Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-07-19 / 29. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. •Kfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám án 20 fflléx. Telefon 131. az&m. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Yárosi közgyűlés. — 1930 július 12. — Pápa város képviselőtestülete szombaton, e hó 12-én délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek napirendjén az 1929. évi zárószámadás és az 1930. évi pótköltségvetés szerepelt. Máskor — akárhányszor — a zárószámadás és költségvetés tárgyalása különkülön is napokat vett igénybe, most mind a két üggyel aránylag csekély három óra alatt végeztek. Amiben nagy része van annak, hogy a kritizálni valót elvégezte már maga a pénzügyi bizottság, a városatyáknak előre szétküldött jelentésében reámutatván minden helytelenségre, szabálytalanságra, egyúttal javaslatot is téve azok kiküszöbölésére. Amikor tehát a közgyűlés elfogadta a zárószámadásokat és költségvetést, egyúttal határozati erőre emelte a pénzügyi bizottság vonatkozó jelentéseiben foglalt javaslatokat is. Ami csekély felszólalás mégis történt, az a lényeget egyáltalán nem érintette. A pénzügyi bizottság; alapos munkájáért e helyen mi is elismerésünket fejezzük ki. Dr. Tenzlinger József polgármester kevéssel három óra után a közgyűlést megnyitván, bejelentette, hogy a házadómentességi ügyében hozott előbbi közgyűlési határozat kapcsán Kölbig Ferenc min. tanácsos megtartotta a helyszíni szemlét, s kedvező kilátások vannak arra, hogy a pénzügyminisztérium vonatkozó határozatunkat jóváhagyja. — Bejelentette a polgármester, hogy dr. Niszler Teodóz, bencés gimnáziumi igazgató távozik városunkból; reá mutatott arra az áldozatos tevékenységre, mit a kiváló tanférfiú társadalmi és kulturális téren városunkban kifejtett, indítványozta, hogy vele szemben a közgyűlés elismerésének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. A polgármester javaslatát a közgyűlés zajos helyesléssel tette magáévá. — Bejelentette végül a polgármester, hogy a városunk büszkeségét képező strandfürdő elkészült, s indítványozta, hogy annak létesítéséért a közgyűlés mondjon a gróf Esterházy-uradalomnak köszönetet, mit szintén egyhangúlag elfogadtak. Dr. Sulyok Dezső, a p. ü. bíz. előadója állott fel ezután szólásra, hogy elfogadásra ajánlja az 1929. évi zárószámadásokat. Beszédében reávilágított városunk egész háztartására, megtette kritikai megjegyzéseit, a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt javaslatokkal elfogadásra ajánlotta a zárószámadásokat, mikből közöljük a következő adatokat: Bevételként a költségv. előirányzott 1,037.121-66 P-t Tényleg befolyt 1,298.650-37 P Az előirányzatnál több folyt be . . 261.528-71 P-vel Hátralék 1929 december 31-én . 196.896-15 P Tehát a fedezeti irányzat túlhaladv

a 458.424-86 P-vel Ebből függőkölcsön . . 179.484 P Alapokból kölcsönvéve . 40.850 „ 220.334— P Tényleges bevételi többlet . . . 238.090-86 „ Kiadási előirányzat volt ..... 1,034.781-70 P Tényleges kiadás . 1,260.114-79 „ Többlet kiadás 225.333-09 P Tartozás 1929. év végén . . . 479.030-63 P Schneider Géza apróbb felvilágosításkérései után közgyűlés a zárószámadásokat legyhangulag tudomásul vette, s dr. Fehér Dezső indítványára a pénzügyi bizottság alapos munkájáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Következett az 1930. évi pótköltségvetés, mit szintén dr. Sulyok Dezső referált* Előadta, hogy a pótköltségvetés benyújtása azért vált szükségessé, mert a rendes költségvetés fedezeti részé a kereseti adónál csökkenést mutat, az előirányzott vizdíj pedig ki sem volt vethető, mivel vizdíjszabályrendeletünk — mint azt annak idején közöltük — jóváhagyást nem nyert. Javasolta, hogy a 386.484 P 61 fillér fedezetlen hiány pótlására a pótadó 17o/o-ról 50o/o-ra emeltessék fel, amivel! PAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő : { ^efheTyi^é 29 Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1930.