellemes ötletek egész serege eleven tar­talommal töltötte ki és rendkívül élvezetessé tette. Majd másfél óráig tartott szabad előadása, a közönség azonban még sokkal tovább is szí­vesen elhallgatta volna, annyi értéket nyújtott az számára. Befejezésül lelkes és zajos ováció­ban részesítették, Wittmann Ignác, a Lloyd elnöke pedig meleg köszönet nyilvánítása mel­lett arra kérte, hogy előadását kinyomatás vé­gett a Lloydnak engedje át. Este a Lloyd Vámbéry tiszteletére a Griff­ben fényes társasvacsorát adott, melyen több felköszöntőben is éltették a kiváló tudóst és szintén jelen levő hitvesét. Vámbéry, ki itt tar­tózkodása alatt régi tanulótársa és barátja, dr. Hoffner Sándor vendége volt, másnap reggel utazott el városunkból. A Pápai Takarékpénztár. Hatvanhetedik évi közgyűlését tartotta vasárnap az Öreg-Takarék, ahogy népiesen hívják nemcsak városunk, hanem Csonka-Ma­gyarországnak is ezen egyik legrégibb pénz­intézetét. A közgyűlést Karlovitz Adolf intézeti elnök vezette, az előadói tisztséget dr. Mol­nár Imre ügyvéd látta el. Az igazgatóság minden javaslatát egyhangúlag határozattjá emelték, a tisztviselők jutalmazására 8000 pengőt meghaladó összeget, jótékony célra közel 3000 pengőt fordítottak, tartalékba kis hijján 100.000 pengőt helyeztek. A régi igazgatóságot, felügyelő-bizottsá­got és igazgató-tanácsot újból egyhangúlag megválasztották. Az igazgató-tanácsba új tagul dr. Lázár Ferencet választották meg. A termet megtöltő részvényesek, váro­sunk szine-java megelégedéssel vette tudo­másul, hogy az osztalékot újból emelték a felértékelés óta immár ötödizben. Ez nagy jelentőségű teljesítmény, mert a Pápai Taka­rékpénztár a felértékeléskor csupán öt régi, korona értékű részvényt vont össze és pedig 100 pengő névértékűre, amivel szemben az ország többi pénzintézete csekély kivétellel 50—200 régi részvényt volt kénytelen össze­vonni, hogy nem is 100, hanem csak 20—50 pengő névértékű újat képezhessen. Ezért a Pápai Takarékpénztár évek hosszú során át gyakorolt állandó évi osztalékemelése szi,nte egyedül álló jelenség a közgazdasági életben. Kiváló szociális missziót teljesített a Pápai Takarékpénztár a mult évben, mely évnek tudvalevőleg az óriási pénzhiány volt a fő jellemvonása, azáltal, hogy félmillió pen­gőnél jóval nagyobb összeget bocsátott a gaz­dasági élet vérkeringésébe táplálékul kamatok, költségek és jutalékok cimén. Emmellett or­szágos átlagban is a legalacsonyabb kamatot szedte kihelyezései után, félszázadot megha­ladó múltjához hűen. Hogy lehet a legmagasabb betéti ka­matot adni, a legolcsóbb kölcsönöket nyúj­tani és ennek dacára tartalékolni és az osz­talékot is folyton emelni? Ennek a titka abban van, hogy a Pápai Takarékpénztár következetes tartalékpolitiká­jával jelentékeny nagyságu kamatmentes tő­kére tett már szert, csakis ez tette és teszi i lehetővé, hogy állandóan a legmagasabb be­téti kamatot adja, sőt a betétkamatadót is a sajátjából viseli és nem hárítja át hű be­tevőire és hogy páratlanul olcsón nyújtja kölcsöneit. A Pápai Takarékpénztár ezzel a tartalé­kolásával országszerte elsőrendű hírnevet szer­zett magának. Kiváló tartalékpolitikáját /a Nemzeti Bank, melynek a helybeli piacon <A% oíűos a%í mondja: „A babkávé megkönnyíti a külső benyomások felfogását és azoknak az agyban való feldolgozását. u „A babkávé elősegíti a vérkeringést az agyvelő vér­edényein át és csökkenti a fejfájást. u „A babkávé kitűnő hatással van a tüdőre, mert a légzést mélyíti és ezzel az infekció veszélyét elhárítja." „A babkávé a szivet erősíti és ezzel az összes szerveken át a vérkeringést kedvezően befolyásolja." Ez csak egy töredéke hires orvosi tekintélyek