Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.
1929-11-09 / 45. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. 8zám, Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. számi Laptulajdonos főszerkesztő: D R. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Mussolini egy nyilatkozatát közölték e héten a fővárosi lapok. Ebben a nyilatkozatában Mussolini — ne feledjük el: az egyetlen felelős államférfiú, ki eddig igazunk mellett lekötötte magát — méitatta a magyar nemzet ezeréves kultúráját, ősi alkotmányát, lándsát tör azok mellett a saját törvények és intézmények mellett, melyek történelmében gyökereztek. Állást foglal viszont a mesterségesen importált eszmék ellen, amelyek nem felelnek meg minden népnek és minden politikai éghajlatnak. A magyar nemzetnek ott magában kell megtalálnia saját életének és fejlődésének normáit. Súlyos helyzetében bizvást számíthat Itália barátságára, mert jobb sorsra érdemes és Európa békéjének állana érdekében, ha a nemzet sorsa valóban jobbra fordulna. Magyarországnak mindenekelőtt fegyelmezett és tartós kormányzatra, összes fiainak munkás egyetértésére és kormányának erős és biztos kezű vezetésére van szüksége. A magyar nép ügy bizonyíthatja be a világ előtt, hogy méltó arra a jövőre, amit remél, ha minden belső visszavonást kerülve az egységnek és egyetértésnek példáját adja. Ez az, amit neki az olasz nép testvéri szeretetével kiván. i TARZAN i A vármegye és hivatása. — Dr. Kormendy=Ékes Lajos főispán beszéde. — Amidőn az 1886. évi XXI. t.-c. alapján működő vármegyei törvényhatósági bizottság utolsó ülését tartja, lelki szükségét érzem annak, hogy leszögezzem erről a helyről azt a meggyőződésemet, hogy elhibázott dolog volna, ha mi az úgynevezett régi vármegyétől búcsúzni akarnánk és valahogy úgy éreznénk magunkat, mintha az új törvény által megalkotott vármegyei szervezet egyúttal valamely új intézmény életrehivását jelentené. A magyar vármegye olyan régi, mint maga az ország. Ezt a jellegzetesen magyar ősi intézményt nem az állambölcselők, vagy jogászok hívták életre, az nem mint valami idegenből átültetett palánta került a magyar földbe, de kitermelte és mint 1000 éves nemzeti önkormányzatunknak mindenkor szerves részét kifejlesztette maga az élet és pedig a magyar élet, a magyar életrevalóság, talán úgy is mondhatnám, a magyar nemzet ösztönös élni akarása és államalkotó, államfenntartó ősereje. Ez az intézmény tipikusan magyar, mindig a nemzet testére szabott, tehát szükségkép kell, hogy folytonosan az élet követelményeia legtöbb teát fogyasztó ország. A brit sziget lakói fejenként átlag napi 8 csésze teát isznak. És Anglia büszkélkedik a Iegtetterősebb férfiakkal, az angol nők pedig gyönyörűen karcsúak. Az angol a nagyon erős teát kedveli. Az ő ízlésének felel meg a mi Britannia-keverékünk 10 dkg. ára P 3'— MEISÍIi GYULA BT. TEABEHOZATALA. Dsnngel-szenzáiciö hez alkalmazkodjék. Mindig alkalmazkodott is. Ennek köszöni 1000 éves fennmaradását, de a nemzet viszont neki köszöni, hogy annak kereteiben a történelmi vármegye ősi falai között vívhatta meg az alkotmányért folytatott harcait és viharos évszázadok küzdelmei során a vármegye lehetett az a bástya, amely magát a nemzetet megvédte. Az 1848 előtti vármegye a saját területén szinte teljes államkormányzati funkciót végzett, mert az igazgatás minden ágára kiterjedő, a törvénykezés és közigazgatás összes feladatait betöltő hatáskörrel bírt. Az akkori primitív életformák, fejletlen gazdasági és közlekedési viszonyok között a vármegye az egész magyar élet kiszolgálója. Önkormányzata tele tartalommal és mindenre kiterjedő hatóerővel. Az akkori viszonyok és jogállapotok között a magyar vármegye a demokratikus önkormányzat mintaképe, mert a megyegyüléseken a főúr és a kisnemes jogszerint egyenlő tényezők. Ma már szinte el sem képzelhető az az eleven lüktető önkormányzati élet, amely a mult század első évtizedeinek mozgalmas megyegyüléseit a nemzet életének annyira jelentős eseményeivé avatta. A lelkeken a legtisztább közéleti etika, a köz önzetlen és emelkedett szellemű szolgálatának a férfibecsület palládiuma alá helyezett kötelessége annyira általános és magától értetődő, hogy ahhoz a kétségnek még az árnyéka sem férkőzhetik. Ez a közszellem nevelte, tehát a vármegye nevelte a nemzet országos nagyjait. Az imént említett nemes hagyományokat — melyek egyúttal a közéleti vezetőemberek személye iránti nagy tisztelet és azok tekintélyének a kifejlesztői lettek — igyekezett megőrizni a vármegye mind a mai napig. Hogy közben az élet sodró ereje alkotmányunknak és a viszonyoknak teljes átalakulása a vármegyei önkormányzat jelentőségét lecsökkentette, s a központi igazgatásnak egész Európában elterjedt módszere a vármegye mindenható tevékenységét is szűkebb körre szorította, ez csak természetes, mert a fejlődés azt hozta magával, hogy nemcsak a nemzet maga él I TABZAI I egységesebb, tehát központi irányításra rászoruló életet, de a nemzetek közötti viszonylatban is — főleg gazdasági vonatkozásban — a kapcsolatoknak és érdekeknek ezer szálból font köteléke szövődött. Az erős központi kormányzat mellett a vármegye abban a szervezetben, amelyet számára az 1886. évi XXI. t.-c. állapított meg, lassankint egészen elvesztette volna jelentőségét és adminisztratív feladatait sem tölthette volna be, mert 500—600 tagú, évenkint csak négyszer összeülő közgyűléssel a mai élet megsokasodott követelményeit kiszolgálni nem lehet. Viszont a központi igazgatás egy fürgébben mozgó vármegyei önkormányzat nélkül nem lett volna képes megoldani azokat a feladatokat, melyek a nemzet gazdasági kultúrájának kifejlesztéséhez tehát a mai nagy versenyben való megélhetéséhez feltétlenül szükségesek. A gazdasági téren való igazgatás nem birja el a centralizációt, mert ez állandó helyszíni tevékenységet, a helyi viszonyok ismeretét, a faluról-falura való szervezésnek nehéz munkáját igényli. A magyar földből feltörekvő kívánságoknak, de egyúttal a városi lakosság szükségleteinek is hivatott felismerője, felkarolója és az ezekhez fűződő érdekeknek tolmácsa és kiszolgálója kell, hogy legyen az új törvényhatósági bizottság a maga könnyebben mozgó fürgébb szervezetével. Amikor tehát — hogy mégis ezzel a kifejezéssel éljek — bucsuztatjuk a régi vármegyét, szolgáljon megnyugvásunkra, hogy annak átalakulása nem egyéb, mint bölcs alkalmazkodás az élet új követelményeihez, tehát olyan átalakulás, melynek egyetlen célja, hogy a magyar vármegye ezentúl is a nemzet testére szabott viharálló köntös lehessen. Amidőn a magam részéről hálás köszönetet mondok ennek a törvényhatósági bizottságnak azért, hogy engem három évvel ezelőtt olyan kitüntető szeretettel és bizalommal iktatott főispáni méltóságomba, azóta pedig kezdeményezéseimet mindig rokonszenvvel és megértéssel honorálta, úgy, hogy közöttünk a disszonanciának egyetlen mellékhangja sem támadt, amikor, mondom, mindezért a kormány és a magam nevében is hálás köszönetemnek adok kifejezést, egyúttal tolmácsolom az egész törvényhatósági bizottságnak azt a meleg óhaját, hogy a vármegye új szervezetében maradjon meg mindig a régi nemes hagyományok őrzője és legyen egyúttal a szebb magyar jövő úttörő munkása. TRETORN HÓCIPŐ világhírű Női- és leányka-felöltők és bundák, valamint az őszi divatujdonságok onda-moussa, gyapjú-georgette, crepella, tweed, bársony és selyem-különlegességek a legújabb divatszinekben megérkeztek! Legfinomabb ktil- és belföldi férfiszövefek dús választékban. Saudek Miksa divatáruháza Pápa, Kossuth Lajos utca 14. szám. Külön szőnyeg-osztály! Telefon: 196. Külön szőnyegosztály!
