Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-10-05 / 40. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK xMINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. | q KÖRÖS ENDRE Telefon 131. szám; ' Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar. könyv- és papirkereskedésében. BLELEK A városi választások. Országszerte megindult — bár elég lanyhán és egyelőre minden határozott irány nélkül — a helyhatósági választásokat megelőző szervezkedés. Nálunk is nyiltan zászlót bontott már a szociáldemokrata párt és előkészületben vannak a polgári lakosság választási megállapodásai is, hogy rövid idő múlva napfényre kerüljenek. Önként adódik a kérdés, milyen irányban kell a városi választásoknak megindulnia, mi legyen az a szempont, amely a polgárságot ennél az aktusnál, mely a város fejlődését hosszú időn át irányítani van hivatva, vezesse és elhatározásának irányt szabjon. Ha megfigyelés tárgyává tesszük az irányelveket, amelyek egyes frakciók és a kezdet kezdetén levő alakulások felfogásából kiütköznek, azt kell látnunk, hogy nagyon kevesen vannak azok, akik helyes érzékkel ott fogják meg a kérdés lényegét, ahol azt a város érdeke leginkább megköveteli. Hangsúlyoznom kell, hogy az alábbiakban nem a megyei törvényhatósági, hanem kizárólag a vá„Egy nemzet gyásza nem csak leverő" s nem főkép akkor, ha minden módja és lehetősége meg van arra, hogy gyászából felmagasztosulva, gyászából erőt merítve folytassa és befejezze azt a munkát, melyet most siratott nagy halottja nem csak dicsőségesen megkezdett, de közel is juttatott a befejezéshez. Mert ne feledjük el, hogy minden időkben legnehezebb volt a kezdet, legsúlyosabb feladat a munka helyes és célirányos megindítása. Hogy pedig Stresemann ezt a munkát elvégezte, hogy nemzetét ismét számottevő tényezővé tette a népek nagy versenyében, ennek bizonyítékai ma már nap-nap után fényesen jelentkeznek. Bármily tragikus is látni azért, hogy egy ily hatalmas egyéniség pályája derekán összeroppan, mégis szinte mintha a Gondviselés keze nyilatkoznék meg benne: jöjjenek mások is, lépjenek az ő nyomába, járjanak azon az úton, melyet ő acél kézzel sziklák között tudott kivágni, de már meg van az út, csak ember kell, akiben meg van az önfeláldozó kötelességteljesítésnek az a mértéke, ami benne volt, aki utána bátran nekivágjon. S bár könnyfátyolon át ma még nem látják a németek, ki lesz vezér a Stresemann útján, az az új Stresemann, az új Bismarck már biztosan indulóban van. rosi választásokkal kívánok foglalkozni, a megállapításokat tehát, melyeket teszek, csak ez utóbbiakra értem. Az alapvető hiba, amely a lapokból kitetszően a vidéki városok választási mozgalmainál máris megállapítható, főként az, hogy a legtöbben politikai, vagy érdekképviseleti alapon akarják a jövő képviselőtestületeit összeállítani. Az első álláspont azt jelenti, hogy az országos politikát bevinnénk a városi életbe és a pártok alakulása akként jönne létre, amint valaki kormánypárti vagy ellenzéki felfogást vall az országos politikai viszonylatban. A másik felfogás pedig egyszerű számtani művelettel ki akarja számítani, hogy melyik foglalkozási ág hány szavazattal bír a városi választók között és minden egyes társadalmi osztálynak, sőt tovább, menve, foglalkozási ágnak annyi mandátumot kiván juttatni, amennyi a választók arányszáma szerint ezt az osztályt, vagy foglalkozási ágat megilleti. Amennyire hibás az egyik, annyira helytelen a másik felfogás is. Nem szabad elfelejteni, hogy a megyei város nem politizálásra, hanem közigazgatásra alkotott testület és főhatásköre nem a politikai irányítás, melyhez hozzá sem szólhat, hanem az autonóm jogkörben részére biztosított anyagi gazdálkodás és kulturális fejlődés. A megyei város polgárai elsőrendű anyagi szükségleteiről gondoskodik a rendelkezésére álló erőforrások felhasználásával és azonfelül a szellemi szükségletek azon részének kiszolgálásával, amelyeket nem állami intézmények, hanem autonóm szervek vannak hivatva ellátni. Elhibázott és meddő dolog volna tehát az országos politika szándékait ebbe az autonóm életbe bevinni, mert ez a maga kis körével nem birja meg azoknak a nagy ellentéteknek a harcát, amelyek az országos politikában helyénvalók lehetnek. Meddő harcok színhelye és a meg nem értés örökös küzdőtere lenne a közgyűlési terem, ha itt is azok a mélyreható különbségek választanák el az embereket, amelyek a kormány irányának megítélésében az életben joggal és alaposan jelentkeznek. Az autonómia minél erősebb védelme, amennyiben ez még nem anachronizmus és a befolyó községi jövödelmek tisztakezü és okos felhasználása, a polgárság lehető kímélete vezetheti csak ezt a testületet, ezek azonban mind olyan eszmék, amelyeket egyformán szolgálhat valaki kormánypárti vagy ellenzéki mentalitással. Hasonlóan egy retrográd irányzatot jelentene a másik megoldás is, mely a céhek rendszerének idejére emlékeztetve, aszerint osztaná ki az önjelöltek hatalmas sorának a mandátumot, hogy milyen eszközzel keresik meg a kenyerüket és :nem aszerint, hogy menynyit és milyen erővel tudnak szolgálni városuknak. Ezen felfogás szerint például a tanároknak, mérnököknek, orvosoknak, ügyvédeknek nem jutna hely a képviselőtestületben, mert számarányuk alapján nekik legfeljebb csonkamandátum jut, pedig ki merné nyugodtan állítani azt, hogy az ő magasabb képesítésük, ha jóakarattal és a köz önzetlen szeretetével párosul, nem arra hivatott, hogy vezesse és irányítsa a minden polgár üdvét egyformán szolgálni hivatott. munkát? Önző és ennek folytán veszedelmét önmagában hordó felfogás ez, mely limitálni akarja az egyes foglalkozási ágak képviseletét. Noha minden foglalkozási ág az ország szempontjából egyaránt fontos és értékes és megilleti mindegyiket a jog, hogy beleszólhasson az egész életének az irányításába, mégis ezen érdekképviseleti elv túlhajtása az osztályharc meddő és százszor megbukott elvének kivetítése lenne az önkormányzati életben. A városi választásnál tehát sem az egyik, sem a másik szempont döntő nem lehet, hanem egyedül a harmadik, az egyéni szempont. Minden egyes leendő városatyának egyénileg kell azokkal a tulajdonságokkal birnia, amelyek polgártársai szemében elég garanciát nyújtanak arra, hogy megállja a helyét ott, ahol egynek valamennyiért kell majd kiállania. Egészen bizonyos, hogy sok minden nem í maradhat tovább úgy a város életében, ahogy eddig volt s hogy a két évtizedes öreg képviselőtestület nem alkalmas arra, hogy ezeket a mindenkitől hőn óhajtott változásokat megvalósítsa. Hogy a változások ne in peius reformációt jelentsenek, annak egyedüli módja és eszköze csak az, ha sem politikai érdem, sem valamely foglalkozáshoz való tartozás nem irányítja a választót jelöltje kiválasztásánál, hanem csak az, hogy benne olyan embert ismer, aki alkalmas lesz városa igaz szeretetétől vezetve, ennek a városnak jobb jövőjét igaz szívvel szolgálni. Dr. Sulyok Dezső. Elza kisasszony Slisabeth Sergner A hitelviszonyok megromlása. — Dr. Jókay-Ihász Miklós javaslata. — Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának legutóbbi közgyűlésében dr. JókayIhász Miklós országgyűlési képviselő a hitelviszonoyk megromlása és azok szanálása érdekében az itt következő nagyon figyelemreméltó határozati javaslatot terjesztette be: Sajnálattal kell látnunk, hogy a gazdasági helyzet rosszabbodásának egyik legfőbb okát a hitelviszonyok nagymérvű megromlása képezi. Az eladósodás, sajnos, általános, a kölcsönök kamatai pedig elviselhetetlenül magasak. A kölcsönök drágaságát a világ pénzpiac helyzetével okolják meg, amely tehát nem csupán nálunk, hanem máshol is jelentkezik. A kölcsönök kamatai oly magasak, hogy az adósok alig képesek azokat fizetni jövedelmükből, amely a rossz értékesítési viszonyok mellett rendkívül megcsappant, a minimumra redukálódott. Arra, hogy kölcsönéből a kamatbefizetés mellett még tekintélyes részt törlesszen is, sem a mezőgazda, sem más gazNői- és leányka-felöltők és bundák, valamint az őszi divatujdonsáyok onda-moussa, gyapju-georgette, crepella, tweed, bársony és selyem-különlegességek a legújabb divatszinekben megérkeztek! Legfinomabb kül- és belföldi férfiszövetek dús választékban. Saudek Miksa divatáruháza Pápa, Kossuth Lajos utca 14. szám. Külön szőnyeg-osztály! Telefon: 196. Külön szönyeyosztály!