nyilatkozatainak, amelyek a valódi babkávé egészséget előmozdító hatását igazolják. Meinl Stjula Mt kávébehozatala Pápa, Kossuth Lajos u. 20. Telefon 82. Ha juniusban akar vizsgázni, haladéktalanul jelentkezzék Walter magántanfolyain levelező oktatására. Budapest, VIII., Rákóczi-út 51. V. 2. a Pápai Takarékpénztár a hivatalos képvise­lője, a Pénzintézeti Központ, az összes fő­városi nagy-bankok mind elismerik. Ennek a tartalékpolitikának köszönheti, hogy a felérté­kelés óta saját vagyonát újból részvénykibo­csátás nélkül majdnem megkétszerezte 400 ezer pengőről háromnegyed millió pengőre emelvén, miáltal vármegyénk legnagyobb és legelső intézetévé küzdötte fel magát. Megemlékezünk még arról, hogy a Pápai Takarékpénztár zárszámadásában a tu­lajdonát képező Hungária Szálloda renoválási költségeit teljesen leirta. A Hungária Szál­loda vizvezetékes mosdóival most a legké­nyelmesebb és legjobban berendezett vidéki szállodája hazánknak. Rendkívüli városi közgyűlés. Bizottságok megalakítása. — 1930 február 17. — (Folyt, és vége.) III. Pénzügyi és gazdasági bizottság. (Tagjainak száma 12.) Dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, dr. Györké Sándor, dr. Hoff­ner Sándor, Jílek Ferenc, Vitéz Karcsay Béla, Karlovitz Adolf, dr. Kende Ádám, dr. Kon­koly-Thege Sándor, Koráth Jenő, dr. Sulyok Dezső, Wittmann Ignác. IV. Közegészségügyi bizottság. (Tagjai­nak száma 6.) Dr. Domonkos Géza, dr. Grosz Lajos, dr. Hoffner Sándor, Karlovitz Adolf, dr. Róth Sándor, Schneider Géza. V. Építési és szépészeti bizottság. (Tag­jainak száma 12.) Böhm Samu, Fábián Károly, dr. Fehér Dezső, dr. Györké Sándor, Horváth László, Jílek Ferenc, Vitéz Karcsay Béla, Kunt János, Küttel Nándor, dr. Sulyok Dezső, Varga József, Wittmann Ignác. VI. Községi iskolaszék. (Tagjainak száma 12.) Dr. Beke Manó, dr. Domonkos Géza, Horváth Endre, Jílek Ferenc, Kapa Károly, Koréin Vilmos, Krausz Mór, dr. Kőrös Endre, Pongrácz József, Szabó József, Szalay La­jos, Tocsik Antal. VII. Iparostanonciskolai felügyelő-bizott­ság. (Tagjainak száma 5.) Böhm Samu, dr. Kőrös Endre, Szalay Lajos, Tocsik Antal, dr. Weltner Sándor. VIII. Árvaszéki kültagok. (Tagjainak száma 12.) Dr. Adorján Gyula, Vitéz Dras­kóczy István, Giczi Gábor, Grünbaum Samu, dr. Guth Emil, Jílek Ferenc, dr. Kende Ádám, dr. Nagy György, Németh József, Ruip Jenő, Vitéz Skublics Viktor, Varga János. IX. Köz/ótékonysági és szegényügyi bi­zottság. (Tagjainak száma 5.) Dr. Antal Géza, Karlovitz Adolfné, Vitéz Draskóczy István, dr. Fehér Dezső, Kovács Sándor, Ruip Jenő, Szalay Lajos. X. Szinügyi bizottság. (Tagjainak száma 8.) Dr. Adorján Gyula, Vitéz Draskóczy Ist­ván, dr. Guth Emil, dr. Kende Ádám, dr. Kő­rös Endre, dr. Nagy György, Vitéz Skublics Viktor, Varga József. XI. Jövedéki bizottság. Tagjai a pénz­ügyi és gazdasági bizottság, továbbá a volt városi tanács tagjai. XII. Esküdtszéki tagokat összeíró bizott­ság. Rendes tagok: Dr. Adorján Gyula, dr. Hirsch Vilmos. Póttagok: Dr. Guth Emil, dr. Nagy György. XIII. Villamostelepi felügyelő-bizottság. (Tagjainak száma 14.) Böhm Samu, Fábián Károly, dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, dr. Hirsch Vilmos, dr. Hoffner Sándor, Jílek Fe­renc Karlovitz Adolf, dr. Kende Ádám, Ko­ráth Jenő, dr. Kőrös Endre, Küttel Nándor, Nánik Pál, Szűcs Dezső. XIV. Üzembizottság. (Tagjainak száma 14.) Dr. Domonkos Géza, Fábián Károly, dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, Giczi Gábor, dr. Györké Sándor, Jílek Ferenc, Karlovitz Adolf, Vitéz Karcsay Béla, Kunt János, Nánik Pál, dr. Sulyok Dezső, Varga János, Varga József. XV. Jókai mozgófény kép színház ellen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom