Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.
1929-07-20 / 29. szám
PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. | KÖRÖS ENDRE Telefon 131. szám Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Gondolkodóba esik az ember azon, hogy ha a magyar egyetemek összesen csak vagy két és félezer ifjú számára nyitják meg kapuikat, s a többi főiskolát is számbavéve legfeljebb úgy háromezernek válik lehetségessé, hogy az érettségi bizonyítványában aláírásukkal hitelesített felhatalmazással élve, főiskolai tanulmányokat folytathassanak, gondolkodóba esik — mondom — az ember azon, mi lesz vájjon azokkal az érettségizettekkel, akiket a megállapított kontingens nem foglal magába? Merre mennek, mihez fognak ezek? Lesz-e módjuk és lehetőségük, hogy valamihez fogjanak, vagy lesznek — érettségi bizonyítvánnyal a kezükben — lézengő ritterei a világnak, elégedetlenei a társadalomnak, gyujtóanyaga titokban készülhető robbanásnak. Mikor ezeket a kérdéseket így sorjába felteszi az ember, akkor válaszképen más valaki mindjárt ellenkérdést adhatna fel. És mi lesz vájjon azokkal, akiknek megadatik a mód és alkalom arra, hogy tényleg élhessenek az érettségijükben biztosított jogukkal, mi lesz a felvettekkel, akik majdan megszerzik jogi, tanári, orvosi diplomájukat, nem fognak-e ezek épen olyan nagy, vagy talán még nehezebben megoldható problémával szembenállni, mint a most ki maradottaknak, vagy ahogyan biztosan felfoghatják a dolgot, a kizártaknak bús tábora? Erre a válasz a következő: valóban a probléma ép olyan súlyos, tán mivel főiskolai diplomával, s így nagyobb igényekkel bírókról van szó, még súlyosabb, mint az előbb megnevezetteké, ám a kérdést ezúttal mégis csak rájuk vonatkozólag vetettük fel, próbáljunk tehát előbb ezekkel dűlőre jutni. Valamikép az az érzése van az embernek, hogy bizony nem csak a szülőknek van erkölcsi kötelességük azon a téren, hogy ezeknek a maturus ifjaknak a boldogulás lehetőségét — amennyire lehet — megadják, hanem — már csak azért is, mert egyébként szűkkeblűnek mutatkozott velük szemben — magának az államnak kellene hónuk alá nyúlni, s a megélhetési lehetőségeket útmutatásaival, tanáccsal, de gyakorlatba állítással, szóval valami módon való elhelyezéssel megkönnyíteni. Mindent el kell követni arra, hogy a szellemi proletárok száma ne szaporodjék. Ha teljesen megszűnik a róluk való gondoskodás, ha nem látszik még a legkisebb szándéka sem a velük való törődésnek, akkor kész lesz az elégedetlenség, mely forrása a veszedelmeknek. Ha van hatósági munkásközvetítője annak, aki kezével dolgozik, meg kellene ezt szervezni a szellemi munka gyakorlati r terén elhelyezkedni akarók számára is. És folytatódjék azután, hogy a másik kérdésre is megadjuk a feleletet, a gondoskodás azoknál is, akik egyetemi diplomával a kezükben néznek szét és lótnak és futnak gyakran meddő módon kenyérkereset után. Bármennyire nehéz a probléma, foglalkozni kell vele, sőt meg is kell oldani azt. Nemcsak egyeseknek tennénk vele szolgálatot, de az övékénél nagyobb haszna lenne belőle a köznek, a közrendnek, a társadalmi békességnek. Vármegyei közgyűlés. — 1929 július 18. — Az újjáalakulása előtt álló vármegye törvényhatósági bizottsága e héten csütörtökön tette meg a közigazgatási reform következtében szükségessé vált intézkedéseket. Az e célból tartott közgyűlésen dr. KörmendyÉkes Lajos főispán elnöklésével mintegy száz megyebizottsági tag volt jelen. A közgyűlés tetőpontja volt a vármegye által választandó örökös tagok kijelölésre alakítandó bizottságba két tag és egy póttag kiküldése. A bizottságba egyhangúlag megválasztották rendes tagokul dr. Simon György és Gubicza Ferenc, póttagul dr. Szász Ferencet. Ugyanezen bizottságba a főispán törvényadta jogánál fogva Bibó Dezsőt és Karlovitz Adolfot, póttagul pedig Suly Lászlót, az alispán pedig rendes tagokul Holitscher Károlyt és Mihály Istvánt, póttagul Zsigmond Jánost nevezte ki. A bizottság, melynek elnöke a főispán, jelölését a legközelebbi megyegyülésre teszi meg. Bemutatták ezután a törvényhatósági választókerületekről és az egyes választókerületekben megválasztandó bizottsági tagok számáról alkotott szabályrendeletet. Tudvalevő, hogy vármegyénk az új törvény szerint az összes választhatók közül 120 biz. tagot fog megválasztani. (120-at