Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-07-12 / 28. szám

Telefon 174. Csipkék, Telefon 174. szalagok és rövidáruk kaphatók Pápa, Kossuh Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemtiek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök, böröndök, stb. Galamb Józsefné Azok a közlemények, melyek e lap ha­sábjain a Pápai Vöröskereszt félszázados múlt­járól sorozatosan megjelennek, amikor az egye­sület ötrténetét adják, jellemképét adják egy­szersmind annak a lelkes és fáradhatatlan te­vékenységű úri hölgynek, ki az egyesületnek egy emberöltőn át — s ez emberöltő a világ­háború idejét is magában foglalja, amikor gya­korlatilag teljesítette magasztos hivatását — az egyesület — a jótékonyság és emberszere­tet nemes munkájában — élén állott. Mindnyájunk őszinte fájdalmára, akiről az egyesület krónikája érdemeihez méltóan oly szépen emlékezik meg, immár ő is örökre eltávozott körünkből, Galamb Józsefné e hó 7-én elhunyt. Típusa volt ő azoknak a magyar úriasz­szonyoknak, akik ugyanakkor, mikor család­anyai, háziasszonyi tisztüket is a legszebben töltik be, időt tudnak szakítani maguknak a közért való nemes munkára is. Sok csapás érte életében. Egyetlen fiacs­kájának tragikus elhunyta, majd szerető fér­jének halála, a háború következtében vagyo­nának pusztulása s mindezek ellenére Istenben bizó lélekkel, mindaddig, míg ereje engedte, folytatta önzetlen, a szegények, betegek, a sebesültek javára irányuló munkásságát. Szomorú elhunytáról gyászoló családja a következő jelentést adta ki: »Galamb Erzsébet férj. Strausz Kornélné, Galamb Ilona özv. Wolmuth Dezsőné, Ga­lamb Rózsi férj. Erdélyi Béláné, Galamb Laura férj. Zsitvateoi Zsitvay Béláné, gyer­mekei és öeobel László unokája, az összes ro­konság nevében is — meghajolva az isteni gondviselés megváltozhatatlan akarata előtt — megtört szívvel és igaz mélységes fájda­lommal jelentik, hogy a legjobb anya özv. Cseh-Galamb Józsefné szül. Lázár Laura volt Uradalmi ügyész özvegye, a Koronás Arany Érdemkereszt, a Vöröskereszt Egylet II. oszt. díszjelvényének a hadi ékítménnyel tulajdo­nosa, a Pápai Vöröskereszt Választmány örö­kös diszelnöke, stb. e hó 7-én reggel, súlyos szenvedés és a halotti szentségek áhítatos fel­vétele után, sokat zaklatott és súlyos megpró­báltatásokon keresztül ment tiszta lelkét éle­tének 74. évében visszaadta Teremtőjének. A megboldogult hült tetemét e hó 8-án délután 6 órakor fogjuk az Assisi Szent Fe­renc utca 4. számú gyászházból, a róm. kath. vallás szertartása szerint örök nyugvó he­lyére, az alsóvárosi sírkertben levő családi sírboltba kikísérni. Az engesztelő szentmise-áldozatot e hó 9-én reggel 9 órakor fogjuk az Urnák a plé­bániai templomban bemutatni. Pápa, 1930 julius 7. Legyen nyugalma csendes — emlékedet szeretettel őrizzük.