Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-12-13 / 50. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon ISI. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hkdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. T ON. MINDEN Tisza Kálmán, Magyarországnak 15éyen át volt miniszterelnöke következett azon nagyok sorába, kiknek centennáris emlékezetét hálás kegyelettel illik felújítani az utókornak. A kiegyezés utáni korszak nimbuszát, a jelen nyomorúságának okait tudatosan hamis nyomon keresők szeretnék ugyan elhomályosítani, való tényként marad meg azonban mindenkorra, hogy nemzetünk a kiegyezéstől a világháború kitöréséig olyan méretekben emelkedett fel, aminőkről azelőtt álmodni is alig mert. Hogy ebben Tisza Kálmán egy hatalmas szabadelvű tábort összekovácsoló vas energiájának, valamint szervező és kormányzó képességeinek soha nem felejthető érdemei vannak, azt a nagy államférfiú születésének százados évfordulóján, a történelmi igazság parancsa készti feljegyeznünk. Amit Tisza Kálmán, s amit miniszterelnökségben utódai tettek, nevezték bár szabadelvűeknek vagy koalíciósoknak, nem tudtak elérni, az Magyarország függetlenségének oly irányú kifejlesztése lett volna, amely cselekvő képességünket bármely világkonfliktus esetére is biztosíthatta volna. Ezt azonban olyan nagyobb erők, amit nemzetünk végzetének is nevezhetnénk, gátolták meg, amelyekkel nem tudott megküzdeni sem az ő leleményessége, sem utódjainak céltudatos vasakarata sem. Az összmonarchia, mely hol az öreg Albrecht főherceg alakjában testesedett meg, hol Ferenc József császár és király vészes emlékezetű chlopyi hadiparancsában öltött rémalakot magára, erősebb volt náluk, erősebb minden magyar akarásnál s mindaddig élt és tartotta magát, amig maga az összmonarchia össze nem omlott. Közvetlenül az összeomlás előtt már engedett volna ugyan merevségéből, de már akkor késő volt s bekövetkezett Kossuth kasszandrai jóslata: a dinasztia máglyáján hazánk is elégett. Ám de abból, amit Tisza Kálmán és utódai alkottak, a nagy katasztrófa ellenére is, sok meg-, maradt. Alkotásaik sorát őrzi a magyar főváros, Őrzi a megmaradt és elszakított részek olyan kulturális fejlettsége, aminőt a »hódítók« soha nem fognak felmutathatni, s amelyet ők a legtöbb vonatkozásban csak leszállítani, de nem emelni mutatkoztak képeseknek. Ha lesz revizió, amint hogy lennie kell, ennek során érveink között azok az érdemek is fognak szerepelni, amiket Tisza Kálmán a maga 15 éves kormányzásának ideje alatt az ország előbbrevitele terén szerzett. Csehországban most folynak a népszámlálások. Mivel az új csehszlovák alkotmány értelmében a kisebbség jogainak gyakorlása, különösen a kisebbségi nyelvhasználat joga attól van függővé téve, hogy azok meghaladják a 200/o-os arányszámot, példátlan atrocitásokat követnek el mindenütt a Felvidéken abból a célból, hogy a népszámlálás adatai minél kedvezőtlenebbek legyenek a kisebbségekre nézve. Erőszakkal és terrorral feküdtek rá különösen a magyar származású lakosságra, tüzzel-vassal azon igyekezvén, hogy minél kevesebben vallják magukat magyaroknak a Felvidék őslakói. A cseh népszámlálási biztosok elkövették azt a hallatlan inzultust, hogy a népszámlálási adatok összeállításakor nem az illető egyének nemzetiségére vonatkozó egyéni megállapításait vették be a lajstromokba, hanem az illető rovatokat a saját önkényük szerint töltötték ki, már pedig ma már nem szenved kétséget, hogy mindenki olyan nemzetiségűnek vallhatja magát, amilyennek akarja és senkinek sincs joga arra, hogy a bemondott adatokat a saját nacionális érzése szerint kontrollálja, sőt meghamisítsa. Mindennek dacára számtalan esetről hallottunk, ahol az önkénykedő választási biztosok a maguk kategorikus eljárásával cseheknek minősítették mindazokat a szinmagyarokat, akiknek véletlenül szlávos hangzású nevük volt. Hiába tiltakoztak ez ellen az illetők, a helyszínen hozott ítéletet megfellebbezhetetlennek nyilvánították és így tízezrével csehesítettek el papíron olyanokat, akik századok óta magyar szellemben élő családok sarjai és minden idegszálukban magyaroknak érzik és vallják magukat. Azt is megtették a választási biztosok, hogy a zsidóságot nem mint felekezetet, hanem mint nemzetiséget tüntették fel a lajstromokban és ezeket anyanyelvükre való tekintet nélkül és akaratuk ellenére nem magyaroknak nyilvánították. Természetes dolog, hogy ilyen irtó hadjárat után, a cseh választási lajstromokban roppantul megcsökkent a magyarok száma s így a statisztika a lehető legkedvezőtlenebb képét mutatja a magyar kisebbségek arányszámának. A