Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.
1930-12-20 / 51. szám
jp MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szára. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Revíziós pengőt bocsájtott ki taggyüjtő célból a Magyar Revíziós Liga. Ez mindössze egy hónapja történt. Bárki megkaphatta ezt a tagsági igazolványt, aki egy pengőt lefizetett és ezzel tagjává lett a Magyar Revíziós Ligának. A megindított mozgalomnak váratlan örvendetes sikere lett. Országos adatok még gyérebben állanak rendelkezésünkre, mert a feldolgozás csak most folyik, de Budapesten ez alatt az egy hónap alatt százezer ember váltotta meg a Revíziós Liga tagsági igazolványát. Még ennél a számnál is örvendetesebb az a tény, hogy a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből került ki ez a százezer ember. Előkelő állású köztisztviselők és egyéb intellektuellek mellett ott találjuk a gazdát, az iparost, a kereskedőt és a magyar munkásságot. Mikor három esztendővel ezelőtt megalakult a Revíziós Liga, történelmi szükségszerűség ment teljesedésbe. A Liga megalakítása annak a célnak az érdekében történt, hogy legyen egy szerv, amely központilag foglalkozzék a Magyar Revíziós törekvésekkel s számon tartsa a külföldön tapasztalható rokonszenvet s hajlandóságot Magyarország iránt s ne csak ellenőrizze, hanem 1 hasznosítsa is hazánk javára. Lord Rothermere hires cikke tette aktuálissá a Revíziós Liga megalakulását, mert az a bátorhangu szózat, amely a Lord lapjában, a Daily Mailben megjelent, először mutatta meg, hogy Magyarország kezd kilábalni a külpolitikai elszigeteltségnek abból a fojtogató légköréből, amely a békekötés után jó pár esztendeig körül lebegte. A Liga háromesztendős munkájára viszszatekintve talán rikító és szembeszökő eredményeket nem látunk, de annál szívósabb propaganda folyik a kulisszák mögött. Egyetértésben a kormányzatnak azzal a felfogásával, hogy a magyar sérelmek reparálása csak békés úton történhetik, a Liga felhasználja a meggyőzés, a statisztika minden fegyverét, hogy a világ közhangulatát megnyerje igazságos ügyünknek. Természetes, hogy munkájának annál nagyobb nyomatéka van, minél szélesebb rétegek támogatják ebben a munkában. A Revíziós Pengő kibocsájtásának eszméje azt a célt szolgálja, hogy a legegyszerűbb életkörülmények között élő magyar embereknek is lehetővé tétessék a Liga céljainak támogatása az egypengős igazolvány megváltásával. Mennél több tagja van a Ligának, annál inkább dokumentum ez a külföld felé, hogy a magyar nép egyetért a revízió követelésében, de egyetért azoknak a módszereknek a helyeslésében is, amelyeket a Liga a nagy cél érdekében felhasznál. Valóban a Liga céljai annyira minden magyar ember szivéből fakadnak, hogy támogatásánál eltűnik osztály- és valláskülönbség. Hogy ez így van, annak egyik fényes dokumentuma a tatai munkásság viselkedése. Nem kevesebb, mint 7780 aláírást kapott a Liga egyedül a bányamunkásságtól, s ez 8261 darab revíziós pengőt eredményezett. De ezen túlmenőleg, ahányszor a munkásság saját kaszinóhelyiségében jótékonycélu táncmulatságot, vagy egyéb összejövetelt rendez, önkéntesen felajánl minden alkalommal 10—20 fillér beléptidíjat s az ebből begyült összeget is a Liga céljaira adja. így legutóbb ezen az alapon 1739 pengőt juttatott a Revíziós Ligának. Fényes dokumentuma ez annak az állításunknak, hogy a Revíziós Liga törekvéseinek támogatásában minden magyar ember egy. Reméljük, hogy ez a lelkesedés, amely a revíziós pengő jegyzése körül most megnyilvánult, a jövőben csak fokozódni fog s hogy rövid időn belül alig lesz magyar ember, aki nemcsak lélekben ne támogatná a nemes törekvéseket, hanem hivatalos belépés formájában is ne dokumentálná a revízió ügyével való együttérzését. Dr. Antal Géza székfoglalója a Petőfi-Társaságban. Vasárnap délelőtt felolvasó ülést tartott a A'lagyar Tudományos Akadémián a PetőfiTársaság. Pékár Gyula elnökölt az ülésen, amelynek érdekessége Antal Géza dr. református püspök tiszteleti tag »A fenségesrők cimü székfoglaló értekezése volt. Antal Géza dr. régi szokásához hiven a székfoglaló előtt megemlékezett arról, akinek helyébe megválasztották, Rákosi Jenőről. Méltatta Rákosi Jenő irodalomtörténeti jelentőségét, irói és publicisztikai pályafutását, s hangoztatta, hogy Rákosi Jenő volt az, aki hazaszeretetre tanított mindenkit. A bevezető beszéd után felolvasta értekezését. Ismertette Bürke és Kant meghatározását a fenséges fogalmáról, vitázott a két filozófus felfogásával, majd a maga nézetét ismertette. Többek között így szólt: — A fenséges érzése könnyen vegyülhet más, nem esztétikai érzésekkel. Fenségesről beszélünk az etika terén éppen úgy, amint fenségesről szólhatunk a vallásbölcsészet terén. Természetesen mind a két esetben rokon ez az esztétikai fenségessel, de mégis más azaz érzés, amelyet az erkölcsi fenséges mint ilyen gyakorol reánk és ismét más az az érzés, amelyet a tér és idő korlátai alá ném vetett és az erkölcsi tulajdonságok teljességével biró Isten fogalmával szemben érezünk. Ott, ahol erkölcsi eszményekről van szó, amelyek eredetüket nem a végességünkből veszik, s amelyek éppen ezért nem is korlátozhatók az emberi földi élet korlátai közé, hanem túlmennek azon, ezek az erkölcsi eszmények, mint fenségesek hatnak reánk, de többé nem az esztétikai fenséges érzetét keltik bennünk, hanem az etikai eszmény előtt meghódolás és az etikai eszmény megvalósítása után való vágy érzetét, amely természetesen egészen más, mint a természeti fenséges által bennünk kiváltott esztétikai érzés. — A fenséges még egy harmadik eszmecsoporttal is párosulhat, amikor mi mindannak, amit a természetben hatalmasnak, nagynak látunk, s amit tudatunkkal a végtelenség világában emelünk, s mindannak, amit erkölcsileg eszménynek tekintünk, a közös alapokára igyekszünk vissza vinni, arra az okra, amely uralkodik a természeti és erkölcsi erők felett egyaránt, s amelytől függ a természeti és erkölcsi világban minden. Ez a létezésnek és törPAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő : { ^helyiség 29 * Távir atcim: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1931. évi január hó 1-én megalakítja VIII. évtársulati ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kö'csönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részietet jegyezhet. A betétek havi részietekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3°/o-kal meghaladó kamatot, tehát ezidőszerint nettó 8 V 2 0/ 0 kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. Karácsonyra legolcsóbban vásárol Koréin Vilmos tüszernagj kereskedésében Pápa, Főtér 25.