« Temetése szerdán délután folyt le igen nagy részvét mellett. A gyászszertartást dr. Niszler Teodóz bencés igazgató végezte két káplán segédletével. Kegyeletes érzéssel nagy tömeg kísérte utolsó útjára, az alsóvárosi te­metőbe. A családi sírboltnál dr. Hermann László v. főjegyző mondott, az elhunyt érde­meit méltató, szép búcsúztatót. Aztán átadták az édes anyaföldnek a nemes nagyasszony, Galamb Józsefné megfáradt tetemeit. Akinek áldás volt élete, áldott legyen annak emlékezete! A bakonytamási hősök emléke. Folyó hó 6-án szép ünnepség keretében leplezte le Bakonytamási község a világhábo­rúban elesett hőseinek emlékére állított hősi emlékmüvet, melyen 46 hősi halott nevét örö­kítették meg az utókor számára. Az ünnepély délelőtt fél 10 órakor isten­tisztelettel kezdődött a róm. kath. és ev. temp­lomokban. A nagy közönség összegyülekezése és a leventék, tűzoltók s különböző egyesüle­tek felvonulása után 11 órakor megkezdődött a polgári ünnepség a község főterén álló szo­bornál. A Himnusz eléneklése után, mivel gr. Jankóvich Bésán Endre orsz.-gyülési képviselő akadályoztatása miatt nem jelenhetett meg, a megnyitó beszédet felkérésre dr. Mohácsy Lajos marcalgergelyi ev. lelkész tartotta. A gondolatokban gazdag ünnepi beszédet dr. Jókay-Ihász Miklós orsz. képviselő mondotta; szavai közben a hallgatóság szemében több­ször felcsillantak a hazafias fájdalom gyé­mántjai: a könnyek. A szobrot Nóvák Béla r. kath., Tatay Lajos ev. és Wieder Salamon izr. lelkész áldották meg bensőséges szavakkal. Beszélt még Vizer Béla, a Falu Országos Szö­vetség titkára. Szavaltak: Hárnory Imre helyi hadiárva, székesfővárosi tanító és Fadgyas Béla jogszigorló. A szüneteket kitöltő haza­fias énekeket Búzás Imre ev. kántortanító ve­zetésével a helybeli énekkar adta elő. Majd a szoborra az alábbiak helyeztek koszorút: A honvédelmi miniszter megbízottja, Imrikovics Sándor alezredes, Győr; a Vitézi Szék és a 4. honvéd gyalogezred képviselője Vitéz Loós Lajos százados, Veszprém; 2. h. huszárezred I. osztály képviselője Gerhard Béla főhadnagy, Pápa; Veszprém vármegye képviselője dr. Horváth Lajos alispán; Pápa város képviselője Wolmuth Lajos járási tüz­rendészeti felügyelő; róm. kath. egyház kép­viselője Döbröntey Lajos kántortanító; ev. ifjúsági egyesület; ev. nőegyesület; levente­egyesület; tüzoltó-egyesület; Bakony;tamási község; gróf Jankovich-Bésán Endre; dr. Jókay-Ihász Miklós országgyűlési képviselő; Bakonytamási Hangya Szövetkezet és sokan mások. A szobrot a község nevében Németh Pál községi biró vette át. A Szózat eléneklése után a leventék és tűzoltók szobor előtti diszelvo­nulásával az ünnepség véget ért. Az ünnepélyen a következő előkelőségek voltak jelen: Hunkár Béla Veszprém megye ny. főispánja, Horváth Lajos Veszprém vm. alispánja, Sándor József ny. ezredes, Imriko­vics Lajos a honvédelmi miniszter s a győri Szent László 4! honv. gyalogezred képvise­lője, Vitéz Loós Lajos százados a Vitézi Szék A sport szórakozás, amely megóvja az egészséget, azon­ban erőt, kitartást, ügyességet és lélekjelenlétet követel. Azért fogyaszt a sportoló valódi, hamisítatlan bab­kávét, mert attól teste, szelleme egyaránt felüdül, sportbéli képes­ségei pedig fokozódnak. MEINL GYULA R.-T. Fióküzlet: Pápa, Kossuth-u. 20. Telefon: 82. Gyárilag javított, garantáltan üzemképes, gyári garanciával egynéhány Fordson traktor kedvező ár- és fizetési feltételek mellett eladó. — Bővebbet e hirlap kiadóhivatalánál. — s 2. v. dandár képviselője, Gerhard Béla fő­hadnagy a 2. honvéd huszárezred 1. osztálya nevében, Hunkár Antal nagybirtokos, Sza­badhegyi Elemér nagybirtokos, dr. Buda Ist­ván tb. főszolgabíró, Gubicza Ferenc orsz.