csehek azonban elfelejtkeztek e magyar-irtó munkájuk elvégzése alatt egy igen lényeges körülményről. Jól tudjuk, hogy a megszállás utáni időkben a porbasujtott és külpolitikailag izolált magyarsággal mindent el lehetett követni anélkül, hogy az atrocitást elkövetők az európai közvélemény vagy valamelyes fórum által felelősségre vonattak volna. Ma azonban mások a viszonyok. A nyugateurópai nemzetek szeme kinyílt s a közellenőrzés minden állami ténykedésre kiterjed, így természetesen a népszámlálásra is. Annál is inkább, mert épp a Times prágai tudósítója hívta fel legelőször az angol olvasóközönség figyelmét a cseh brutalitásokra s a Times hosszabb cikkben vette tárgyalás alá az angol igazságos lélek által felettébb rosszallott üzelmeket. A Times nemcsak megbotránkozott a cseh statisztika-gyűjtők minősíthetetlen módszerén, hanem apodiktikusan el is Ítélte azt. Ennek eredménye az az interpelláció, amelyet az angol alsóház ülésén terjesztett elő egyik tekintélyes képviselő. Fölhívja ebben a külügyminiszter figyelmét arra, hogy a csehek a magyarokat erőszakkal arra kényszerítették, hogy cseheknek vallják magukjat és arra appellál, hogy a népszövetségi tanács foglalkozzék ezzel a népszámlálási incidenssel, amely megsérti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kisebbségi szerződés Csehszlovákiára ró. így Legideálisabb karácsonyi ajándék egy modern hálózati rádió Olcsóért már tökéletes jót kophat részletfizetésre is 9 Sugár cHrpádnáí Pápa, Kossuth L. u. 16. Telefon: 217. hát már Henderson angol külügyminiszter figyelme is rátereltetett ez interpelláció által a cseh üzelmekre és így remélhetjük, hogy a csehek által bottal fejbevert jog és igazság, tiltakozó kísértete lesz még a magyarfaló cseh nacionalizmus túltengésének. A városok és községek háztartásának rendezése. A Városok Kongresszusa állandó bizottságának legutóbbi ülésében Várhidy Lajos igazgató jelentést tett a városok és községek háztartásának a rendezésére vonatkozó törvényjavaslat munkálatainak állásáról. Tudomásul vette ekkor a bizottság, hogy a törvényjavaslat ügyében a pénzügyminiszter ankétet szándékozik tartani, amelyre természetesen a Kongresszust is bevonják. A törvényjavaslatnak erről az előkészítő munkálatairól egyik fővárosi lap a városookra vonatkozólag hosszabb közleményben közöl ismertetést, amely alkalmas arra, hogy a városok körében riadalmat keltsen. Azt írja ugyanis az illető lap, hogy: »A javaslat szerint az állam visszavenné a községektől és városoktól a fogyasztási adókat, nevezetesen: a bor- és husfogyasztási adót, az italmérési illetéket, a kihágási büntetéspénzeket és a kereseti adót. E jövedelmek elvétele ellenében az állam magára vállalná a kulturális intézmények létesítését és fenntartását.' Á másik fontos intézkedés pedig az, liogy a községeknek és városoknak megszűnne a pótadókivetési joga. A törvényjavaslat valamennyi városra és községre nézve egyforma kulcs alapján állapítja meg a pótadó összegét. De ezt nem kapnák meg úgy, mint eddig, hanem az állampénztárba folyna be ez az adó és az állam osztaná szét a községek és városok között. A javaslat készítői által végzett statisztikai számítások szerint a városoknak az új rendszer érvénybe lépése után huszonhétszázalékos pótadóra lenne szükségük. A községeknek azonban majdnem ötvenszázalékos pótlékot kellene szedni. A törvény egy nevezőre hozza a községeket és a városokat és az ötvenöt várost és valamennyi községet egyformán harmincszázalékos pótadóval terhelnék meg. A városok tehát tizszázalékkal többet fizetnének, hogy megsegítsék a községeket«. Azt irja tovább az illető lap, hogy: »A háztartások rendbehozatalának gyakorlati keresztülvitelét olymódon irja elő a törvénytervezet, hogy a pótadó-alapot megtoldanák egy adónemmel. Eddig a ház-, föld-, társulati- és tantiémadó után vetették ki a pótadót, ehhez jönne ezentúl még az általános kereseti adó. A pótadót úgy, mint eddig, a községek és városok szednék be, de azt nem használhatnák fel, hanem beszállítanák az erre a célra szervezendő állampénztárba és ebből a közös kasszából kapnák meg az őket megillető részt. A községek és városok ezentúl két költségvetést készítenének. Egyik az úgynevezett »önkormányzati költségvetés«, magában foglalná a község vagy város bevételeit és kiadásait. A költségvetési deficitet pedig az állam fedezné a közös kasszából és erre a célra készülne a normálköltségvetés, amely pontosan kimutatná, hogy a 37o/

0-os pótadóLeszállított árak

! Karácsonyra legolcsóbban vásárol

Leszá||itott árak

! Koréin Vilmos fuszernagykereskedésében Pápa, Főtér 25.