viszont a legtöbb adót fizetők saját körükből fognak három kúriában megválasztani.) A beosztás során bennünket érdeklőleg a pápai járást négy választókerületre osztották és pedig a következőleg: I. Mezőlaki választókerület székhelye Mezőlak. E kerületbe tartoznak: Takácsi, Vaszar, Gecse, Marcaltő, Alsógörzsöny, Nagyacsád, Mezőlak, Békás, Vinár, Marcalgergelyi, Nemesszalók. II. Pápateszéri választókerület, székhelye Pápateszér. Beletartoznak: Lovászpatona, Nagydém, Bakonytamási, Pápateszér, Bakonyszentiván, Bakonyság, Vanyola, Pápanyőgér, Csót. III. Nyárádi választókerület, székhelye Nyárád. Községei: Külsővat, Mihályháza, Nyárád, Dáka, Borsosgyőr, Kéttornyulak, Pápadereske, Pápasalamon, Pápakovácsi, Kup, Nóráp, Nagyganna, Kisganna, Döbrönte. IV. Ugodi választókerület, székhelye Ugod. Ide tartoznak: Béb, Nagygyimót, Ugod, Homokbödöge, Adásztevel, Nagytevel, Tapolcafő, Bakonyjákó, Németbánya, FarkasJl gyermek ti fénykép megőrzi a gyermekévek üdeségét és báját. Fényképeztesse gyermekét minden esztendőben. Marc%aghtj ( < műterem Árok-utca 4. szám. gyepű, Iharkút, Szűcs, Bakonykoppány, Fenyőfő. A járás mindegyik választókerülete 6—6 rendes és 3—3 póttagot választ. Pápa várost két választókerületbe osztották. Az első választókerületbe tartoznak az 1., 3., 5., 6. és 7. választókörök. Ez a választókerület 6 rendes- és 3 póttagot választ. A második választókerületbe tartoznak a 2., 4. és 8. választókörök. Ez a választókerület 4 rendes- és 2 póttagot választ. A beosztást hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadták. Tudomásul vették az alispán azon bejelentését, hogy a Veszprém és Pápa városok adófizetőit összeállító bizottságba maga helyett elnökhelyettesül dr. Óvári Ferencet, ill. Karlovitz Adolfot küldte ki. Ezután az új törvény értelmében megállapították, hogy mely tisztviselőket illet meg a törvény által engedélyezett személyi pótlék. A személyi pótlékokat a közgyűlés megszavazta. Báró Fiáth Pál indítványára dr. Horváth Lajos alispánnak, kinek annak ellenére, hogy úgy rangban, mint szolgálati években legidősebb tisztviselője a vármegyének, a pótlékolás után kevesebb lett volna a fizetése, mint a két személyi pótlékban részesülő árvaszéki elnöknek — ennek kiegyenlítésére egy személyi pótlékot szintén egyhangúlag megszavaztak. A gyűlésen városunkból dr. Domonkos Géza, dr. Fehér Dezső, dr. Hoffner Sándor, dr. Jerfy József, Vitéz Karcsay Béla, Karlovitz Adolf, Kis Tivadar, dr. Kőrös Endre, Szűcs Dezső és dr. Tenzlinger József voltak jelen. ÚJDONSÁGOK. — Kik lesznek a vármegye örökös tagjai? A vármegyei közgyűlésen megválasztott kijelölő bizottság közvetisnül a gyűlés után megtartotta ülését és értesülésünk szerint a jelenlegi törvényhatósági bizottság által megválasztandó nyolc örökös tagot a következők személyében állapította meg: dr. Rott Nándor megyéspüspök, Kránitz Kálmán felszentelt püspök, Werner Adolf zirci apát, dr. Antal Géza református rpüspök, dr. Magyar Károly ny. főispán, dr. Óvári Ferenc felsőházi tag és dr. Iklódy-Szabó János kincstári főtanácsos. Őket az augusztusban tartandó megyegyülés fogja megválasztani, mig további hét örökös tagot már az újonnan választott törvényhatóság lesz jogosított megválasztani. — Városi közgyűlés. Lapunk zártakor vesszük az értesítést, hogy holnap, szombaton délután 3 órakor városi közgyűlés lesz. A közgyűlésre kerülő fontos tárgyakhoz most már nem áll módunkban hozzászólni, hisszük azonban, hogy a most búcsúzó képviselőtestület minden kérdést közmegnyugvásra és a város fejlődése magasabb szempontjainak figyelembevételével fog megoldani. Napirendre kerülő ügyek a következők: Elnöki bejelentések. Annak megállapítása, hogy mely városi tisztviselők legyenek hivatalból tagjai az új képviselőtestületnek. Az 1929: XXX. t.-c. 33. §-ában előirt szabályrendelet megalkotása. A törvény végrehajtásával felmerült költségek megszavazása. Az 1928. évi zárszámadás. Javaslat az utak javítására. Az ipariskolánál három és a női ipariskolánál kettő főhivatású tanerő állásának rendszeresítése. A róm. kath. és izr. hitközségek kérelme: a polgári fiúiskolák fúziója folytán az iskola városi segélyben részesíttessék. A „Jókai Mozgófénykép-szinház"-nak házi kezelésbe való vétele. A Szentilonai alapítványi háznak városi szeretetház céljára bérbevétele.
