Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-07-05 / 27. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szára. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131- sas ám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nagyon nehéz mindenkinek igazságot tenni. Sőt tapasztalatok bizonyítják, hogy szinte teljességgel lehetetlen. Azt sem kívánhatja senki az ellenfelétől, hogy dicsérői sorába álljon. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy olyan demagóg izgatást fejtsen ki, mint ahogyan teszi azt most ,az ellenzék a gabonajavaslat ellen. Nincs olyan törvény, amelyet ne a gyakorlat próbálna ki. Amióta a gabona ára esik, immár tehát több mint két éve,, mindenki arról beszél, {nb. még azok is, akik most leginkább háborognak) hogy aföldmívelőkön segíteni kell. A boletta erre van hivatva. Mily mértékben szolgálja ezt a célt, a jövő fogja megmutatni, de hogy a legtisztább szándékból eredt, az kétségtelen. Ha a fogyasztónak bizonyos kára is lesz belőle, a kár megtérülhet abból a haszonból, ami a méltán felsegített földmivelő osztálynak jutott. Ez az a kiegyenlítődés, amely mindenkor elő szokott állni, amikor bármely félnek reális értéket juttatunk. Névtelen levelek 1849 példájára hivatkoznak, amikor egyes magasabb állású tisztviselőket akasztófával fenyegetnek meg arra az esetre, ha vissza nem térnek a legitimizmus útjára. A fővárosi rendőrség komolyan vette a leveleket és kutat szerzőjük után. Ez a rendőrségnek valószínűleg hivatali kötelessége, amelyet akkor is teljesít, ha az ügy merituma nem érdemli meg a fáradságot. A jelen esetben pedig úgy áll a dolog, hogy a példa, mit névtelen fenyegetésre használnak fel, elrettentőnek egyáltalán nem mondható, mert kiket akasztottak fel 49-ben, kiket küldött martirhaiáiba Haynau rémuralma? A leg- j dicsőbbeket, akiket magáénak vallhat a magyar történelem, Batthyányit, Csányit, a tizenhárom aradit és hazafiságban hozzájuk méltó annyi más társukat. Ezek sorsára jutni nem volna senkire dísztelen, de egyelőre nem j fenyeget ez a veszedelem és aki komolyai^ j fogja fel az ország érdekét, az el sem tudja képzelni, hogy bármiféle változás ebben az országban másképen mint a legbékésebb, legalkotmányosabb formák között történhessék meg. Akasztófa — dőljön bár jobbra vagy balra el a dolog — csak megvadult fantáziában születhetik meg, az az akasztófa pedig, amelyre itt történt célzat, — az megszentelt szégyenhalál eszköze, akárcsak Krisztusunk keresztje. Még érzem baráti kezednek szorítását, még rajtam pihen ajkadnak mosolya, még hallom mély hangodat, melynek dörgő zengését az idő meghalkította, még hallom ígéretedet, hogy bár sorsod változása elszakított a várostól, melyben alkotó férfikorod töltöltted, de mind gyakrabban vissza-vissza fogsz jönni gyönyörködni fejlődésében, — s már ime kézszorítás, a mosoly, a hang, az igéret minden a múlté, már ime te is visszajöhetlenül, örökre eltávoztál... Győri Gyula évtizedeken át markáns egyénisége volt e város közéletének. Egy emberöltővel ezelőtt, 1895-ben került ide, mint a pápai kollégium magyar-latin professzora. Az akkor nemcsak újonnan megépült, de szellemében is a modern pedagógia szellemében megfrissülő intézet jeles képzettségű, lelkes tanárt nyert benne, aki nemcsak jól tudta ta-. nítani szaktárgyait, de szeretettel nevelte tanítványait, s mindig megtalálva a szivükhöz vezető utat, eszmények követésére lelkesítette őket. Az eszményeket párhuzamosan kereste és találta meg a római s a magyar irodalomban. Cicerói páthosz áradt ki előadásából, de ez nem külsőség volt nála, hanem lényéből áradt ki s magával ragadta azokat is, akik figyelő tanítványokként ültek lábainál. Ez a vonás nyilatkozott meg közéleti műí 'APAI ÁLTALÁNOS BANK RT. FŐ-TÉR. Takarékbetétek elfogadása a legmagasabb kamatozással. Önsegélyző X. évtársulat julius 1-i kezdettel, hetenként 1 P, csak 3 évre, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a legelőnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. ködésében is. Nem sokkal ideérkezése után megválasztották a képviselőtestület tagjává, utóbb a megyegyülésre is bekerült s mindkét helyen hamarosan szerepet vivő egyénné küzdötte fel magát. A városnál a purifikátor tisztét vitte s ha néha e téren a legnemesebb intencióból ugyan heves temperamentuma bizonyos túlzásra is ragadta őt, annak a tisztult J erkölcsi fölfogásnak, mely lényét jellemezte, végeredményképen csak üdvös hatása lett. Politikai téren a Kossuthi ideoíogia körében mozgott és ehhez a maga eredeti tisztaságában nem csak akkor ragaszkodott, mikor a koalíciós harcok idején könnyű volt általuk babért szerezni, de a nagy összeomlás után is, amikor némelyek fajvédő allűrökkel szerették volna felcifrázni azt, mig némely »keresztények« elavult lomként akarták sutba dobni ezt, ami pedig máig legnagyobb erőforrásunk volt és maradt. A közélet irányítását tollával is jelentősen szolgálta. Ennek a lapnak majdnem alapításától kezdve igaz barátja, hűséges munkatársa volt. Nehéz volna összeszámlálni, hányszor jelent meg hasábjainkon »Gy. Gy.« jelzésű cikk. Hány társadalmi kérdést, hány városfejlesztési problémát, hány nemzetfenntartó eszmét fejtegetett itt mindig okosan, lelkesen, a nép legszélesebb rétegeit átfogó meleg szeretettel. És hányszor hallatta itt a kritika szavát, ostorozva a tapasztalt hibákat és mulasztásokat és serkentve a tisztesség követésére, a közérdek önzetlen szolgálatára. S amikor e sorok iróját a haza szolgálata fegyverbe szólította, a háború vésszel teljes súlyos napjaiban három évnél tovább nemes baráti önzetlenséggel ő vitte a szerkesztői tisztet is, buzdítva kitartásra, lelkesítve a részvét munkájára s akkor is szigorúan bírálva azt, ami nem szolgált a népnek javára. Serkentő, biráló szava még aztán is sokáig hallatszott, míg sok-sok közéleti jelenség, melyet ő állandósulni vélt, holott kiderült, hogy csupán efemer jellegűek voltak, el nem kedvetlenítette s a nyilvánosság előtt legalább el nem némította, de akkor már — családi körülmények miatt — távozóban is volt e városból, melyet annyira szeretett s melynek fejlődését, mint Liget-utcai, a tisztviselőtelep egyik szervező alapítója is, lényegesen előmozdította. Itt hagyva szép házát, Kispestre, felesége birtokocskájának közelébe költözött, ám a sors hamar megfosztotta áldottlelkü hitvesétől, sz. Karvassy Irmáitól, mire egyetlen szeretett fiát követve, a fővárosba tette át lakását. Itt élte a nyugalom csendes napjait s látszólag oly friss és erővel teljes volt, mintha még évek lettek volna neki szánva. Pedig már belső kór őrölte szervezetét, mely hamar végezve vele, múlt szómbaPAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: { üzlefheiyiség 29 Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1930. évi julius hó 1-én megalakítja VII. évtársulati ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3%-kal meghaladó kamatot, tehát ezidöszerint nettó 8 V

2% kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást GYŐRI GYULA