Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-10-26 / 43. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDED ÖZOMJÖA'^OIN. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szára" Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az önkormányzati választások. Mióta az 1929. évi XXX. t.-c. megjelent a törvénytárban és annak életbeléptetése a közel jövő problémájává tette a háború óta fel nem újított autonom testületek újjáalakítását, a város N társadalmi és politikai életének vezetői előtt nagy feladatként állott ezen újjáalakulás oly módon való megoldása, hogy az új képviselő­testületek a lehető legméltóbban képviseljék az autonóm polgárság érdekeit és hogy ez a válasz­tás fel ne kavarja a súlyos gazdasági válság közepette kettősen értékes társadalmi, felekezeti és politikai békét. Hosszas tárgyalás után, melynél szembe­tűnő volt az egymással szemben álló csoportok törekvése, hogy a saját követeléseik mérsék­lése árán is biztosítsák a polgári társadalom egységét, sikerrel járt a feladat megoldása és a polgári és a nemzeti alapon álló munkás társadalom vezetői között létrejött az összes érdekek lehető kiegyenlítését célzó megegyezés. Vallásfelekezet, osztály és gazdasági el­különzésre való tekintet nélkül a társadalom minden rétege képviselethez jut a megoldás révén még pedig olyan egyénekben, akik melléktekintetek nélkül legaikalmasabbaknak látszottak arra, hogy az önkormányzati érdekek szolgálata mellett azokat az eszméket is a lehető legjobb kiteljesedés felé vigyék, amely eszmék uralma egyedül alkalmas a nemzeti alapon álló dolgozó társadalom létét és boldogulását biztosítani. A törvényhatósági választásokkal kapcso­latban a közeli jövőben megjelennek a mozga­lom vezetőinek aláírásával ellátott felhívások, amelyek már a jelöltek nevét is közlik a polgár­sággal, míg a városi választásra nézve egyelőre csak elvi megállapodások vannak, melyeknek keretein belül a személyi kérdések később kerülnek megvitatásra. Nem tudjuk eléggé hangoztatni, mennyire fontos és mennyire a varos egész lakosságának érdekében van, hogy ezt az alakulást legjobb tehetsége szerint buzgón támogassa és diadalra segítse. Különösen annak az indolenciának vég­zetesen ártalmas voltára kell rámutatnunk, mely a múltban olyan sokszor járt a saját vitális érdekeink elhanyagolásaval és amely miatt oly sokszor siklott ki a saját sorsunk irányításá­s nak lehetősége a kezünkből, amikor vasmarokkal kellett volna az irányítást megragadni. Ne tekintse tehát senki a más dolgának ezeket a mozaimakat, vegye ki azokból a részét mindenki, mert alkotmányos szabadság csak annak a népnek a kezében érték, mely azzal élni is tud. A törvényhatósági jelöltek névsorát lapunk legközelebbi számában közöljük. A SINGER YARROO.EPEK MÉGIS A LEGJOBBAK !« Tamás bátya kunyhója Észak-Indiának egy tartománya, amelynek lakossága úgyszólván kizárólag teatermelés­sel foglalkozik. Itt terem a maga nemé­ben egyedülálló tea, erőteljes assam jelle­gével, amit Ön meg­talál közkedvelt India speciál teakeverékünk 5 dkg. P 1"30 MEINL GYULA RT. Jamás bátya kunyhója A MANSz 10 éves jubileuma. — 1929 okt. 20. ­A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsé­gének pápai fiókja mult vasárnap ünnepelte meg fennállásának tizedik évfordulóját. Az ün­nep, méltóan az egyesület múltjához és eddigi tevékenységéhez, a munka és a hazaszeretet jegyében folyt le gyönyörű kezdetéül újabb virágzó decenniumnak. Első része a jubiláris ünnepségnek a vá­rosháza nagytermében rendezett háziipari ki­állítás volt, melyet vasárnap fél 12 órakor nagy és díszes közönség jelenlétében nyitott meg az egyesület fáradhatatlan, lelkes elnöknője, Pon­grácz Józsefné. Megnyitójában elégtétellei^álla­pította meg, hogy a jelenlegi kiállítás már a negyedik, mit a MANSz rendez s reményét fejezte ki, hogy a megjelentek a haladás jeleit fogják megállapítani. Az elismerő szavak, me­lyekkel a megjelentek a kiállított anyagot — mely kizárólag a legkülönbözőbb fajta szőtte­sekből — köztük egyszerű pohirtörlőktől dí­szes és izléses divánpárnákig, függönyökig és ruhákig — állott, elhalmozták, megadták a vá­laszt az érdemes elnöknőnek, de ékes válaszul szolgálhatott az a körülmény is, hogy a kiállí­tott darabokból, bár csak három napig volt látható, nagyon sokat megvásárolt a közön­ség. Külön megemlítendőnek tartjuk, hogy a kiállítás keretében a már kipróbált hírnevű tapolcafői szőttesek és az újonnan alakult dákai MANSz készítményei is helyet foglaltak és nagy tetszést arattak. A jubiláris ünnep második része ugyan­aznap este a Levente-Otthonban zajlott le s kezdetét vette az épp oly érdekes, mint becses beszámolóval, melyet Pongrácz Józsefné el­nöknő olvasott fel az egyesület tízéves múltjá­ról. Művészileg megrajzolt korkép bontakozott ki a hallgatók lelki szemei előtt, mikor arról beszélt, hogy a háború utáni szomorú korszak­ban miként bontotta ki a MANSz a nemzeti öntudat lobogóját, hogy folytatva, nem rettenve meg üldöztetésektől, titokban a maga tevékeny­ségét mindaddig, mig szabad lélekzethez jutva, előbb a nőegyletek égisze alatt, utóbb önállóan Gamerra báróné, majd az előadó elnöklésével teljes erővel neki nem láthatott áldásos mun­kájának. Önérzettel állapította meg Pongráczné, ki kezdettől fogva ügyvezetője volt a MANSz­nak, hogy mig a férfiak lanyhulni kezdenek e téren, a nők ma is híven őrt állanak a nem­zeti gondolat mellett. Pongráczné ünnepi elő­adását odaadó figyelemmel hallgatta s végül lelkesen megéljenezte a.közönség. Az országos MANSz nevében Hambek Rózsi üdvözölte költőien szép és meleg sza­vakkal a jubiláns egyesületet. Átadta az orszá­gos elnöknő: Tormay Cecil szives köszöntését is és mint a központ kiküldöttje, megállapí­totta, hogy alig folyik valahol eredményesebb munka, mint a pápai MANSz-ban. Majd ékes szavakkal buzdította a pápai hölgyeket a ma­gyar eszmények kultuszára. E hivatalos rész befejezése után kezdetét vette az ünnepi hang­verseny, melynek első számaként Győr Sándor nemes hévvel adott elő egy hazafias költeményt. A hazaszeretet érzését lehelték azok az irre­denta dalok, melyeket Schneider Ella kedvesen csengő hangján mély érzéssel adott elő s mely­nek hatását a cigányzene is emelte. A hangverseny fénypontja Szederkényi Anna, a kitűnő irónő előadása volt. Előadása első része a regényköltészet és az élet össze­függése fejtegetéseként meggyőző erővel hir­dette azt az igazságot, hogy az erkölcsi és nemzeti alapról a költészetnek soha nem sza­bad eltávolodnia. Ezzel kapcsolatban kitért a jelen társadalmi élet kóros jelenségeire, ezek közül is főképen a női szépség piacra vivését ostorozta és a családi élet régi tisztaságában való feléledésnek szükségét hangsúlyozta. A modern irodalomból vett példákkal illusztrált előadása, pompás előadó modora, egyetemes mély hatást keltettek, ami frenetikus tapsokban jutott kifejezésre. Előadása második részében egy, megható humorral átszőtt hangulatos pa­rasztnovelláját mutatta be, szintén nagy tet­szést keltve. A műsor utolsó száma élőkép-sorozat volt. Szépséges asszonyaink és leányaink alak­jában Szent Erzsébet, Lorántffy Zsuzsánna — tanítványaival a szövőszék, kertimunka és a Biblia mellett — s a bánatsujtotta Hungária elevenedtek meg előttünk nagyon szépen és hatásosan. Az utolsó számnál a nőnevelő kis énekkara a magyar Hiszekegyet énekelte s en­nek felemelő akkordjaival ért véget a jubiláris ünnepség. Az ünnep befejezése után a fővárosi vendégek és az egész választmány az elnöknő vendégszerető házában voltak együtt barátságos teaestén. Tamás bátya kunyhója Női- és leáoyka-felőltők és bundák, valamint az őszi divatujdonságok onda-moussa, gyapju-georgette, crepella, tweed, bársony és selyem-különlegességek a legújabb divatszinekben megérkeztek Legfinomabb kül- és belföldi férftszövefek dús választékban. Saudek Miksa divatáruháza Pápa, Kossuth Lajos utca 14. szám. Külön szőnyeg-osztály ! Telefon: 196. Külön szőnyegosztály !

Next

/
Oldalképek
Tartalom