^évi julius hó 1-én megalakította VII. évtársulati ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öt évi Időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3°/

0-kal meghaladó kamatot, tehát ezidőszerint nettó 872% kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. PAPAI ÁLTALÁNOS BANK RTFŐ-TÉR. Takarékbetétek elfogadása a legmagasabb kamatozással. Önsegélyző X. évtársulat julius 1-i kezdettel, hetenként 1 P, csak 3 évre, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a legelőnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. 113.153 P 31 f fedezetet nyerne, s hogy a, jövőre is kiható befektetések terheit ne csak a jelen nemzedék viselje, a fennmaradó 273.331 P 24 f fedezésére pedig a város vegyen fel a helyi pénzintézetektől 274.000 pengő 15 éves lejáratú kölcsönt. A közgyűlés az 1930. évi pótköltségvetést általánosságban elfogadta, s a pénzügyi bizottság javaslatait határozat^ erőre emelve kimondotta, hogy a pótadót! 17o/o-ról 50o/o-ra felemeli, s 274.000 pengő 15 éves lejáratú kölcsönnek a helyi pénzintézetektől felvevésére a felhatalmazást megadja. A pótköltségvetéssel kapcsolatos ügyek isorán az Ulrich B. J. budapesti cégnek a város részére szállított vízvezetéki csapok árában 2496 P-t kiutaltak; a Vöröskereszt-Egylet részére 80 pengőt megszavaztak; a városi térképek árában a Térképészeti Intézetnek 710 pengőt kiutaltak; a Bocsor-malom melletti szabadfürdő használatáért a 100 P bérleti összeget folyósították; az Önk. tűzoltó-testületnek 1000 P segélyt adtak; a városi kezelők arcképes-igazolványának 192 P-t kitevő térítési díját a takarékosság elve alapján leszavazták; a járlatlevelek felemelt árában 3000 pengőt megszavatak; Szalay János vágóhídi felügyelő részére 100 pengő gyorssegélyt kiutaltak; az alsóvárosi óvónő helyettesítési díjában 1400 pengőt folyósítottak; a vágóhídi jégraktár építési költségeire 1000 pengőt megszavaztak; a református templom építése tárgyában alakítandó közös bizottságba kikül' dötték vitéz Draskóczy István, Fábián Károly, dr. Fehér Dezső, dr. Hirsch Vilmos, dr. Hoffner Sándor, vitéz Karcsay Béla, Karlovitz Adolf, dr. Kende Ádám, Koráth Jenő és dr. Sulyok Dezső városi képviselőket; kijelölték a közmunkát összeíró küldöttségek tagjait; a vadászati jog bérbeadása, valamint az Antalháza puszta és alapítványi stb. földek bérbeadása tárgyában megkötött szerződéseket jóváhagyták; a tókert városrész III. utcájában a villasoros építkezés tárgyában hozott vármegyei kisgyülési határozat ellen előterjesztéssel léinek; Mógor István és Társa Zöldfa-utca 28. számú házának utcarendezési célra leendő megvásárlását 3000 pengő áron elhatározták; a Pannónia áramszolgáltató részvénytársaságnak megengedték, hogy a villamostelep telkén transzformátor-házat építhessen, amelynek adóját és tatarozási költségeit azonban a Pannónia köteles viselni; az aszfalt-kocsiút átburkolására újabb pályázatot írnak ki teljes műszaki körülírással. Gyűlés végén dr. Fehér Dezső és Szalay Lajos a munkanélküliség enyhítésére, amely mindig nagyobb méreteket ölt, beruházási programm kidolgozását tartották szükségesnek. Az e célból alakított bizottságba a jogügyi- és pénzügyi bizottság elnökein és előadóin kivül kiküldötték dr.