­gyül. képviselő, Kari József nagybérlő, dr. Vadász Géza körorvos, Csányi Lajos ny. ig.­tanító, Fedora Sándor igazgató, Wolmuth La­jos járási tüzrendészeti felügyelő, Blau Hen­rik polg. isk. igazgató, Máté Antal körjegyző, Hajdú Sándor mérnök, 1928. évi céllövő baj­nok, Nikodem Mihály megyebizottsági tag, Ledó Pál megyebizottsági tag stb. Az ünnepélyt 40 terítékes bankett kö­vette Bozzay Lajos vendéglőjében, hol dr. Horváth Lajos a kormányzóra, dr. Jókay-Ihász Miklós a nemzeti hadseregre s a felekezeti megértésen alapuló nagy magyar egységre, dr. Mohácsy Lajos dr. Horváth Lajos alis­pánra, Gubicza Ferenc képviselő Fadgyas Gyula jegyzőre s a községi képviselőtestületre, Fadgyas Gyula jegyző a vendégekre mondott pohárköszöntőt. Az emlékszobrot Vass Viktor szobrász­művész tervezete szerint Krausz A. fia pápai cég készítette közmegelégedésre. A rendezés munkáját a község elöljáró­sága Fadgyas Gyula jegyző s Németh Pál biró vezetésével végezte. A pápai Vöröskereszt-Egylet ötvenéves története. Ha Irta és az egyesület 1929 március 18-án tartott jubiláris " £ díszközgyűlésén felolvasta Pongrácz József főtitkár. F IV. • Már a közelben villámlott az ég. Csakha- 1SZ3 mar ide is ért a vihar. Mihelyt kitört a világ­háború, a helyi választmány a kollégiumtól a kórház céljaira átengedett főiskolai torna­teremben, teljesen az egylet költségén, 20 Imm ágyas kórházat rendezett be; a Sportegyleft­ben szintén 20 ágyasat, de ez utóbbi nem lévén jól fűthető, innét ezt is átszállították a kollégiumi tornaterembe, úgy hogy ott 40 ágy volt. Mint a feljegyzésekből megállapít­hattam, naponta átlag 35 beteget ápoltak. Megkezdődött az élet-halálharc és a lelkes, fáradhatatlan nők beálltak a mun­kába. Részt vett az egylet minden háborús, jótékonysági akcióban, az Aranyat vasért moz­galomban, szeretetadományok és meleg ruhák gyűjtésében, az Auguszta-gyorssegélyben, az erdélyi menekültek támogatásában. Kimentek a választmányi tagok a vasútra fogadni a sebe­sülteket, majd később az I. osztályú váró­termet kötözőnek rendezték be az átutazó sebesültek számára. Az átutazó katonaság ré­szére az egylet bevezettette a vízvezetéket a vasúti ffalyaudvarra, hogy így mindenkor friss ivóvíz álljon katonáink rendelkezésére, idebent pedig folyt a kórház munkája. Szíve­sen elköltötték az évtizedek alatt gyűjtött alaptőkét, csakhogy minél megfelelőbben lát­hassák el a háború áldozatait. 1164 katonát ápoltak a kórházban 1918 szept. l-ig, ami­kor a kórház megszűnt, mivel az egész főis­kola visszaadatott eredeti rendeltetésének. A kórház berendezéséhez dr. Kövi Józsefné, Lang­raf Zsigmondné, Markhot Angéla, Schvarcz Vilmos és dr. Weltner Sándor bútorokkal és orvosi műszerekkel, a főiskola 22 vasággyal, Karlovitz Adolf kötszerekkel járult hozzá, az egyelt a tornaterem előcsarnokában fürdőszo­bát rendezett be, a dohánygyár egy hivatásos ápolónőt engedett át. Az önkéntes beteg­ápolónők élén Galamb Ilona úrhölgy állott, aki négy évet megszakítás nélkül a kórház szolgálatában töltött. Amit a szeretettől találékonnyá tett női lelkek megtehettek, azt mind megtették, hogy segítsenek a sebesülteken és üdülőkön. Gon­doskodtak a sebek bekötözéséről, a szorosabb értelemben vett ápolásról, ügyeltek, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom