Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-03-16 / 11. szám

m EGJELEN1K M I N D E SZO J>3L B ATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptiuajdonos főszerkesztő: DR, KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szent Benedek regulájának és rendjének 1400 esztendős jubileuma kuli úreseménye az egész világnak, amelyből azonban hazánknál több joggal csupán az az ország veszi ki részét, melyben maga a rend megalakult. Eiőbb, semmint a magyarság a keresztyénséget felvette, nyugati kalandozásukról, egyéniségükről, jellemükről az ős Szentgalien krónikása ad elsőnek hírt s Attiláról, akit a honfoglaló magyarok ősüknek tartanak, az ifjú Ekkehard, ugyancsak bencés szerzetes, zeng hatalmas éneket. Szent István hívó szavára seregestül veszik ki utóbb a rend tagjai részüket abból a nagy munkából, mely nemzetünket a művelt nyugati népek sorába állította. Pannonhalma bérce messze világító tornya volt és maradi máig a magyar nemzeti műveltségnek. Csak természetes tehát, hogy Szent Benedek rendjének az ünnepelt időtartam tekintetében is egyedülálló jubileumára büszke örömmel figyel fel minden hazáját és hazája kulturáját szerető magyar ember s tiszta szívből kivánja, hogy a rend, melynek érdemes tagjai e mi városunkban is több mint egy évszázad óta tanítják és nevelik gyermekeinket, a magyar műveltség, a vallásos és hazafias érzés terjesztése terén érjen el továbbra is az eddigihez hasonló áldott sikereket. Harcok emlékét újítja meg emlékezetünkben az idei március 15-ike. Harcokét, melyek során 80 esztendőnek előtte a magyar nemzet megmutatta, hogy nem fajult el még az ősi szittya vér, hogy azok a katonai erények, amelyeknek hazánk egy évezred viharaiban fennmaradását köszönhette, nem vesztek ki, sőt tündöklőbben ragyognak, mint valaha. A Kossuth szózatára máról holnapra szervezett honvédsereg véres fejjel hátrálni kényszeríti az elbizakodott ellenséget s olyan diadalokat arat, melyek megteremthették és biztosították volna örök időkre a független és szabad magyar államot, ha idegen segítség, mit a Szentpétervárra küldött főhercegi követ valósággal kikönyörgött, meg nem semmisíti immár Leonidászéhoz hasonlóvá vált heroikus küzdelmünket. Ezt a győzelmet azonban tárgyilagosan Ítélkező bíró soha igazi győzelemnek nem tekintette, sőt a harcok erkölcsi győzteseként az egész világ nemzetünket ünnepelte és a hősöket, kiknek „tettük sugára átragyog időn, enyészeten". Branyiszkó, Isaszeg, Vác, Komárom s az itt vívott diadalmas harcok emlékezete újuljon meg a mai napon emlékezetünkben és a 49-e& honvédség szelleme intse — ha annak ideje eljő — hasonló, dicső tettekre az utódokat. Új lelkészt kap a most következő vasárnapon a pápai református egyház, új lelkészt, ki a püspöki székhely rangjára emelt városunkban az egyházkerület kormányzását intéző püspöklelkész oldalán első sorban hivatott a hívők lelki gondozására, a gyülekezel közvetlen vezetésére. Az új lelkészt, Ólé Sándort, a gyülekezet annak idején lelkes egyértelműséggel hívta meg néhai Kis József örökébe. A pápai kollégium volt kitűnő diákjának, az akadémiai ifjúság zengzetes ajkú szeniorának ritka szép eredményeket felmutató papi pályafutása magyarázza meg ez egyhangú bizalmat, mellyel megválasztották, valamint azt az örömet is, mellyel őt most fogadni készülnek. A református egyház méltán vár sokat új lelkipásztorától; ismerve múltját, bízó hittel hiszi, hogy valóra segít váltani mindazokat a reményeket, melyek a gyülekezet tagjainak lelkét betöltik. De méltán vár tőle sokat felekezeti különbség nélkül városunk egész társadalma is. A szives és meleg Isten hozott, mellyel őt fogadja, abból a szilárd meggyőződésből fakad, hogy személyében a magyar nemzeti egység rendíthetlen bajnoka költözik be városunk falai közé. Legyen a református egyház holnapi ünnepe ennek a nemzeti egységnek hajnalpirkadása. Néma tanú Orvosok a közigazgatásban. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatnak a képviselőházban most folyó tárgyalása alkalmából Gerlóczy Zsigmond dr. egyetemi tanár, felsőházi tag fenti cim alatt a Budapesti Hírlap hasábjain fejtegeti ezen törvényjavaslatnak közegészségügyi és orvosi vonatkozású pontjait és megállapítja, hogy annak rendelkezései az orvosi karra nézve felette sérelmesek. Az Országos Orvos Szövetség már a mult év szeptember 8-i közgyűlésén állást foglalt a törvényjavaslatnak ezen sérelmes pontjai ellen s feliratban kérte azoknak módosítását. Az u. n. kisgyűlés szervezetéről intézkedő 28. §. szerint annak tagjai hivatalból: az alispán, a főjegyző, a rangidősb másodjegyző, (illetve városokban a polgármester és tanácsnokok) a tiszti főügyész, de a tiszti főorvos nem! Tehát ott, ahol a közegészségügyet érintő szakkérdésekben határoznak, nincs biztosítva, hogy egyetlen orvos tag is jelen legyen. Lehet, hogy a választott, vagy kinevezett tagok közt lesz véletlenül egy orvos is, de a javaslatban ez parancsolólag kifejezve nincs. A közegészségügy, a közigazgatásnak egyik legfontosabb ága és az itt felmerülő kérdések is, mint a közigazgatás egyéb ágaiban, teljes szaktudást követelnek meg. Csak az tudhat utat mutatni, irányt jelölni a köznek is hasznot hajtó módon, aki annak legaprólékosabb részleteit tökéletesen ismeri. Az az előírás, hogy előzetesen szakvélemény kérendő ki, nem nyugtathatja meg az orvosi kart, mert annak figyelembe vétele nem kötelező. Ezért helyez az orvosi kar súlyt arra, hogy a törvény szövege kiegészíttessék azzal, hogy a kisgyülésnek a tiszti főorvos is hivatalból legyen a tagja. A törvényjavaslatnak az orvosi karra nézve másik súlyosan sérelmes pontja az, hogy a hivatalos ranglétrán, összehasonlítva a jogi képzettségű tisztviselőkkel, az orvosok lejjebb kerültek, mint ahol eddig voltak. A tiszti főorvos- működését leginkább a tiszti főügyész hatáskörével állíthatjuk párhuzamba. A tiszti főügyész, a főjegyző és árvaszéki elnök a javaslat szerint a VH-ben LUJZA KIRÁLYNŐ SIEINL-kávé. THREE STARS KEVERÉK A legnemesebb fajtákból ínyencek és hozzáértők számára Összeállított, illatos keverék. V

4 kg. ára P 3'20 Fióküzlet: Pópa Kossuth-u. 20. Telefon 82. A vén bolond kezdi és 6 év után bejuthat a Vl-ba. A főszolgabíró a VII-ben kezdi s 9 év után érheti el a Vl-ot, a főorvos pedig csak a VlII-ban kezdi és 9 év után juthat a VlI-be, a Vl-ot pedig el sem érheti. A járásorvos a IX-ben kezdi épúgy, mint az aljegyző, a szolgabíró és 9 év után léphet a VIII-ba. Ezen összehasonlítás világosan mutatja az orvosi karnak háttérbe szorítását. Mert az nemcsak a tiszti főorvosok és járásorvosok sérelme, ez már az egész orvostársadalom lebecsülése és az orvosi működéssel szerves kapcsolatban álló közegészségügynek lekicsinylése, amiből a közre is csak kár származhatik. Nem lehet ezt menteni azzal sem, hogy a tiszti főorvos magángyakorlata lévén pótolhatja azt, amit fizetésben így elveszt. A tiszti főorvosok legtöbbjének alig van magángyakorlata, sőt helyenkint egyenesen el is van tiltva attól. Hivatalos állásával járó elfoglaltsága egész embert kiván s így ideje is alig jut magángyakorlat folytatására. Annál is inkább súlyosan bántóak ezen törvényjavaslat említett pontjai az orvostársadalomra, mert az orvosi kar örömmel állapíthatta meg, hogy a közegészségüggyel a jelenlegi kormányzat behatóbban foglalkozik s az üdvös közegészségügyi intézkedések egész sorát valósította meg. Valósággal visszaesést jelentene tehát, ha a törvényjavaslat úgy kerülne a törvénytárba, hogy felhozott hibái ki nem javítatnának. A magyar orvosi kar, amely mindig, de különösen a világháború utáni szomorú időkben oly sokat és oly önzetlenül dolgozott a közegészségügy előmozdításán, azzal a reményI nyel tekint e javaslat tárgyalása elé, hogy I önzetlen munkásságának elismerése nem a lebecsülés lesz.