Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-07-27 / 30. szám

XXV. évfolyam . 30. szám. Pápa, 1929 julius 27. r ~ —___ - — MEGJELENIK MINDEN SZOIVIBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdono3 főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Telefon 131. szám DR. KŐRÖS ENDRE. könyv- és papirkereskedésében. Tisztelettel kell meghajolni az előtt a képviselőtestület előtt, mely búcsújának alkonyát olyan határozatokkal aranyozta meg, aminők a legutóbbi közgyűlésben meghozattak. A többi nevezetesek közül is, melyek — kétségtelenül annak teljes átérzésében, hogy ezt a mi városunkat jelentőssé mindenkor elsősorban a kultú­rája tette — szintén mind a nemzeti műveltség oltárán lerakott áldozatok vol­tak, messze kimagaslik az a gyönyörű áldozatkészség, mellyel a város a szent célja megvalósítására mind buzgóbb hév­vel törő református egyház új temploma megépítésében segítségére sietett. Kétség­telenül igaz, hogy építkezésre adott se­gítségek bármily ideális célból fakadnak, mindig egyszersmind értékes realitások­nak is tekinthetők. A köveket, melyek a magyarok Istenének emelendő új tem­plomához vannak szánva, pápai munkás kezek fogják hordani és dicsősége, ma­gasságok felé összerakni. Minden kala­pács ütésében a meginduló munkának pápai magyar szivek öröme csendül, hogy kenyeret ad ezáltal is, nekünk az egyet­len örök kenyéradó. És mégis az a tény, hogy a határozathozatalt nem előzte meg semmi huza-vona, nem kelíett magyará­zat, érvelés, hogy mindenki magától tu­datára ébredt annak, hogy itt más teen­dője nincs, mint örülni az örvendezőkkel, az olyan szép, olyan ritka jelenség, hogy példaadásul érdemes lenne feljegyezni nemcsak ennek a városnak évkönyveibe, hanem messze földre elvíve hirdetni szerte az országban a megértés varázsát és a szeretetnek erejét. Az az egyház, melyet szent ügyében ekként támogattak, viszonzásul nem tarthat kötelességének mást, mint amit tartott a múltban: ápolni a megértést, a szeretetet, a nemzeti Összetartást. A rémlátók kudarca. Már azt hirdették a jósok, hogy a ma­gyar búzának, a magyar lisztnek végképen be­fellegzett. Hogy a tengerentúli versenyben egyszersmindenkorra alul maradt. Széltében híresztelték, hogy Chikago diktatúrája lehe­tetlenné teszi a külföldi piacokon a magyar föld termékét. Azt tanácsolták, hogy mond­junk le a buza- és lisztexport minden remény­ségéről: a magyar gazda termékét emberséges áron többé értékesíteni nem tudja. És ime mi történt a fekete jóslással szemben? Egy szép napon Amerika rájön, hogy rossz lesz a gabonatermése, Chikagóban, az angol Liver­poolban eszeveszetten rohan fölfelé a gabona ára és az osztrák, a cseh, a német gabonake­reskedők valósággal rohamot intéznek a ma­gyar buza után. A külkereskedelmi statisztika számai mutatják, hogy gabonakivitelünk, va­lamint az állatkivitel az első félévben már lényegesen emelkedett, aminek hatása alatt az ország exportja az első félévben 30 millió pengővel volt nagyobb, mint a mult évben. A magyar buza külföldi eladhatatlanságának babonája tehát megbukott. A rémlátók másik Cassandra-jóslata az volt, hogy az ország elpusztul a kereskedelmi mérleg folytonos romlása miatt. A mult év­ben 360 millió pengő volt a kereskedelmi mérleg hiánya. És ettől a gazdasági tudósok úgy megijedtek, hogy már-már a gazdasági özönvizet látták elérkezni. Nos, mi történt a valóságban? Az, hogy a folyó esztendő első felében a kereskedelmi mérleg passzívuma 50 millióval csökkent, holott pedig az agrárkivitel tudvalevőleg csak az év második felében szo­kott nagyobb arányokat ölteni. Bizonyos te­hát már ma, hogy a külkereskedelmi mérleg ebben az évben több mint 100 millióval ked­vezőbb lesz. Még pedig nemcsak azért, mert a kivitel emelkedett lényegesen, hanem azért is, mert a magyar ipar termékei mindjobban kiszorítják a külföldi árut és ezáltal a behoza­tal örvendetesen csökkent. Az égszakadás, földindulás, te is sza­lajd pajtás prófétái tehát, hála Istennek, ala­posan megbuktak. Ismét bevált a régi igazság, hogy nincsen olyan hosszú zivatar, amely után a Nap ki ne sütne. A magyar gazdasági élet bajai és nehézségei az országcsonkítás követ­keztében kétségtelenül súlyosak. De mindent meggyógyít a törhetetlen akarattal végzett Nagy érdeklődés mellett folyt le a kép­viselőtestület mult szombati közgyűlése. Már a megnyitáskor vagy 50-en voltak jelen s ez a szám a gyűlés folyamán 70-re is felszaporo­dott. És e nagy szám ellenére teljes volt az egyetértés. Az összes nagyfontosságú hatá­rozatokat egyhangúlag hozta meg a képviselő­testület. Dr. Tenzlinger József polgármester a közgyűlést megnyitván, a felveendő jegyző­könyv hitelesítésére dr. Domonkos Gézát, Fa Mihályt, Fischer Gyulát és Jílek Ferencet kérte fel. Napirend előtt bejelentést tett a polgármester a mult számunkban jelzett vissza­élésekről és tett intézkedéseiről, melyek so­rán két tisztviselőt felfüggesztett, egy ideig­lenes alkalmazottat pedig a város szolgálatá­ból azonnal elbocsátott. Kijelentette, hogy meg fogja találni a módját, hogy a visszaélé­sek egyszersmindenkorra megszűnjenek, a képviselőket pedig kérte, hogy semmiféle, a városházán elintézendő magánügy kivitelére tisztviselőnek megbízást ne adjanak. Bosko­witz Samu ama kérdésére, hogy a pótilleték visszafizetésére való jogosultság a felekkel kö­zöltetett-e, kijelentette, hogy a képviselőtes­tületi határozat az előirt módon publikáltatott. A napirend első pontjaként megállapí­totta a képviselőtestület, hogy mely tisztvise­lők lesznek a jövőben a csökkentett számú képviselőtestület tagjai. A régiek sorából ki­hagyták a két alszámvevőt, az adóügyi jegy­zőt s a rendőri büntető birót. 60 képviselő mellett még így is 14 tisztviselő fog szavazati joggal bírni a képviselőtestületben. Szabályrendeletet fogadtak el ezután, mely a képviselőválasztó köröket a következő­leg állapítja meg: /. választókerület: Fő-tér, Gróf-út, Csáky-, Ruszek-utcák, Szent Benedek-tér, Hal-tér, Li­get-utca a Hal-tértől a Tisztviselő-telepig, a Tókert, Fő-, Deák Ferenc-, Közép- és Márton István utcák, Kossuth-, Major-, Ányos Pál, Rákóczi-, Eötvös-, Petőfi-, Szentlászló-, Bástya-, Irhás-, Salétrom- és Vajda-utcák, Széchenyi­tér, Széchenyi-, Zimmermann-, Főiskola-utcák, Anna-tér, Zrínyi-, Damjanich-, Batthyány-, Sár­kány-, Csóka- és Temető-utcák. Választ 8 ren- i des- és 4 póttagot. munka. A tavaszi fagykárokat kárpótolja a kapások és a takarmányfélék dús termése. A külföldi pénzpiac ismét kezd érdeklődni Ma­gyarország iránt és megnyitja újból a hitel zsilipjeit. Nem kell már sokáig várni, hogy a magyar mezőgazdaság ismét elviselhető hitel­hez jusson. A kormány gondoskodásából a kis- és kézműipar, valamint a legszerényebb vidéki kereskedelem szintén emberséges fel­tételekkel részesülhet a legszükségesebb hi­telben. Künn a mezőn, benn a műhelyben, a gyárakban, a boltokban folyik a megfeszített munka. ölhetett kezekkel, a romokon siránkozva, a bajokat nagyítva és a sors csapásain kese­regve ki nem evickélhetünk a trianoni nyomo­rúságból. A rémlátók csak jósoljanak tovább. Az ország népe pedig dolgozzék. Remény és bizakodás váltja fel a csüggedést és a lelkek felszabadultak a jósok lidércnyomása alól. Az élet kiverekszi magának a maga szükségleteit és akik folyton a gazdasági válság ördögét festették a falra, most a tények elől bújjanak vissza a kishitűség és rémlátás sötét odúiba. — i —a. II. választókerület: Győri-út, Flórián-, Varga-, Szentilonai-, Kigyó-, Assisi Szent Fe­renc, Csatorna-, Korvin-, Kard-, Kuruc-utcák, Kis-tér, Török Bálint, Viasz-, Vásár-, Hosszú-, Hamuház-, Jégveremhid-utcák, Császártelek, Fehér- és Külü-malom, Garai-, Szarvas-, Ta­polca-, Malom-, Bezerédy-, Vak-Bottyán-, Pa­csirta-, Dobó-, Szondi- és Virág-utcák. Választ 8 rendes- és 4 póttagot. III. választókerület: Celli-út, Bethlen-, Sorompó-, Korona-, Honvéd-, Füst-, Zárda-, Tűzoltó-, Árok-, Gyurátz Ferenc-, Zöldfa-, Roz­maring-, Laki-, Czuczor Gergely, Lajos-, Szla­dik János, Kertsor-, Tamás-, Rohonczi-utcák, Somlói-út, Bocsor-, Verbőczi-, Sas- és Kinizsi­utcák. Választ 4 rendes- és 2 póttagot. IV. választókerület: Jókai-, Szalmavári Kovács János, Klapka- és Liget-utcák, Tiszt­viselőteleptől a Gyimóti-útig és a Tókert, Gyimóti-út, Hodoska és a Kluge-major, Veszp­rémi-út, Teleki- és Vesselényi-utcák, Földmi­ves-iskola és major, Alsóvárosi malmok, Kis­hanta, Nagyhanta, Sávolyi öreghegy, Igali öreghegy, Igali major, Igali ménes, Sávoly­puszta, Törzsökhegy, Horgaséri major, Bárócz­liegy és Bárócz-hegyi major. Választ 6 rendes­és 3 póttagot. V. választókerület: Esterházy-út, Kál­vária-, Hunyadi-, Bakonyér-, Vörösmarty-, Arany-, Kölcsey-, Kisfaludy-, Vasut-utcák, Va­súti állomás, Vasúti őrházak, Úrdomb, Ka­zinczy jutca, Pápai major, Pálháza puszta, Zá­polya-, Árpád-, Lehel-, Attila-, Döbröntei-, Bercsényi-, Tompa Mihály, Meggyes-utcák, Műtrágyagyár, Böröllő puszta, Dörzemény puszta, Szövőgyári munkástelep, Bánóczy ma­jor, Acsádi-út, Perlaki major, Város puszta és a Vaszari-út mentén épült házak. Választ 4 rendes- és 2 póttagot. Következett az 1928. évi zárószámadás tárgyalása, melyet a tőle megszokott alapos­sággal dr. Fehér Dezső pénzügyi bizottsági előadó referált, előterjesztve a bizottság ja­vaslatait, melyek közül kiemelendő a bejelen­tésnélküli hiteltúllépések megakadályozása, a városháza szükségleteinek árajánlatok útján beszerzése, az üzemeknél e célra árlejtés ki­írása, az irodai szereknek egy tisztviselő út­ján való ellenőrzése. A zárószámadáshoz dr. Városi közgyűlés. — Polgári fiúiskolák egyesülése, a református templom segélye. — — 1929 julius 20. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom