Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-11-23 / 47. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemtiek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök és böröndök, stb. SH BOTRÁNY ÜSSi földek bérbeadása körül. Heller József és Márton bérlete jövő év októberében lejárván, a főügyész javaslatára megállapították az árverési feltételeket. Vita főkép akörül volt, hogy a bér pénzben vagy búzában fizettessék-e? Jílek Ferenc, dr. Gottlieb Sándor, Sarudy György, dr. Csarmasz Ferenc, Keresztes Gyula, dr. Fehér Dezső, Szakács Dániel felszólalása után szavazással döntöttek a kérdésben, miután nem fogadták el dr. Kende Ádám azon indítványát, hogy az árlejtés kiírását az új képviselőtestületre bizzák. A többség a buzabér mellett döntött, de egyébként elfogadta a főügyész rigorózus kikötéseit. A polgármester kérésére Török Bálint utcai lakásának egy szobával való kibővítését és megfelelő átalakítását és tatarozását kimondták és az e célra szükséges 1900 P-t a pótköltségvetés terhére megszavazták. Hannig Lajos becsüst nyugdíjazták, Szalai János vágóhídi felügyelőnek gyógykezelésre 100 P-t szavaztak meg. Kimondták, hogy az alapítványi és gyámpénztári pénzek 1930-ban a helybeli öt pénzintézet közt egyenlően felosztva helyeztessenek el. Vita volt az alsóvárosi ovoda körül, melynél az állam megszüntette a kirendelést s most a város kénytelen a helyettest fizetni. Dr. Fehér Dezső elvi okból nem hajlandó a fizetést vállalni, Sarudy György azonban a kultúra érdekében feltétlenül szükségesnek jelezte, hogy az ovoda ne szüneteljen. Erre az ideiglenes költséget megszavazták, de utasították a polgármestert, hogy a kérdést a minisztériummal végleg rendezze. A gyáriparosok szövetsége felkérésére elvileg kilátásba helyeztek kedvezményeket ide települni akaró gyáraknak, ugyancsak elvileg járultak hozzá a Városok Orsz. Szövetségének a munkanélküliség megszüntetését célzó programmjához. Becsey Ferenc e téren a gyakorlati ténykedést is sürgette. Tudomásul vették, hogy a vízvezetéki szabályzat jóváhagyat-^ ván, életbelépett. Hozzájárultak, hogy a Tókertváros III. utcái lakosainak ne kelljen villaszerűén építkezni. Fontos ügy volt a póttárgysorozatra tűzött s a természetes jég beszerzéséről alkotott szabályrendelet, melyet vita nélkül elfogadtak. A szabályrendelet szerint természetes jeget csak a város által kijelölt helyről lehet beszerezni, mészárosok, hentesek csak műjeget használhatnak. Vendéglősök is csak olyan helyeken használhatnak természetes jeget, ahol az ételnemüvel közvetlenül nem érintkezik; természetes jeget eladni nem szabad. Végül több illetőségi ügyet intéztek el. Napirend után Keresztes Gyula amiatt interpellált, hogy a műtrágyagyár üzemét megszüntette. Válászt a legközelebbi gyűlésen fog kapni. A gyűlés negyed 7-kor ért véget. ŐSZ ANYÓ. Hova lépsz, minden hervadó, szeretlek mégis ősz anyó! A sorsom úgyis hervadás s öledben szebb e ringatás. Eszembe jut gyermekkorom, szivem mélyében hordozom a bölcsődalt, melynek hangján így ringatott el nagyanyám. Amit az ég reád bízott, a bölcsöt te is ringatod. Söpröd, mi avarnak való — szeretlek, drága ősz anyó. ELNYEL A FALU . . . Elnyel a falu nehéz zaja: ugarrá lesz itt az eszme sokatigérŐ, dús talaja. Itt minden egyforma — megszokott: a magvetés, a hűs közöny, küzdelmek, álmok és a gondok. Hiába a mező aranya: minden illatát, szépségét az izomgyötrés eltakarja. A vágy innen mire kiérne: belevesz az izzadások mély — feneketlen tengerébe. S a szárny, a szárny ha magas röpte. a vén szükség felparittyáz, s lehull félénken — összetörve. Nem tud ez ma lelket igézni: csak azt ki tőle elszakadt, aki már csak messziről nézi. Fel, felriaszt a szívverése : s minden utiport rámborít egyhangú, nehéz dübörgése. Dáka. Kapcsándy Sándor. KERESEK megvételre lehetőleg fürdőszobás beköltözhető családi házat. — Keresek továbbá beköltözhető 2—3 szoba és mellékhelyiségekből álló lakást. Willner Jakab, Petőfi utca 29. szám. MOSZKVAI KEM | Légionárius | Pápa város 1930. évi költségvetése. — A pénzügyi bizottság jelentéséből. — A polgármester úr által beterjesztett költségvetési előirányzat 1,223.431 P 34 f szükségletet javasol az 1,110.331 P 14 f-ben előirányzott bevétellel szemben, így pótadóval fedezendő hiányként 113.100 P 20 f hiány mutatkoznék, amely a pótlékolható és összesen 353.583 P 46 f-t tevő állami adók 32 o/o-ával volna fedezhető. A pénzügyi bizottság ezen költségvetési előirányzatot pontról-pontra úgy a kiadási, mint a bevételi tételeit gondos mérlegelés és beható tárgyalás alá vette és nem csak az 1928. évi zárszámadási eredményeket vette vizsgálódása kiindulási pontjául, hanem a rendelkezésre álló 1929. évi adatokkal is összehasonlította, sőt a nyomott közgazdasági helyzet figyelembevételével állapította meg úgy a várható kiadásokat, mint az elérhető jövedelmet. i A pénzügyi bizottságot munkálatainál különösen az az irányelv vezette, hogy a kiadásoknál a legtakarékosabb gazdálkodás alkalmazásával minél okszerűbben és gazdaságosabban legyenek a kiadások fedezhetők, s hogy a város adminisztrációjánál a takarékosság az egész vonalon érvényesüljön. Ezért a bizottság az előző évben eszközölt lefaragások mellett több helyütt, ahol azt a körülmények indokolttá tették, további redukciókat eszközölt s a pénzügyi bizottság meggyőződése az, hogy az általa módosított kiadási tételek is elegendők a város ügyeinek ellátására. Hogy ennek dacára az 1930. évre előirányzott szükséglet az 1928. évi szükségletet mégis meghaladja, oka az, hogy a költségvetés szükségleti részébe részint közgyűlési határozatok folytán, részint a polgármester úr által előterjesztett, részint a pénzügyi bizottság által helyesnek felismert, célszerű és szükséges új kiadásokként, — a kisebb tételeket nem számítva — 77.370 P olyan újabb szükségletet kellett beállítani, amelyek az előző évi költségvetést nem terhelték. Ezen 77.370 P-nek alkotórészei: 1. A római katholikus kulturház felépítéséhez évi segély .... 2.000 P 2. Róm. kath. elemi iskola felépítéséhez segély 2.500 „ 3. Ref. templom építéséhez évi segély 8.000 „ 4. Város által segélyezett polgári iskola ez évi költsége . . . 8.150 „ 5. Gyimóti uti híd átalakítása, illetve újjáépítése körüli kisajátítási és építési költségekhez .... 8.368 „ 6. Szegény tanulóknak téli hónapokban mintegy 150 napon át tejjel való ellátási költsége . . . 3.60

0 „ Átvitel: 32.618~P Áthozat: 32.618 P 7. Szegényügynél az ápoldák felállításával felmerülő többletköltség 7.912 „ 8. A vízmüvek kifejlesztése körül szükségessé váló kölcsön annuitása fejében a költségvetésbe beállíttatott . 36.840 „ Összesen : 77.370 P Ezen új költségvetési tételeket figyelembe véve, az előző évi 1,037.121 P szükségletet hozzáadva, a költségvetési szükségletnek a pénzügyi bizottság megállapítása szerint 1,104.491 P-t kellene tenni, a pénzügyi bizottság megállapítása szerint azonban a költségvetésben feltüntetett tételek összegezése mellett az 1930. évi szükséglet 1,114.725 P és 74 fillért tesz ki, vagyis 15.334 P-vel többet, mint az előző évi szükséglet, ami a város normális szükségletének mintegy másfél o/

0-át teszi. Megállapítja a pénzügyi bizottság ehelyütt azt is, hogy a költségvetésben a különböző intézmények segélyezésére 121.830 P van beállítva, ami az összszükséglet 10.8o/

o-át, a megállapított összbevételnek pedig 11.3 o/o-át teszi, megállapítja továbbá a pénzügyi bizottság azt, hogy a vármegyei háztartási alaphoz való hozzájárulás az előző évi 22.246 P 52 fillérről 33.777 P 80 fillérre emelkedett és itt a költségvetési szükséglet 11.531 P 28 fillérrel nőtt, mig a rendőrségi hozzájárulás 30.600 P-ről 34.000 P-re emelkedik, úgy, hogy a két tétel magában véve 15.131 P 28 f szükségleti többletet állít elő, ami a fentebb kimutatott költségvetési többlettel körülbelül egyenlő. Mig azonban a költségvetési szükségleti résznél az előző évihez képest az úf intézmények figyelembe vételével emelkedés az egyes tételeknél a gazdaságos és takarékos gazdálkodásra való törekvés folytán alig mutatkozik, addig a bevételeknél, illetve azok előirányzásánál a bizottság elé szomorú kép tárul. A polgármesteri javaslat szerint a fedezet 1,110.331 P 14 f-ben volna megállapítandó, az előző évi 1,039.283 P 28 f-rel szemben, a bizottság azonban a tett számítások és az adatok egybevetése alapján fedezetül várható bevételként azon összeget nem fogadhatta el, s a fedezetet 9 fejezetnél 53.420 Pvel leszállítani, 4 fejezetnél 13.689 P-vel felemelni volt kénytelen, végeredményben 38.731 P-vel, azaz 3.4o/

0-kal csökkentette, végeredményében 1,071.600 P 14 f-ben javasolja megállapítani. A bevételek elemzésénél rámutat a pénzügyi bizottság arra, hogy a várost illető jövödelmek általában a borfogyasztási adó kivételével, amelyet az adatok figyelembe vételével megejtett számítások alapján 8700 P-vel emelni javasol az előző évvel szemben, pusztán az adók utáni késedelmi kamat és végrehajtási díjakból várható jövödelmet állította be az előző évi nagyságban, továbbá a szeszadó és pótléknál javasol 1200 P többletet, minden egyéb közjövedelem után, amely fogyasztási adó természetű, helyesebben, amely a gazdasági élet fejlődését mutatja, mérséklést kénytelen javasolni. így a kereseti adónál az előző évivel szemben 5000 P-vel a forgalmi adórészesedésnél 10,000 P-vel kénytelen az adott viszonyok között kevesebbet beállítani, a helypénznél is 2000 P-vel kevesebbet, aminek figyelembe vételével a polgármesteri javaslatot megfelelően leszállítani javasolja. Voltaképeni emelkedések a város jövödelménél lényegében csak az üzemeknél jelentkeznek, így a villamosmű jövödelmét a polgármesteri javaslattal szemben a villanytelep által nyújtott költségvetésben elérhető megtakarítások figyelembe vételével, a pénzügyi bizottság az előző évvel szemben további 19.323 P-vel javasolja előirányozni, a jég-