Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-09-28 / 39. szám

IRODALOM. Tizennégy júliusa. Emil Ludwig szenzációs könyve a háború előzményeiről. — Tisza István igazolása. A világháború okait, a felelős emberek viselt tettein keresztül felderíteni; ez volt az a nagy feladat, amelyre Emil Ludwig új könyvével, »Tizennégy júliusa«, vállalkozott. A mai iró, historikus és publicista nemzedék soraiból erre a feladatra aligha akadhatott volna megfelelőbb ember, mint az az iró, akinek Napoleonról, II. Vilmosról, Bismarckról és egy sor más históriai személyiségről irottj könyvei ma milliószámra forognak a világ minden nyelvén közkézen. Ludwig ott fogta meg a dolgot, ahol egyedül lehet hozzá közel férkőzni: nehogy az események és a történelem meghamisításával lehessen őt vádolni, a hivatalos diplomáciai kiadványok, valamint a felelős államférfiak és katonák memoárjai szövegéből kiválogatja azokat a tényeket és mondatokat, amelyek döntően határozták el az események menetét. Ezeket szószerint való hűséggel közli és ehhez fűzi aztán a maga hol gúnyos interpretálását, hol keservesen igaz Ítéleteit, főként pedig a mondatok mögött rejtőzködő egyéniségeknek megdöbbentő valóságu portréit Bevezeti és felvonultatja a meggyilkolt osztrák főhercegnek, Ferenc Ferdinándnak csupán látszatra rejtélyes arcképét, aki a Monarchia természetes felbomlásának processusát iparkodott volna feltartóztatni. Benne a középkorú spanyol-Habsburgot jellemző mord embergyülölet, tömeggyilkolási szenvedély, vakbuzgóság lobbant fel újra; drámai konfliktusa az agg uralkodóval, a Monarchia struktúrájával, a magyarokkal, antikszabásu, tragikus hőssé avatnák azt az embert, •— ha egyébként nem lenne annyira nyárspolgárian egyrétü lélek. Mélységes emberi sajnálatot provokál Ludwig a nagy világdráma egy másik protagonistája, II. Vilmos német császárral szemben, akinek beteg hiúsága, kardcsörtető tetszelgése, nyílegyenesen hajszolta együvé a világon levő minden ellenfelét egy táborba. Széljegyzeteinek egész tragikus humora csak most robbant ki, amikor hatalmavesztetten éldegél. Csak úgy porzik ezekben az aktákban a sok »Szamár«, »Tökfilkó« és más díszítőjelző, amelyekkel a császár a külvilág előtt jelentős szerepet játszó államférfiakat úgy traktál, mintha dadásgyerekek lennének. Pokolsárból vehette Ludwig a tentáját, amikor a világháború nagy bábjátékosainak, Poincarénak és főként Izvolskinak mefisztói portréit festette meg. Annál elhihetőbb azonban az Izvolszki-kép: ez a boszuszomjas telivér-diplomata, aki az osztrák Ballplatznak sohasem tudta megbocsátani, hogy a bosnyákhercegóc-kérdésben rútul becsapták, aminek következtében ott kellett hagynia külügyminiszteri tárcáját. »Ez az én háborúm!« Ebben az akaratlan vallomásban tört ki, amikor a németek átlépték a belga határt. Talán a legintenzívebb erejű Ludwig tolla akkor, amikor a monarchia két legdöntőbb befolyású politikusának, a Berchtoldnak és Tisza Istvánnak az arcképét vázolja fel. Lehetetlen elképedés és keserű düh nélkül olvasnunk, minő könnyelmű hozzá nem értéssel, minő szörnyű misztifikáló-képességgel vitte bele Berchtold elébb a monarchia közös formáját, majd az elaggott, de a háborúval szemben mindvégig szkeptikus Ferenc Józsefet s utolsóul magát Tisza Istvánt is a háborús politikába. Megdöbbentő, milyen könnyedséggel veti papírra a szerbek állítólagos temeskubini támadásáról szóló hirt, a Ferenc József elé terjesztett hadüzenet szövegében, hogy az aláírás megtörténte után másnap egyszerűen közölje az uralkodóval, hogy ezt az okot »a saját felelősségére« kihagyta a hadüzenet szövegéből, miután időközben meggyőződött, hogy a hír nem felel meg a valóságnak: Berchthold már nyilatkozott is Ludwignak könyve ellen, de ezt a rettenetes vádat nem tudja magáról elhárítani. Miránk, magyarokra nézve azonban valósággal történeti dokumentumereje van a tizennégy júliusának«. Tisza István ebben a könyvben kimondottan, mint az egész magyarság képviselője tiltakozik az egész háború, tilCSAK.Eternit" VEDSZÓVAL JELÖLT PALA és CSŐ VALÓDI. ETERNIT M 0 VEK NATSCHEK UUÖS. BUDAPfiST.ANDRÁ5SY>ÚT33;GVÁR*NYERGESUjFALO* Elárusító helyek: 2 Friebert Miksa fakereskedő, Pápa. Grünwald Testvérek Fakereskedelmi Rt. Pápa. Zirczvidéki Takarékpénztár, Zircz. Ziegler Hugó épületfakereskedő, Veszprémvarsány. Rosenberg Emil fakereskedő és építési vállalkozó, Devecser. *ASINGER WROGEPEK MÉGIS A LEGJOBBAK !