Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-02-02 / 5. szám

XXVI. évfolyam.. 5. szám. Pápa, 1929 február 2. MEGJELENIK MINDEN 8ZOMBATO N . Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nem lehet csodálkozni azon, hogy közvéleményünk a külpolitikai kérdések tekintetében még meglehetős iskolázás lanságot árul el. Nem az ő hibája, hogy a ballplatzi politika úgyszólván elzárta a magyar nemzet elől ezeket a problémákat, megelégedvén azzal, hogy időnként egy-egy érzelmi blöfföt dobott közvéleményünkbe, amelyen való rágódás nem volt alkalmas olyan külpolitikai közvélemény kinevelésére, amely a dolgokat reálisan mérlegelve tudott volna alkalomadtán megnyilatkozni. Ennek a szomorú elaltatási tendenciának a következménye, hogy a szélesebb magyar rétegek mai napig sem tudnak egy-egy külpolitikai problémát hasznosan és a nemzet szempontjából eredményesen megvitatni. Ilyen tüneteket tapasztalunk az utóbbi időben a revizió gondolatával kapcsolatban. A legkönnyebb dolog hangzatos szóvirágokba burkolni az ilyen problémákat s lelkesedni egyes patrióták fellengős kijelentésein. De az okos és célravezető külpolitikai gondolkozás száz mérlegelést igényei, mert a konkrét esetben egy idő előtt fölvetett és dűlőre erőszakolt kérdés súlyos következményekkel járhat. Sajnos, a külpolitikai problémák labirintusában való járatlanság ma odajuttatott néhány járatlan s talán naiv közéleti férfiút, hogy nem kisebb állítást kockáztassanak meg, minthogy a revizió ügyében a harcot most már nem a tájékozatlan Európa, hanem a magyar kormány ellen kell folytatni. Egyedül ez a minden magyart egy gondolatra serkentő probléma tételezteti fel velünk azt, hogy a támadásokat nem rosszindulat vezeti, de, ha erre a plattformra helyezkedünk, kénytelenek vagyunk kioktatni őket a legelemibb kérdésekre. Elképzelhető-e, hogy Magyarország jelenlegi kormánya nem tenne meg mindent, ami erejétől telik a revizió érdekében ? Józaneszü, komolyan gondolkozó egyén erre még gondolni sem merhet. Mi úgy látjuk, hogy az a Bethlen István, aki nemrégiben azt a kijelentést tette belpolitikai vonatkozásokban, hogy a nemzet ütőerén tartva kezét, érzi pulzusának fiatalos verését, feltételezhető erről a kormányról, hogy ugyancsak ily mértékben nem figyelné az európai problémák pulzusát is, s alkalmas időkben, amikor az idegeskedéseket, az indulatot és gyűlölködést eltűnni látja, nem lépne-e elő a tisztult európai koponyák előtt a magyar revizió kérdésével ? Ezeket a koponyákat az idő ki fogja érlelni s ez VA §£HBEB a magyar revizió valóra váltását is jelenteni fogja. Addig, amíg nem is kockázatnak, hanem blamázsnak tennők ki ezt a gondolatot, a siker érdekében, nem volna opportunus azzal előállni. Ugyancsak így vagyunk a zsoldos katonaság ügyével is, ami nemcsak a többi államoktól való megkülönböztetésünket jelenti, de egyben súlyos anyagi terheket is ró ránk. A magyar nép gyermekei őseik hagyománya szerint nem zsoldért szoktak a haza szolgálatába állani, hanem kötelességérzetbőí. Ezt a tradíciót ma megbénította Trianon itélhezése, ami ellen közös erővel kell harcolnunk azokkal a nemzetekkel együtt, amelyekkel ilyen szempontból egy sorsra jutottunk. Súlyos kérdések ezek, amelyeket nem szabad se túlságosan hevülő patrióták, se agitátorok, se naiv politikusok kezébe adni, mert egy ilyen rosszul kezelt külpolitikai matéria mérhetetlen ártalommal jár. Európának velünk eddig nem rokonszenvező államai is belátják ennek a helyzetnek tarthatatlanságát s szinte nevetségesnek tartják azt, hogy az ezerévet dicsőségesen átélt magyar nemzet zsoldos sereget tartson fönn. Még pedig épen az ő akaratuk folytán, mely akarat komoly légkörben született meg és a tényeknek hitvány elferdítése alapján nyilatkozott is meg. Ezek a népek maguk tiporják el a békeszerződéseknek bennünket annyira lealázó rendelkezéseit, mert a szégyenérzet már fölülkerekedett bennök és a tisztességes gondolkodásra készteti őket. Bethlen István gróf óvatosan és céltudatosan kivárja azt a pillanatot, amikor a légkör gyors tisztulásakor a nemzetek legfelső fóruma elé terjesztheti összes jogos kívánalmainkat. Maróid EJoyd Villamossági rádió, gép- és műszaki kereskedése megtekintését kéri: SOMOGYI JÓZSEF elektrotechnikai vállalat, műszaki és gépkereskedés Pápa, Fő-utca 7. szám. (Városház-épület.) Üzlet-telefon: 95. Műhely-telefon 78. Villanyszerelést és javitást szakszerűen eszközöl. — Raktáron tart rádiókészülékeket, alkatrészeket a legkiválóbb minőségben, autó-felszerelési cikkeket, pneu= matikokat a legolcsóbb napi áron. = Óda a Bosszúhoz. Szent becstelenség, Bosszú, üvöltve hívlak: tépd föl kénköves lángbörtönöd falát s toppanj elébük, álmuk derekán, midőn legtündéribb mámorszellő hajtja opáz-sajkájukat az Óperencián, — akkor törj rájuk, r.öhögő szájjal, szörnyű víziók lidércuszályával s ülj a mellükre: ne ébredhessenek, — idézlek, Bosszú, szent becstelenség, égő fergeteg! * Vesd őket szikföldek vériszamos árokölébe, tűzbe, mely mint millió villám, egyetlen kötéllé fonódva: tízezrek torkába űzi a szívet fészektelen madárként pihegni, — vesd őket tűzbe, tűzbe, pergőtüzek őrült zajába, hol a fül elhal s tébolyában csöndet vél hallani, vesd ki szöges bakok hullabűzös rengetegébe, hol félkarok-lábak, mint pokol virága, virít a granáttölcsérek vázáiban, — vesd ki őket viharba, fagyba, Alpok gleccserein remegni egyszál szakadt zekében s nézni a völgy mélyébe, hol gomolyg az ágyuk gőze, mikéntha boszorkánykatlan vize főne alattuk! Óh, ereszd tündérálmuk fölibe váratlanul, hogy ébredni ne tudjon egy sem — ereszd rájuk a letűnt, de eleven, ma is ható, pusztító szenvedéseinket. Kérd Istent, hogy segítsen, és ha nem segít, a pokollal is összecimborázva bocsásd a háború lidérceit a bűnösök gyanútlan álmaira! Kőrös Andor. A «¥ÁVA VLÚm ÚJDONSÁGOK. A februári házbérre vonatkozólag közöljük olvasóinkkal, hogy február elsején ugyanannyi házbért kell fizetni pengőben, mint ahány aranykorona az alaplakbér. Tehát akinek alaplakbére 100 aranykorona, annak most 100 pengőt kell fizetnie. Ez összegben bentfoglaltatik a vízdíj is. — A Kaszinó közgyűlése. A pápai Uri Kaszinó mult vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az elnök betegsége és az alelnök akadályoztatása miatt Faragó János főigazgató, mint legidősebb választmányi tag elnökölt. A közgyűlés mindenekelőtt Kapossy Artúr jegyző számolt be a választmány mult évi működéséről, Kálmán József pénztár^ nok a mult évi zárószámadást és költségvetést terjesztette elő, melynek során a tagdíjat 24 P-ben állapították meg. Majd Földy József könyvtárnok tette meg a könyvtár állapotáról szóló jelentését. Ezután a tisztújításra tértek át. Elnöknek egyhangúlag Vitéz Draskóczy István ny. altábornagyot választották meg, akit a gyűlés elnöke Szécheny emlékének aposztrofálásával melegen üdvözölt. Az új elnök megköszönve a bizalmat, a társadalmi erők összefogásának szükségét hangsúlyozta, hogy a Kaszinó az eljövendő sorsdöntő időkben is hazafias- kötelességét mindenkor hiven teljesíthesse. A tisztikar többi tagjai a régiek maradtak: Alelnök: dr. Konkoly-Thege Sándor, jegyző: Kapossy Artúr, könyvtárnok: dr. Földy József, I. háznagy: Kirchmayer Győző, II. háznagy: A világhírű Müncheni Salvator-sör kizárólagos csapolása január hó 20-tól kezdve a Böröczkg-vendéglőben.