Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-08-24 / 34. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók « H K TT* M Pápa, SiossíJii.^ Lajos-utca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülok és böröndök, stb. Tüzoltónap Pápán. — 1929 aug. 20. — A pápai önkéntes tűzoltótestület a váro­sunkban rendezett tüzoltóverseny alkalmából kiadott falragaszának a »Tüzoltónap« címet adta. A cim valóban találó volt, mert atüzoltó­ünnepélyak Szent István egész napját betöl­tötték. Reggel 6 órakor a tűzoltó-zenekar ze­nés ébresztővel hivta fel az ünnepségre a vá­ros közönségének figyelmét, rél 9 órakor az őrtanya tágas udvarán tábori mise volt, ame­lyet Németh József plébános celebrált. A tüz­oltó-zenekar Muzsik Jakab dirigálása mellett egyházi zeneszámokkal működött közre a mi­sén, amelyen rengeteg sokan voltak jelen. 'Istentisztelet után a tűzoltó-testület a vidéki vendégek tiszteletére tízórait adott. A testület évi rendes közgyűlése fél li­kőr vette kezdetét, melyen a város képviseleté­ben jelen volt dr. Tenzlinger József polgármes­ter, dr. Uzonyi Kálmán és Szokoly Viktor vá­rosi tanácsosok; a Veszprémvármegyei Tűz­oltószövetség képviseletében Mihály Sándor szövetségi alelnök, továbbá Gácser Lőrinc vá­roslődi, Halász János nemesleányfalui tüz­rendészeti felügyelők, Véniss Jenő szövetségi főjegyző, • Molnár László, a veszprémi hivatá­sos tűzoltó-egyesület parancsnoka és a város intelligenciájából több érdeklődő. A gyűlésen a gyógyfürdőn tartózkodó dr. Csoknyay János elnök helyett dr. Kende Ádám alelnök elnökölt, aki a tűzoltók ember­baráti munkáját méltató nagyon szép megnyi­tót mondott, hálásan emlékezvén meg arról a támogatásról, amelyet a város az egyesülettel szemben mindenkor olyan megértően tanusí­tott. Mihály Sándor a vármegyei tűzoltószö­vetség nevében üdvözölte az immár 58 éves múltra visszatekintő egyesületet; dr. Tenzlin­ger József polgármester megköszönvén a vá­rossal szemben nyilvánított elismerést, ígérte, hogy a jövőben is számíthat a testület a város támogatására, mert hisz a testület oly szép működést fejt ki, hogy a város közönségének szinte kötelességévé válik, hogy minél tökéle­tesebbé tételére megadja a módokat és esz­közöket. Elismeréssel szólott az évközben Pá­páról eltávozott s a gyűlésen megjelent Ber­kes Ágoston volt parancsnoknak a testület ke­belében évek hosszú során át teljesített oda­adó munkásságáról. Majd Wolmuth Lajos parancsnok olvasta fel pompásan megszerkesztett jelentését a tes­tület 1928. évi működéséről. Jelentésében fel­hívta a figyelmet arra, hogy a mentőszolgálat gyorsabb ellátása érdekében a testület moto­ros mentőkocsival volna felszerelendő, amely­hez a vármegyék és városok országos mentő­egyesülete megfelelő támogatást nyújtana. Gondoskodni kell arról is, esetleg utcai tele­fonok felálításával, hogy a tűzoltóság a tüz­esetekről minél gyorsabban vehessen tudoí­mást. Úgyszintén programba veendő, hogy a testület mielőbb fel legyen szerelve egy új gépezetes tolólétrával. Mivel a pártolótagsági díjak bizony nagyon hézagosan folynak be, kívánatos volna, hogy a város évi 2500 P-vel jöjjön a testület segítségére. Köszönetet mond a Levente-Egyesület vezetőségének, amiért a tüzoltótestületet messzemenő támogatásban ré­szesítette levente-tűzoltók kiképzésével és a testület rendelkezésére bocsátásával. A testü­let létszáma jelenleg 24, a levente-tűzoltóké 16, a fizetéses tűzoltóké 12 főből áll. Tüzeset a mult év folyamán 14 volt, 9 helybeli és 5 vidéki. Mentőszolgálatot első-segélynyujtás és betegszállítás formájában 225 esetben nyúj­tottak. — A jelentést egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés s elhatározta, hogy a benne megnyilvánult kívánságokat a város közgyű­lése elé terjeszti. Wolmuth Lajos parancsnok­nak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak és min­den részletre kiterjedő gondos jelentését jegy­zőkönyvbe foglalni határozták. Sülé Gábor pénztáros terjesztette elő a mult évi zárószámadást, amelynek végösszege 5955.59 pengő bevételt, 5689.33 pengő kiadást és 266.26 pengő maradványt tüntet fel. A jövő évi szükségletet 3168.80 pengőben, a fedeze­tet 3280.— pengőben irányozták elő; marad­ványul mutatkozik 116.20 pengő. Fischer Gyula számvizsgáló-bizottsági tag jelentése után a számadást egyhangúlag tudomásul vet­ték és pénztárosnak a felmentvényt megadták. Végül a számvizsgáló-bizottságba ren­des tagoknak Fischer Gyulát, dr. Kis Gábort, Horváth Mátét, póttagoknak ifj. Nánik Pált, dr. Lusztig Sámuelt és Ádám Jánost megvá­lasztották s ezek után a példás egyetértésben lefolyt közgyűlés véget ért. Pontosan 1/ l í\ órakor a testület támadási gyakorlatot tartott a képzeletben égő Tirol­szálló ellen. A két motoros fecskendővel és egyéb készültséggel kivonult tűzoltóságot Szől­lőssy Sándor alparancsnok vezényelte. Gyors és preciz munkájukért úgy a laikusok, mint a tűzoltó szakférfiak a legteljesebb elismerés­sel adóztak. Támadás után a helybeli és vi­déki tűzoltóság szakaszonként diszmenetben vonult el a tisztikar előtt a tűzoltó-zenekar pattogó dallamai mellett. Azután az ünneplő testület vezetősége és vendégei ebédre jöttek össze a Sipiczky­féle vendéglőben, ahol mint házigazda, első­nek Wolmuth Lajos parancsnok köszöntötte az egybegyűlteket szives szavakkal. Felköszön­tőket mondtak még Gácser Lőrinc, Mihály Sándor, dr. Tenzlinger József és Halász Já­nos, mindegyikök nagy elismeréssel szólván a pápai tűzoltói intézmény fejlettségéről. A tűzoltó-versenyek délután 3 órakor vették kezdetüket a ligeti sportpályán. 16 csa­pat (5 kezdő, 11 haladó) vonult fel a csöpör­gős időben a sportpályára s azonnal kezdetü­ket vették a versenyek, amelyek a később ki­derült kedvezőbb időben nagy elánnal foly­tak egész esti 6 óráig. A kezdők iskolaszere­lést, a haladók gyorstámadást mutattak be. Minden egyes csapat meglepően szép készült­ségről és fegyelemről tett tanúságot. A bíráló­bizottságnak gondot adott a sorrendi meg­állapítás, mert olyan mennyiségben ajándé­koztak versenydíjakat, hogy minden egyes csa­patot jutalomban lehetett részesíteni. A díjakat buzdító beszéd kíséretében Mihály Sándor szövetségi alelnök osztotta ki a következőképen. Kezdők csoportja: Első díj: Egy szobor (Pápai Takarékpénztár ajándéka), Perutz-gyári tűzoltóság; második díj: Egy pla­kett (Műtrágyagyár ajándéka), Felsőgörzsönyi tűzoltók; harmadik díj: Egy váza (Csorba Ká­rolyné ajándéka), Ciecsei tűzoltók; negyedik díj: Egy serleg (Első Bizt. Társ. ajándéka), Adászteveli tűzoltók; ötödik díj: Egy likőrös ! 2 Ei f i A hölgyek körében forradalmat jelentő találmányról referálnak az amerikai és francia újságok: egy olyan púderről van szó, melynek minden egyes szemcséje a legfinomabb arckrémbe van beleágyazva. A púder neve: Fifth Avenue Powder Cream. Azért Fiíth Ave­nue, mert a new-yorki Fifth Avenue-beli dollár­milliomosok és mozisztárok használják. Ez tulajdon­képen nem púder, hanem finom, az arcon azonnal eltűnő, bőrkonzerváló és szépítő krém, melynek használata után az arcbőr már púderezett. A leg­csodálatosabb szépítő hatást fejti ki a női arcbőrön, olyan csodás hatást, mely eddig elképzelhető nem volt. Csak egyszer próbálja meg és nem tud többé lemondani róla. Egy tubus ára használati utasítással 3 pengő. Gyógyszertárakban, drogériákban és illat­szertárakban kapható. Ha valahol nem volna, for­duljon a gyári képviselethez, YES R.