• takozik minden területi gyarapodás ellen, csak a Ballplatz és a német diplomácia közös aknamunkája következtében »dől be« végül az elébe terjesztett hamis, vagy torzított adatoknak, de akkor is előbb ő követeli az irásosi ultimátumot, amellyel még az utolsó pillanatban is meglehetett volna akadályozni a vérontás kitörését. Tisza István egyéniségén keresztül a magyarság a világ közvéleménye előtt még nem kapott ennyire igazoló, ennyire szimpatikus megvilágítást. Hiszen még utolsó soraiban is, amikor egész könyvének és az abban szereplő államférfiak magatartásának mérlegét vonja Emil Ludwig, külön kiemeli, hogy az összes felelős európai politikusok és diplomaták közül is, amikor kiment a harctérre és élete veszélyeztetésével bizonyította be, hogy ránk, magyarokra nézve a világháború csak keserű kényszer és az önvédélem élet-halál harca volt. Felmérhetetlen nagy szolgálatot tett Ludwig ezzel a könyvével a magyarság ügyének, a háborúban való ártatlanságunk tárgyilagos kimutatásával. Ludwig könyvét a Révai Irodalmi Intézet adta ki magyarul Supka Géza fordításában és bevezető tanulmányával. Egymillió kötet egyetlen iró műveiből. Ha pályázatot hirdetnénk, hogy hány olyan könyvolvasó van Magyarországon, aki nem olvasta Verne Gyula müveit, ez a pályázat minden bizonnyal negatív eredménnyel végződne. Nem akadna rá pályázó, Vernét mindenki olvasta és olvassa. Ha ellenben arra hirdetnénk pályázatot, ki olvasta mohó élvezettel Verne minden művét, ki számítja olvasásukat ifjúsága legszebb emlékei közé, ezer és ezer számra érkeznének a pályázatok. Elmúlt száz éve, hogy a nagyszerű Ha nagyobb bapaszbodóbépességü, biztonságosabb és tartósabb pneuí akar, akkor legbözelebb Goodyear-f vegyen 1 Képviseli: Rapoch Vilmos Pápa. Telefon: 44. francia iró megszületett, elmúlt hatvanöt éve, hogy első regénye, az Öt hét léghajón megjelent és művei ma is épp oly élvezetesek, frissek, mint megjelenésük évében. Hatvan év alatt körülbelül 43 millió kötet Verne került az olvasók közé az egész világon. Ebből legalább egymillió kötet a magyar közönségre jut: a kicsiny számú, de nagy olvasókedvü magyarság egymillió kötettel szerepel a nemzetközi Verne-statisztikában. Jókain kivül nincs még egy irója a világ egész irodalmának, akit enynyien olvastak volna a magyarok. És hatása, népszerűsége, épp úgy mint Jókaié, ma sem csökken, művei minduntalan új kiadásokban kelnek el s a magyar könyvkereskedésben ma is változatlan számmal szerepelnek a Verne-könyvek. Ma már a harmadik nemzedék nőtt fel Verne könyvein: a nagyapa valaha gyönyörűséggel olvasta őket, ezt az élvezetet közölte fiával s aztán ketten együtt adták az unoka kezébe. Nem csupán irodalmi ügy ez, ennél sokkal több: a magyar kultura egy nagyon fontos jelensége. Tudja mindenki, hogy Vernében két fényes szellem egyesült: egy ragyogó iró szelleme, aki pompás meséket, izgalmas kalandokat talál ki és merül el szívderítő bájjal és egy univerzális tudós szelleme, aki a modern tudományos kutatások eredményeit teljesen átélte. Benne tehát korunk szellemének két uralkodó tendenciája hat összeműködve: a költészet, a mese szépsége utáni vágy és a tudományos, főképen természettudományos ismeret szomjúsága. S ebben rejlik roppant kulturális fontossága. Ebből a szempontból megmérhetetlen jelentőségű az, hogy a magyarok mai nemzedéke túlnyomó részében Verne műveiből merítette természettudományi ismereteinek alapját, a természettudományi fantáziát és a természettudományi érdeklődést. Ezért mondhatni, hogy Verne az iskola mellett a magyarok elsőrendű nemzetnevelője. De Verne nemcsak terjesztője, hanem nagyhatású fejlesztője, sőt jósa is a tudománynak. Nem egy problémát ő vetett fel. ő szuggerálta az embereknek, hogy igenis lehet tengeralattjáró hajót építeni, lehet kormányozható léghajón és repülőgépen uralkodni a légóceán felett, ő jósolta meg a mozgófényképet, a telefont, a fotográfot. Nem pontosan úgy valósultak meg, ahogyan ő elképzelte, de róluk szóló művei azért ma is izgatóan érdekesek, mert izgatóan szép látvány tárul belőlük szemünk elé: az eszme fogantatása, megszületése és csecsemőkora. Nagyjelentőségű (kulturcselekmény tehát az, hogy most forgalomba kerül Verne Gyula műveinek teljes gyűjteményes kiadása, melyet a nagy iró műveinek kezdettől fogva első magyar kiadója, a Franklin-Társulat bocsát közre a birtokában levő kizárólagos jogosítvány alapján. Ugyanabban a hagyományos kiállításban foglalnak helyet, amelyet megszoktunk és szerettünk, az eredeti francia kiadás kedves illusztrációival, szép képpel díszített piros vászonkötésben. Egyelőre 30 kötet került most közkézre ebből a kiadásból, a teljes gyűjtemény 120 pengős árban,* mely havi részletekben is törleszthető — valamennyit úgy üdvözöljük, mint kedves ifjúkori ismerőst, akivel boldogan újítjuk fel az ismeretséget, s akit örömmel adunk kezébe az utánunk jövő nemzedéknek. * Megrendelhető a Franklin Társula könyvkereskedésében Budapest, IV., Egyetem-utca 4. Előnyös havi részletfizetésre. Pápai terménypiac szeptember 27-án. Buza Rozs Árpa 1900-19-20 P 14 00-14 20 P 17-50-1800 P Zab . . . Tengeri . Burgonya.