Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-03-02 / 9. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. r Ugy van, ahogy az a vita utolsó mozzanatában elhangzott: a fő a rendcsinálás. Igaz, hogy a rendcsinálásnak vannak bizonyos kíiiső technikai feltételei is és ezekről gondoskodni szintén mindenkor ajánlatos, ám ettől függetlenül a lényeg mégis csak az, hogy rendnek kell lennie az egész vonalon, ha azt akarjuk, hogy ez a város kikerüljön abból a pénzügyi kátyúból, amibe e pillanatban alaposan bele vagyunk ragadva. A város városi léte fenntartásának egész gépezete zavartalan működésének elemi feltétele az, hogy minden jövedelme akkorra és olyan összegben folyjon be, amikorra és amennyi szükségletei fedezésére kell. Hogy ez eddig nem történt megfáz elég baj volt és ez feltétlenül az arra illetékesek kötelességeinek laza teljesítéséből származott. Mert a kötelesség azt parancsolja, hogy minden jövedelem behajtassék. Akit a város választott meg s a várostól kapja fizetését, az nem tarthatja bevégzettnek kötelességét, ha az államnak tesz eleget, behajtva az államot illető obulusokat. A mienk, az várhat? Képtelen felfogás," semmiképen nem akceptálható. Jgenis minden erőt össze kell vagy inkább: össze kellett volna szedni, hogy ez a gond — a függő kölcsönök ólomsúlya ránk ne nehezedjen. Avagy megtörtént minden ? Mindenki a legpontosabban megtartotta a hivatali időt és ennek tartama alatt odaadóan, állandóan dolgozott? Ha ez így volt, amint hogy az ellenkezőjét el sem képzelhetjük s ha még sem vált így sem lehetségessé, hogy a város idején hozzájusson mindahhoz, ami megilleti, akkor pedig kellő időben elő keli állni vele: „A munka sok, a munka ezzel az erő vei nem végezhető, a munkához segítséget kérünk". Igaz ugyan, hogy amit itt irunk, az már post festa beszéd, a bajban már benne vagyunk, ma már a segítésről kell gondoskodnunk. Mindegy: a mult hibájának leszögezése a jövő szempontjából is jelentőséggel bír. Ám lássuk tehát: mit tud a komoly munka teremteni. Egy év elég lesz arra, hogy megtudjuk: vájjon elég-e valóban, ami most történt, a szanálás elérésére? Vájjon nem keiíene-e a város költségvetését — mint az a háború előtt lehetséges volt — olyan, esetleg akár pótadóval fedezett látens (rejtett) tartalékokkal összeállítani, amelyek mellett egyik évről a másikra mindig menne át annyi felesleg, hogy ne kellene a takarékokhoz váltókat benyújtani? Bizonyos, hogy a mai helyzet, az beteg helyzet. Ha a most megpróbált mód nem használ, vagy nem használ eléggé, meg kell próbálkozni mással is. Esetleg más városokban is körül lehetne nézni, hogy hogy is csinálják hát ottan? Yárosi közgyűlés. — 1929 február 28. — Pápa város képviselőtestülete e héten csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott dr. Tenzlinger József polgármester elnöklésével s vagy 50 v. képviselő jelenlétében. Az előző közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után a tanácsnak abbeli javaslata került tárgyalás alá, hogy a városi javadalmi hivatal, melyre újabban a közvetlenül a várost illető illetékek (vizdíj, ebadó, szemétfuvarozási díj, v. pótilleték) behajtását is reábíztak, a városházi helyiségek szük volta miatt a volt állampénztári helyiségben helyeztessék el s e célra az évi 2000 P bér és 800 P átalakítási díj fejében négy évre bérbevétessék. E tárgyhoz elsőnek Sarudy György szólt hozzá, aki ellenezte, hogy a város hivatalai a városházából kiköltözzenek s a bérlet helyett a városházán lévő üzlethelyiségek felmondását és igénybevételét ajánlta megoldási módnak. Dr. Antal Géza rámutatott arra, hogy ez a javaslat azt az intenciót szolgálja, hogy a város pénzügyi helyzete szanáltassék. A függő kölcsön felvételének tárgyalásánál hangsúlyozta már annak a 'helyzetnek képtelenségét, hogy ugyanakkor drága kamattal vesznek fel pénzt, amikor a város saját jövedelmei éveken át nem hajtatnak be. E legfontosabb cél mellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ma a város egyes hivatalai valóságos zughelyiségekbe szorultak s még nagyobb baj az, hogy az irattár egy része mindenki által hozzáférhető veszélyes helyen van, másik része pedig a pincében a pusztulás veszélyének van kitéve, A Sarudyféle megoldás nem biztosít rendes, világos helyiségeket. Az, hogy a hivatalok egy része nem a városházán van, nagyon sok más helyen is előfordul. Az annyira kívánatos