-T.-hez, Buda­pest 72, postafiók 15. | készlet (Pápai Hitelbank ajándéka), Mezőlaki | tűzoltók. Haladók csoportja: 1. díj: Egy ser­leg (Veszprem vármegye ajándéka), Vanyola, amely immár másodízben megtartotta a ván­dordíjat is; II. díj: Egy Totál tüzoltókészü­lék (Ligeti és Biró ajándéka), Ugod; III. díj: Egy disz asztali óra (Dohánygyár ajándéka), Nagydém; IV. díj: Egy serleg (Dohánygyár ajándéka), Csót; V. díj: Egy serleg (Várme­gyei Tűzoltószövetség ajándéka), Bakonyta­mási; VI. díj: Egy szobor (Dohánygyár aján­déka), Homokbödöge; VII. díj: Egy serleg (Perutz-gyár ajándéka), Takácsi; VIII. díj: Egy serleg (Trieszti Ált. Bizt. Társ. ajándéka), Külsővat; IX. díj: Egy tiszti csákány és sapka (Seltenhoffer ajándéka), Marcaltő; X. díj: Egy likőrös készlet (Perutz-gyár ajándéka), Nagygyimót; XI. díj: Egy seríeg (Pápai Hi­telbank ajándéka), Lovászpatona. Egyéni dí­jak: Baráth Sándor egy zsebóra (Esterházy Tamás ajándéka), Felsőgörzsönyi cső vezető egy vég vászon (Leiptiik szövőgyár ajándéka), Szokody Sándor egy cigarettatárca (Pethő Ár­pád ajándéka), Somos Károly ezüst cigaretta­tárca (Mátrai-cég ajándéka), Kovács Dániel egy ezüst óra (Nagy Péter ajándéka), Kele­men Ferenc egy ezüst óra (Esterházy Tamás ajándéka), Fritz Nándor egy nikkel zsebóra (Pethő Árpád ajándéka), Erdélyi Ferenc egy ezüst óra (Esterházy Tamás ajándéka), Gabnai Kálmán egy ezüst óra (Adria ajándéka), Sza­kács Sándor egy cigarettatárca (Szabadhegyi Elemér ajándéka), Antal József egy cigaretta­tárca (Szabadhegyi Elemér ajándéka). A krónikához hozzátartozik annak fel­említése is, hogy az ünnepélybe belekapcso­lódva a Kinizsi és PFC serlegmérkőzést tar­tott, amelynek győztese 5:1 arányban a Ki­nizsi lett. Este a Sipiczky-féle vendéglőben lefoly­tatott jólsikerült táncmulatság zárta be az ün­nepélyt. Tudósító. MEINL UJTERMÉSŰTEA Indiai I. teljes keverék 5 dkg. 1T0 pengő „ II. „ 5 „ 074 „ . HL „ 5 „ 0-50 „ Fióküzlet: Pápa, Kossuth-u. 20. Telefon 82. Pápai tanítóképzősök a nagykőrösi konferencián. Nagykőrösön tartatott meg — július 3—8-ig — a második' országos tanítóképzős konferencia. Ide, az Alföld ősrégi városába sereglett össze 80 magyar református tanító­képzős, hogy itt úgy testben, mint lélekben gyarapodva, méltóképen készüljön a nagy mun­kára, az életre. Nem szabad elhallgatnunk, hogy a pápai m. kir. áll. tanítóképző-intézet­nek 16 református növendéke vett részt ezen a minden tekintetben gazdag konferencián. Tizenhatan voltunk. Egy állami képzőből. Pá­ratlan eset. S mi voltunk legtöbben: a debre­ceniek, nagykőrösiek, bajaiak, sárospatakiak, soproniak, budapestiek előtt. Külön szobában volt a pápai kolónia. Egész cserkész-élet folyt. Csakhamar megbarátkoztunk csonka hazánk messze vidékeiről idesereglett társainkkal, hogy azt az áldott sok tanácsot, amit jóaka­róink lelkeinkre kötöttek, vigyük haza taná­csul minden testvérünknek, akik nem jöhettek el. Szűkszavú akarok lenni s így nem akarom leírni a konferencia gazdag történetét, csak annyit, hogy hallottunk olyan előadásokat, megbeszéltünk oly áldásos dolgokat, amiket talán soha nem lett volna alkalmunk hallani,, fejtegetni. Minden egyes előadás útravaló né­künk, fiataloknak, akik néhány ^esztendő alatt ott fogjuk végezni a lelkiismeret megfizethe­tetlen nemes munkáját a magyar nemzet em­berkertjeiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom