Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-12-27 / 52. szám

Határmesgyéjén állván az ó- és az újesztendőnek, pár rövid szót kivánunk szólani — magunkról. Nem programmnyujtás lezzel a célunk. A Pápai Hirlap huszonhétéves becsületes múltja alapján bizvást felmentve érezheti magát minden ilyen sablonos kötelezettség alól. S ha mindenkor híven követett iránylelveink egyetlen pontját ezúttal mégis kiemelni akarjuk, erre sajnálatosan tapasztalt közéleti jelenségek egész sora indít bennünket. Egyrészt tagadhatlan visszásságok, laza kötelességteljesítés, megingó tisztességérzet, másrészt a gazdasági világválságból s az ennek nyomán támadó általános elégedetlenségből táplálkozni akaró, magasratörő demagógia tízszeres erővel rója reánk azt az ellenőrző és bíráló tisztet, amelynek teljesítésében azelőtt sem voltunk sohasem restek. De ma az éber őrtállás nem egyszerű hírlapírói hivatás, hanem egyetemes nemzeti érdek is. Ezt a hivatást azonban csak úgy lehet jól betölteni, az legyetemes nemzeti érdeket csak akkor lehet igazán szolgálni, ha egyedül az igazság és soha nem az önérdek vagy szenvedély irányítja a hírlapíró tollát. Ha független meggyőződésétől sem a »hatalmasok fenyegető arca«, sem megtévesztett tömeg »gonosz parancsszava« nem téríti el. A jónak megismert középúton járva lehet legtöbbet elérni nemcsak az igazságok megállapítása, az állami és városi ügyek helyes intézése, hanem egyszerssmind a lelkek megnyugtatása és a békési polgári rend megőrzése terén is. Abban pedig ki kételkednék, hogy ennek megőrzése olyan fontos és szent feladat, amire tulajdonképen minden jószándékuaknak egyesülnie kéne. Telefon 174. Csipkék, Telefon 174. szalagok és rövidáruk kaphatók RAIDL FERENCNÉL Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban Tiöl és férfi fehérnemüek, Mlisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök, böröndök.stb. Az idei népszámlálás. Az 1930. évi december 31-i állapotnak megfelelőleg 1931 január 1—10-ig bezárólag általános népszámlálást fognak tartani hazánkban. A népszámlálást, bár megtartása nagy anyagi terhet ró az országra, feltétlenül szükségessé teszik azok az igen nagy változások, amelyek az utóbbi tiz évben, a háború utóhatásai folytán, az ország népességének összetételében végbementek. De szükségessé teszi a népszámlálás megtartását az is, hogy a szomszéd államok szintén tartanak népszámlálást s így nekünk sem lehet elmaradnunk e tekintetben. Egyrészt, hogy magas fokon álló statisztikánknak újabb elismerést szerezzünk, másrészt azért is, mert ha az úgynevezett utódállamok példánkat követik, az elszakított területek viszonyaiba mélyebb bepillantást nyerhetünk. A mostani népszámlálás, amely már a hetedik a kiegyezés után tízévenként tartoftt népszámlálások sorában, a régi népszámlálások nyomdokain halad. A mostani felvétel már annyira részletes, hogy a feldolgozás munkája nem lesz kisebb, mint a 21 milliós régi Magyarországon. 1880-ban, amikor MaSsőertujők és napernyők szakszerű javítása }íoffmann müköszörüsnél Pápa, Kossuth-utca 34. gyarország elsőizben használt a lajstromok helyett egyéni lapokat, amivel igen sok jóval műveltebb államot megelőzött, a népszámlálólapnak mindössze 12 kérdése volt. A kérdések száma fokozatosan növekedett, 1890ben 16, 1900-ban 44, 1910-ben 43, 1920-ban 45 kérdést tartalmazott a számlálólap, míg a mostani népszámlálás az alkérdésekkel együtt 57 kérdést tesz fel. Növeli a munkát, hogy a 12 éven felüli férfinépességről rendészeti és nyilvántartási célokra másolati lapok is készülnek. A Statisztikai Hivatalnak régi terve volt egy kisipari statisztika elkészítése, amely most a népszámlálással kapcsolatban jóval kevesebb költséggel valósítható meg. Végül összeesik a népszámlálással a választójogosultság megállapításához szükséges ötévenkénti összeírás is, melynek egyéni lapjait szintén a népszámláló-biztosoknak kell begyűjteni ők. Az egész népszámlálási műveletnek alapja maga a számláló-lap. Az új kérdések sorában a megszámlálandó atyjának foglalkozásán^., kérdezése a társadalmi osztály változáSKa enged betekintést. Az a kérdés, hogy hol volt a megszámlált állandó lakhelye 1918 október végén, a megszállt területekről menekültek számára és elhelyezkedésére vonatkozóan fog adatokat szolgáltatni. Az optálásról és visszahonosításról külön kérdések vannak. Egészen új kérdései a mostani számlálólapnak azok, amelyek a testnevelési törvény végrehajtására, a cserkészetre és sportűzésre vonatkoznak. A foglalkozásra vonatkozó kérdések kiegészültek a szakképzettségre, vagyis a tanult mesterségre vonatkozó kérdéssel. Jelentékenyen kibővült az érzéki vagy értelmi fogyatkozásra vonatkozó kérdés, melynek főcélja, hogy különösen a még meggyógyítható gyermekekről pontos névjegyzéket készíthessünk egy tervbevett szociális gondozás céljaira. A házigyüjtőiv a népszámlálással kapcsolatban házi- és lakásstatisztika céljára szolgál. Eddig ugyanis csak arról voltak pontos adataink, hogy a földtulajdon kinek a kezén van. így a lakóházépítkezések s az üres lakások adatai is rendelkezésre fognak majd állani. A községi gyüjtőiveken a községbeli munkanélküliek számát már készen kapja a Statisztikai Hivatal s így erről az aktuális problémáról, illetve a munkanélküliség mértékéről végre megbízható adataink lesznek. A népszámlálás előzetes eredményeivel remélhetőleg már március hónapban elkészülhet a Statisztikai Hivatal. Habár ez a népszámlálás a gépek alkalmazása révén forduló pontot jelent a magyar népszámlálások történetében, a felvétel módszere most még ugyanolyan marad, mintha a feldolgozás továbbra is kézierővel volna tervbevéve. A most szerzendő tapasztalatok fogják megmutatni, hogy a következő, 1940

jes népszámlálásnál meg kell-e maradnunk a mostani rendszer mellett, vagy pedig az egész vonalon áttérhetünk lajstromokra. Pápai terménypiac december 23-án. 8uza . . 11 00 -11-20 P I Zab . . . 14-50-15 00 P Rozs . . 7-50 - 7-80 P Tengeri m. 9-00—9 50 P Árpa . 14-00 -14 50 P j Burgonya . 4-00— 5-00 P A GYEPES. Irta: Erdélyi József. Milyen jó, hogy volt a Gyepes, a csapolt ér homokos medre, fás, bokros partja, a müveit földek közt mintegy ottfeledve! Jó volt nekem ottan, a dolgos világ elől eltekeregni, amerre a Gyepes tekergett s benne mindent, mindent feledni... . . . Vize már nem volt a Gyepesnek, pedig valaha malmot hajtott, hegyről szakadó szilaj árral mosta alá az erdős partot. Levágták az erdőt, a szálfák leúsztak rég a Gyepesen; aztán a vizet elvezették s maradt az árok üresen. Nagybirtok és falu között széles határ, jó szakadék, szántotta évről-évre lejjebb félpartját a falusi nép, de állt a másik mereven, fásan-bozótosan, ahogy a víz otthagyta, — óvta s védte, vadaskertül az úri jog. Az erdő fái, bokrai ott nőttek, sűrüdtek tovább, szarvasbogár zúgott s illatozott a kényes erdei virág. Jó volt a rókának, a borznak, a madárnak s jó volt nekem, de rossz volt a vízi malomnak: nem maradt egy csepp vize sem. A malomból csak egy maradt: a nagy kerék korhadt agya, a száraz ér partjára vetve, mint sírból egy ős koponya; a küllők helye mint megannyi múltba-jövőbe révedő szemgödör, amelyből szemembe nézett a vén, tudós Idő. Nézett rám, mintha mondta volna: anyádfia vagy, te gyerek, — láttam őt még kislánykorában, terólad őrá ismerek. Itt őrizte anyja libáit, mikor te még csak álom voltál; itt fürdött ő, itt az apád is, a kis furulyás kondásbojtár. . . Vége a régi szép világnak, a jó világnak vége van; oda a víz, oda az erdő, — sajnállak téged, kis fiam: itt maradtál a homokon, fuldoklik lelked mint a hal; zeng még a fákon a madár, de benned haldoklik a dal. Tudom, hogy vágyói vissza, vissza s tudom, hogy messze, messze vágyói, futni a robogó vonattal, ki ebből az igás világból, — vágyói a nagy világba törni, ott élni szebb, jobb életet; azt is tudom, hogy a Gyepest, — szavaimat nem feleded . . . Szenzációs Szilveszterit az „Élite"kávéházban. Malac-eresztés; korhely- és bableves; sok meglepetés. Váci Kiss Károly muzsikál. SELINKO ZSIGA kávés.