Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-06-07 / 23. szám

Telefon 174. C$jp}(ékj Teleion 174. szalagok és rövidáruk kaphatók RAIDL FERENCNÉL Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök, bőröndök, stb. leányegyházban kezdte meg dr. Antal Géza püspöki egyházlátogatását. A község határában bandérium várta, a falu szélén Frászt Aurél főjegyző köszöntötte, a templom előtti diszkapunál pedig Viczencz Árpád körorvos, főgondnok a pápakovácsi ref. leányegyház, Pethő János plébános a r. kath. egyház üdvözletét tolmácsolták. A főpásztor elvégezvén az istentiszteletet, folytatja útját Kúpra, hol a falu szélén Vitéz Horváth József előljáró mondott Isten hozottat, a lelkészlak előtt felállított diszkapunál Balla Dezső lelkész üdvözölte a püspököt, majd az énekkar üdvözlő dalt énekelt. Csakhamar templomba vonult be a püspök s fáradhatatlanul hirdette ismét Isten igéjét. A presbiteri gyűlés a templomban folyt le. Egy órakor a lelkészlakon volt díszebéd, melyen dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok, Jakab Áron esperes és Balla Dezső helybeli lelkész, mint házigazda mondottak felköszöntőt. — Még a délután folyamán meglátogatta a püspök a nórdpi leányegyházat. A falu határában lovasbandérium várta s ifj. Kardos József községi biró fogadta. Mindkét templomban szóltak a harangok s a templom előtti diszkapunál Zsédenyi Irén tanítónő az egyház, Vargha Irma I. o. tanuló az iskolás gyermekek, Vargha Lajosné a nőegylet, Kalmár Antal tanító a r. kath. egyház, Szabó József gondnok a presbitérium s Lörincz József leventeoktató a leventék nevében üdvözölték a püspököt. Az üdvözlések után megtartotta a főpásztor e napon már a harmadik egyházi beszédjét. Istentisztelet végeztével uzsonnát adott az egyház a püspök tiszteletére a tanítói lakon, hol Bene József presbiter köszöntötte a püspököt, felköszöntőt mondott még Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző s Kalmár Antal r. kath. tanító. Május 25-én reggel a leégett Takácsiban hirdette dr. Antal Géza a vigasztalás igéit, melyről lapunk mult számában adtunk hirt s délután Pápáról Felsőgörzsönybe ment. A község határán Koncz Gyula h. jegyző köszöntötte a község képviselőtestülete élén. Lovasbandériumtól és kerékpárosoktól kisérve érkezett Alsógörzsönybe, Balogh Kálmán tüzoltófőparancsnok a diadalkapu mellett sorfalat álló tűzoltók és leventék nevében mondott üdvözlő beszédet, Győrfy Sándor tűzoltó pedig saját szerzeményű költeményét szavalta el. A templom előtt felállított diszkapunál Bolla József lelkész, mint tanítvány és a gyülekezet lelkésze szivből jövő hatásos beszéddel fogadta volt tanárát és a gyülekezete megvizsgálására érkező főpásztort. A püspöki fogadtatáson és a gyülekezet ünne- ! pélyén megjelent dr. Veszely Tibor, aki mint a j r. kath. egyházközség elnöke és Schöck Gyula j pápai ev. lelkész, aki meg mint a pápai ev. j gyülekezet és a hozzátartozó szórványok nevé- j ben szólottak szives hangon a püspökhöz. Az 1 igehirdetés után a templomban fogadta a püspök a tisztelgő küldöttségeket és pedig a ref. gyülekezet küldöttségét Erdélyi Károly gondnok vezetésével, a pápai ev. összgyülekezet leányegyházai és szórványai küldöttségét Schöck Gyula vezetésével, a helybeli róni. katholikusok ; küldöttségét Németh Dezső vezetésével, a köz- j ségi elöljáróság és képviselőtestület küldöttsé- j gét R. Nemes István főjegyző vezetésével, a j tűzoltóság küldöttségét Pető Lajos tűzoltóparancsnok vezetésével és a tanítótestületet Lázár i Lajos kántortanító vezetésével. Május 26-án reggel a nemesszalóki leány- j egyházat látogatta meg a püspök, hol a falu ! határában bandérium s az egész községi elöljáróság várta s Illés Sándor főjegyző fogadta, j Majd a falu szélén felállított diszkapun át a j három templom harangjainak zúgása közben vonult be a püspök a templom előtt felállított | diszkapunál Horváth Lajos mihályházai lelkész j s Szalóky Lőrinc gondnok fogadták. Istentiszte- ' let után a szőnyegekkel és virágokkal feldíszített iskolában tisztelegtek a küldöttségek. Szalóky Tamás az egyház közönsége, Szalóky Dániel a presbitérium, Vitéz Magyar János tanító az ev. egyház, Soós Antal tanító a róm. kath. egyház, Schück Dávid rabbi az izr. hitközség, Major Ferenc ref. tanító a helybeli tanítótestület, s Rosta Dina a nőegylet üdvözletét tolmácsolták. A küldöttségek fogadása után azonnal tovább indult a püspök az egeraljai leányegyházba. A A pápai járás határán dr. Sült Lajos tb. főbíró bucsut mondott s a devecseri járás területén dr. Bélák Endre devecseri főszolgabíró meleg szavakkal üdvözölte a püspököt. A község határában Egeralja üdvözletét Makay Károly biró tolmácsolta. Harangzúgás, leventék, tűzoltók, fehérruhásleányok sorfala között érkezett a püspök a tanítólak előtt felállított díszkapuhoz, hol Cserkuti Sándor egeraljai tanító fogadta. Majd a szép új templomba vonuit a püspök és kísérete, hol istentiszteletet, s utána presbiteri gyűlést tartott. A díszebéd a szépen feldíszített iskolában volt, hol számos felköszöntő, — köztük dr. Bélák Endréé, dr. Jókay-Ih4sz Miklósé és Medgyasszay Vincéé — hangzott el. Ebéd után Adorjánházára vonult át a püspök és kísérete. A falu végén felállított diadalkapunál, hova az egeraljaiak is elkísérték a püspököt az adorjánházaiak lovasbandériumával együtt, Boncz Dénes biró fogadta a községi elöljáróság élén. A templom előtti díszkapunál sorfalat í állottak a tűzoltók, a leventék és a gyülekezet j teljes számban. Végh János lelkész igen szép beszéddel köszöntötte az érkező főpásztort, a j férfiénekkar pedig Árvay Gábor kántortanító vezetésével üdvözlő dalt énekelt. Molnár Jolán az ifjúság nevében virágcsokrot nyújtott át és bájosan szavalta el Végh János lelkész alkalmi költeményét. Istentisztelet végesztével a szépen feldíszített iskolában volt a küldöttségek fogadtatása, a következő sorrendben: Csillag Ferenc csöglei ev. s.-lelkész vezetésével az ev. egyház, Szalóky Zsófia vezetésével az adorjánházai jótékony nőegylet, mely egy, díszes kelim divánpárnát adott át emlékül, Árvay Gábor kántortanító vezetésével a ref. ifjúság és énekkar, Döinjén Károly tűzoltó főparancsnok vezetésé! vei a tűzoltóság és Vitéz Csontavéry Sándor | leventeoktató vezetésével a leventék. A küldöttj ségek fogadása után ugyancsak az iskolában I volt a generális vizitáció. A püspök tiszteletére az egyházközség 40 terítékes bankettet rendezett az iskolában. A banketten sok felköszöntő hangzott el. Felköszöntőket mondtak dr. JókayIhász Miklós a községre, az egyház vezetőségére és Végh Jánosné háziasszonyra, Marton Sándor dr. Antal Géza püspökre, Medgyasszay Vince ugyancsak a püspökre, Kiss Zoltán a püspöklátogatás eredményességére, Győry Elemér dr. Jókay-Ihász Miklósra, Lampérth Lajos az adorjánházai presbitériumra, Horváth Lajos a szomszéd lelkésztársakra. Vacsora alatt a férfi és a női énekkarok esti dalokat adtak elő. A pápai Vöröskereszt-Egylet ötvenéves története. Irta és az egyesület 1929 március 18-án tartott jubiláris díszközgyűlésén felolvasta Pongrácz József főtitkár. Pápa város közönségét mindig jellemezte az, hogy megértvén az idők jelét, szívesen vett magára terheket a közjóért. Dunántúl Athénjében állandóan találkoztak nők és férfiak, akik önzetlenül, mindjárt az első hivó szóra, tudtak dolgozni másokért. Erről ékesszóló bizonyság választmányunk ötven évének története. Az emberszeretetet megvalósítani a háború országokat rendítő borzalmai között és segítségére menni a szerencsétleneknek, a csapásokkal sújtottaknak a béke hétköznapjai közepette, ez a Vörös Kereszt Egylet kettős hivatása és amikor az ország fővárosában, főleg a boszniai hadjárat tanulságai alapján megalakult a Vörös Kereszt Egylet központi szerve, 1879 március 27-én, nemsokára Pápán is megindult a mozgalom. Érdemes az egylet alakítására buzdító felhívás néhány sorát emlékezetükbe idézni: »Hazánk sajátos helyzeténél fogva főleg ki van téve a gyilkos háborúk esélyeinek s a hon virága, a fiatalság... nem tudjuk,... nem lesz-e kénytelen... a haza és trón védelmére drága vérét ontani ama borzasztó vérnászon, »hol a csókokat osztja a vas s a sír rideg fénye a mátka«. S ott fekszik tán messze földön, egyedül és elhagyottan, a szegény katona, — nincs kéz, mely balzsamot öntsön fájó sebeire s bekötözze azokat, mely letörölje a vértől és porfcól fedett homlokot s visszaadja családjának, szeretteinek, a hazának azt, kire nekik oly nagy szükségük van, a fiút, apát, kedvest és hazafit, — de jönnek ők, a humanitás, a felebaráti szeretet és női gyöngédség leányai,... és a szegény sebesült felejti pokoli fájdalmát, mikor elhaló tekintete a Vörös Kereszt vigasztaló jelvényét megpillantja, mert tudja, érzi, hogy meg van mentve. Azok a gyönge nők, kiket hősökké tett a szív szeretete, eljönnek kórágyához s vigasztaló szavuk a tudomány kezére szolgál, gyöngéd bánásmódjuk — erre csak a nők képesek — legyőzi a halál fenyegető alakját«. Az alakuló közgyűlés 1879 dec. 29-én volt; 110 tag lépett be az Országos Segélyző Nőegylet Pápai Fiókjába, melynek elnökéül Kiss Lászlónét, pénztárnokául Zimmermann Antalnét, jegyzőjéül Pentz Józsefet és orvosául dr. Mathia Jánost választották meg. Felsorolom az első, 16 tagból álló választmány neveit is — a kezdők mindig elismerést érdemelnek —: Ajkay Imréné, Bocsor Istvánné, özv. Duclion Ivánné, Gyurátz Ferencné, Hanauer Béláné, Kiss Lászlóné, Kreisler Józsefné, Lóskay Kornélia, Pakrócz Ferencné, özv. Peti Józsefné, Rechnitz Edéné, Szilágyi Józsefné, Horváth Lajos, Kiss László, Néger Ágoston és Pap János. Ami ekkor erőssége volt az egyesületnek, az jellemezte egész története folyamán, hogy itt társadalmi-, osztály- és felekezeti különbség nélkül mindenki dolgozott. Az első 110 tag közül ma is életben tisztelhetjük a következőket: özv. Baranyay Zsigmondné, özv. Galamb Józsefné, Grosz Edéné, Horváth Károlyné, Jókai Etelka özv. Ihász Lajosné, Kiss Vilma, özv. dr. Kövi Józsefné, Kunte János, Lóskay Kornélia, özv. dr. Rechnitz Edéné, Reguly Nándorné, özv. dr. Steiner Józsefné, özv. Sült Józsefné. 1881 október 12-én a fiókégylet átalakult a Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egyletének Pápai Fiókja címmel, így a nőegyletből vegyes egylet lett, ehhez képest a tisztikarba is Kiss Lászlóné mellé társelnökül Pap Jánost, alelnöknek Kluge Ferencnét és Néger Ágostont választották meg. Mint fiókegylet folytatta működését az egyesület 1903 március l-ig, amikor a tagok száma meghaladván a 200-at, Pápa városi Választmánnyá alakult át. A választmány ötven éves történetét három, egymástól élesen elkülönülő, de azért i egymásba szervesen kapcsolódó részre oszthatjuk. Az első az alapítástól a világháború ki! töréséig; ez az előkészület ideje. Mint az agavé is lassan fejlődik és azután egyszerre kivirágzik, úgy volt az egylet is, mikor jött a második korszaka, a világháború, egyszerre megértette, hogy miért dolgozott 35 éven át, hogy amit gyűjtött pénzben, ami erkölcsi tőkét képviselt szeretetben, segíteni akarásban, azt pazarul adja oda a haza oltárára, a szenvedő hősök bajainak enyhítésére. A harmadik korszak az újjáéledés kora 1920-tól napjainkig, amely idő alatt a multat nem feledve, a jövőt állandóan szem előtt tartva végezzük munkánkat, hogy amikor arra szükség lesz, megint adhassunk. Az egylet békebeli munkája a buzgó vezetők alatt szépen haladt előre. A vezetőségben városunk történetének ismert nevei foglaltak mindig helyet. Az elnökök sorát Kiss Lászlóné és Pap János nyitja meg, 1888-tól Pentz Józsefné és Néger Ágoston az elnökök. 1894-ben elnöknő Sült Józsefné, 1896-ban választják meg Weber Rezsőnét, és 1897-ben az agilitásáról ismert Fenyvessy Ferencet elnöknek; 1904-től Galamb Józsefné az elnöknő és ő marad a legnehezebb időkben 1919-ig, amikor örökös tiszteletbeli elnökké választották meg. Dr. Hegedűs Lóránt csak egy évig volt elnök, utódjául Gyurátz Ferenc püspököt, ez apostoli lelkületű, puritán hazafit választják meg. 1919-ben Galambné és Gyurátz visszavonulnak, Csizmadia Lajos ref. theológiai tanár és Hanauer Zoltánné veszik át a munkát, mig 1926-ban Strausz Kornélné úrnő és dr. Tenzlinger József polgármester került a közgyűlés bizalmából az egyesület élére, akik mind máig vezetik is. (Folyt, köv.)