szanálás érdekében elfogadja a javaslatot. Dr. Csarmasz Ferenc menti a városi adóhivatalt, melynek 1917—25-ig terjedő restanciákat kellett feldolgozni. A kintlévő 80 000 P behajtása amúgy sem könnyítené függőkölcsönterhünket, de a munkát a jelenlegi helyiségekben is el lehet végezni. Dr. Fehér Dezső kimutatja, hogy nem 80.000, de több mint kétszerakkora összeg behajtásáról van szó. A behajtásnak a javadalmi hivatalra bizása azért fontos, mert ezzel függetlenítjük az állami adminisztrációtól, mely az adóhivatalon csak az őt illető adók behajtását sürgeti. A 2000 P bérleti összegből leszámítandó 800 P, mint a városházán kiadhatóvá váló egy bolt bérleti jövedelme, 1200 P évi kiadás pedig mindenesetre jóval kevesebb, mint 100.000 P be nem folyó jövedelem évi kamata. A többi felszólaló közül dr. Rohonyi Nándor azért ellenezte a javaslat elfogadását, mert a munkálatok a mai helyiségekben is végrehajthatók, Szűcs Dezső a takarékosságnak az egész vonalon való érvényesítését kívánta, a bérlet költsége fel fog rúgni 4—5000 P-re is. Dr. Scheiber Jenő fontosnak tartja, hogy a hivatalok egy helyen legyenek. Becsey Ferenc az iparosok rossz gazdasági helyzetét hozta elő. A vita befejezése után, miután dr. Antal Géza ismételten kiemelte, hogy a hangsúly nem MALNASI MARIA természetes alkalikus sós savanyúvíz. Legjobb gyógyszer köhögés és rekedtség eseteiben. Vezérképviselet: Domus Rt. Budapest, V., Nádor-utca 34. Mindenütt kapható. a helyiség-bérlésen, hanem a rendcsináláson van, a polgármester ismertette még a tanács álláspontját, mely a múlt közgyűlés intenciójának kivánt eleget tenni, midőn a város jövedelmei erélyesebb behajtására a módokat és eszközöket úgy kereste meg, hogy a város jövedelmeit azok hajtsák be, akik közvetlenül a városnak, s csak annak tartoznak felelősséggel. A kérdés szavazásra tétetvén fel, a tanács és állandó választmány javaslatát 32 szóval 26 ellenében nem fogadták el s így a tanács a tervezett reformot a városházán rendelkezésre álló helyiségek felhasználásával fogja megoldani. Megcsappant érdeklődés mellett tárgyalták le aztán a többi pontokat. Nagy Ignác vízvezetéki főszerelő illetményeit havi 24 P-vel emelték. Kimondták, hogy a Major-utca 12. sz. ház megszerzése érdekében, melyre — mint azt Wittmann Ignác felszólalásában hangsúlyozta — a városnak utcarendezési szempontból feltétlenül szüksége van, a kisajátítási eljárást megindítják. A szegényügyi bizottságot, melynek elnökeiül már egy régebbi közgyűlés dr. Antal Gézát és Karlovitz Adolfnét választotta meg, most megalakították, s abba a hivatali tagokon kivül vitéz Draskóczy Istvánt, dr. Fehér Dezsőt, Molnár Istvánt és Kovács Sándort delegálták. Jóváhagyták a tanács azon intézkedését, hogy rászorulók számára 1472 pengő költséggel 4 vagon tűzifát szerzett be és osztott ki. A hótakarítással szükségessé vált költségekre 5000 P újabb költséget szavaztak meg. A köztisztasági szabályrendelet módosításával a szemétfuvarozási illeték fizetésének kötelezettségét a Bástya-, Árok-, Zárda-, Celli-, Korona-, Zimmermann-, Czuczor, Zöldfa-, Lajos-, Batthyány-, Damjanich-, Szalmavári Kovács-, stb. utcákra is kiterjesztették. A pénzintézetek beadványa alapján kimondták, hogy a függő kölcsön felvételére a polgármester és két tanácstag hivatalos aláírása szükséges az eddig megkivánt személyi garanciák mellőzésével. ÖREG BÁCSIKÁK. Még vagytok egynéhányan: ifjú vének, havasok, miken nyilik a virág, végtelen esték vidám regélői, drága, aranyos, öreg bácsikák. Jó néha-néha lábatokhoz ülni fáradtan, hogyha már szitál az est, mint százados tölgy árnyába az erdőn, ha hulló lombja mesélgetni kezd. Avult karszékben, vén tajtékpipából Bölcsesség mézét szűri ajkatok s a ráncos lelkű fiatalság balgán ha hallja is — csak nevet rajtatok. Pedig ti vagytok ifjak és mi vének, hiszen: „más volt akkor a nóta ... hej I más volt a sziv, a csók, a föld s az ég is, más volt a vér és más az anyatej!" Ugy jártok itt, mint másvilági lények, pirosan, frissen és legényesen s mint gyémántszem az avult foglalatból, szemetek csillog, vigan, fényesen. Szavatok régi, ódon, mint a zsoltár, de mint az óbor, csupa íz, zamat, kacagtatóbb a szátokból a tréfa és szebb a dal, mert mélyebbről fakad. Még vagytok egynéhányan régi vének, kikben több, mint bennünk az ifjúság, mosolygó, huncut, hetyke, bölcs legények, drága, aranyos, öreg bácsikák. Bódás János.