Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-02-25 / 8. szám

PAPA Főiskolai Könyvtár CNIK MINDEN SZOMBATON. Ref. Főiskola. Helyben. ^... * Í. jjvi-^o. szdiTi a.a 20 hhéiC. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A közszellemről.* Irta: Győry Elemér. Közszellemről két esetben szoktunk beszélni. Vagy akkor, midőn valamit meg akar valósítani az ember, ekkor appellál a közszellemre, bizonyítványnak használja fel; vagy akkor, midőn valami elkövetett cselekmény következményeitől mentesíteni igyekszik magát, ez esetben pedig a közszellemre való hivatkozás azt involválja, hogy bár az egyén volt a cselekvő alany, azonban nem szabadakaratból, hanem közszellem hatása alatt cselekedett és így cselekedete menthető. Tehát a közszellem lehet pőröly, mellyel az egyén Össze akarja zúzni az eszményeinek, akarásainak útjába álló koponyákat, de lehet bástyafal is, mely mögé visszahúzódik a felelősségtől menekülni akaró, a cselekvéseinek konzekvenciáit magától el'hárftani törekvő ember, a nem határozott egyéniség. Ha valakinek nincs célja, nincsenek eszméi és akarásai, tudomást sem vesz arról, hogy valami eszmeáram csapdos feje körül, hogy bele került valami árba, mely sodrával magával ragadja, mint tudattalan és akaratnélküli fadarabot és mindig beljebb a mélyre. Aki tudatos életet él, nem helyezkedik a Laissaz-pessez elv kényelmes álláspontjára, nem patópáloskodik, hanem teljes erővel arra törekszik, hogy olyan közvélemény, társadalmi rend, politikai alakulat jöjjön létre, amit ő is akar, — amikor valami szerencsétlenség vagy rosszul sikerült vállalkozás okát keresik és megtalálják a valóságos okot és a cselekvő személyeket és megtörténik a felelősségrevonás, ezek, t. i. a cselekvő személyek, hogy menekülhessenek, meaculpáznak, bűnbánó vallomásokat tesznek, megtagadják multukat, mindezzel pedig kívülről ható okok és az egyéni felelőtlenség bő köpönyegébe takaródzanak. Ez azt mutatja, hogy az ember, az individum nem vetett cselekvéseinek elkövetésekor és általában nem vetünk eléggé számot cselekvéseinkkel, a közszellemmel, ennek kialakulásával és erejével. A közszellem néplélektani probléma, amiről nem elégséges lélektanilag tudnunk, hogy mi és hogyan jő létre, mert ez esetben intellektuális megismerés marad. És nem elégséges ezzel a kérdéssel önmagáért és a probléma tudományos továbbfejlesztésért foglalkozni: csak ugy válik a közszellem problémájának megfejtése egyénnek, társadalmi közületeknek és a nemzetnek javára, ha általánossá válik annak erkölcsi tudata, hogy a közszellem fogalmában erkölcsi követelmény rejlik és hogy ezt az erkölcsi követelményt minden egyes egyén öntudatába bele kell dolgozni. Vagyis arról van szó, hogy a közszellem ne csak lélektani, közelebbről néplélektani probléma maradjon, hanem minden egyes egyén személyes életkérdése legyen. A rügyet és a virágot nem lehet két különböző kategóriába sorolni, mintha két különböző, sőt ellentétes erőnek tulajdoníthatnék azokat. A szimphónia teljességéhez minden hangjegyre szükség van. A közszellem alakulása egyénileg is életbe vágó jelentőségű kérdés reánk nézve. Ez a megállapítás egyformán távol van a társas összefüggéssek realitását szemelől tévesztő, vagy tagadó individuálizmustól és attól a kollektív metafizikától, mely megfeledkezik arról, hogy minden tudat egyéni. Mi tehát a közszellem? A közszellem közügyre vonatkozó meggyőződések, vélemények, érzések összessége, melyek valamely közösségben uralkodnak. Közszellemről csak tömegek együttléténél beszél* Felolvasta a szerző a pápai Jókai-kör február 12-iki előadó-ülésén. hetünk, mert a közszellem ember-kollekíivumokat és lélekközi kapcsolatokat tételez fel. Az egyén nem él elszigetelten, családjának, környezetének, nemzetének és korának eszméi, nézetei ezerféle .szellemcsatornán behatolnak lelkébe és lelki világának állandó, hatalmas tényezője gyanánt működnek. Ez az oka annak, hogy az egyén a kollektivitásban egészen másként viselkedik és cselekszik, mint különben a kollektivitásnak, e sajátos milieunek hatása alatt és sokkal inkább érvényesül cselekvéseiben a kollektivitás szubjektív ereje folytán ennek meggyőződése, mint az egyén önálló személyisége. A személyiség tudata mindinkább visszavonul és az összes egyének érzelmei és gondolatai ugyanazon irányt vesznek fel. Ily módon kollektív lélek formálódik ki átmeneti módon ugyan, de jól megkülönböztethető jellemvonásokkal. Ha valaki nem érezné ezt az összetartozandóságot, a társadalomban ridegfalu börtönben élne. Bizonyos azonban az, hogy ha véletlen körülmény folytán sok ember összeverődik, még magában ez nem elég arra, hogy ott kollektív lélek formálódjék, csak akkor, ha van határozott céljuk. Viszont nem föltétlenül szükséges kialakulására, hogy sok ember egyhelyütt egyidőben együtt legyen. Számtalan egyén fölvehet! a tömeglélektani jellemvonásokat valami erős izgalomnak, pl. egy nemzeti eszménynek hatása alatt, ilyenkor elégj valami véletlen, hogy egyesüljenek. Le Bon fejtegetéseit követve, közszellem kialakulását kétféle tényezők határozzák meg, u. m. közvetett és közvetlen tényezők. A közvetett tényezők lehetővé teszik bizonyos életfelfogásnak, akarat-elhatározásnak kialakulását és meggátolják egyéb nézetek terjedését és elfogadását. Előkészítik a talajt, melyből bizonyos nézetek, új eszmék sarjadnak meglepő erővel és hatással, de amelyek csak látszólag keletkeztek maguktól. Csak a felbukkanás tetszik villámlásszerünek, mögötte, vagy létrejöttében hosszantartó, benső munkát kell keresnünk. A közvetlen tényezők meggyőződést keltenek és azt erősítik, az eszméknek formát adnak, részleteit kidolgozzák és reámutatnak következményeire. így együttesen idézik elő a közszellem kialakulását. Szukcesszív működésüket minden nagy történelmi eseménynél megállapíthatjuk. Pl. az 1848-iki szabadságharcban, illetve annak előkészítésében közvetett tényezők voltak a reform-országgyűlések is, méginkább a nép és a nemzet kizsákmányolása. Az ily módon előkészített néplelket a közvetlen tényezők: a Pápai Altalános Bank R.-T. Fő-tér. Folyószámlabetét ^ Idegen pénzek véte,e és e!adás

aÖnsegélyző Zálogház Biztosító legjobb takarékossági rendszer. Tagjainknak 9°/

0 mellett kölcsönt folyósítunk. legelőnyösebb kölcsönök ékszer, autó, zongora, szőrme és egyéb értékes tárgyakra. Magyar-Francia Biztosító R.-T. főügynöksége. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az Igazgatóság. március 15-iki ifjúság, Kossuth tüzes szónoklatai, a magyar lélektől elzárkózó, azt meg nem értő udvar és dinasztia, hozták mozgásba, indították cselekvésre, vagyis oly közszellemet teremtettek, mely a nemzetnek alkotmányos jogai megvédésére, kivívására fegyvert adott a kezébe. (Vége köv.) Betegforgalom. — Az Jrgalmasrend nyilvános jellegű kórházának betegforgalmi kimutatása az 1927. évről. — Az elmúlt év folyamán 1358 beteg ápoltatott a kórházban, négyszer annyi, mint 1921ben és 35%-kaI több, mint 1926-ban. Az ágykihasználás állandóan 100%-os volt, ami azt jelenti, hogy állandóan el volt foglalva minden ágy. 267 felvételre jelentkező beteget el is kellett utasítani helyhiány miatt. A betegek 40%-át pedig korán kellett elbocsátani a kórházból, hogy ezáltal is több beteget lehessen felvenni. Az elért ápolási napok száma 32.155 volt. Az 1358 ápolt közül férfi volt 725 (51*1 %), nő 633 (48 9%). Lakhely szerint pápai volt 513 (37*7 %), pápai járásbeli 401 (29-4%), devecseri járásbeli 145 (10 6%), zirci járásbeli 103 (7-5%), veszprémi járásbeli 34 (2-4%), győrmegyei 54 (3*9 %), sopronmegyei 49 (3-6 %), vasmegyei 27 (1'9%), zalamegyei !0 (0'7 %), egyéb helyre való 22 (l'6°/o). Gyógyulva távozott 950 beteg (69 9%), javulva 219 (15-4%), gyógyuiatlanui 43 (3 2%), meghalt 54 (4-0%), 1928. évre visszamaradt 92 (6 8%). Belbeteg volt 356 (26-2%), sebészeti 754 (55*5), nőgyógyászati 110 (8-l%), újszülött 41 (3%). bőr- és nemi-beteg 97 (7-1%). A 356 belbeteg közül férfi volt 188 (52-8%), nő 168 (47-2%). Gyógyult 127 (35-7%), javult 122 (34*4 %), gyógyuiatlanui távozott 34 (9-4%), meghalt 34 (9 4%), visszamaradt 39 (10 9%). A 754 sebészi betegből 463 (61'6%) férfi volt, 291 nő (484%). Gyógyult 629 (83-5%), javult 67 (8 9%), gyógyuiatlanui 5 (0-6%), meghalt 13 (1'8%), visszamaradt 40 (52%). 110 nőgyógyászati beteg közül gyógyulva távozott 88 (80%), javulva 8 (7%), gyógyuiatlanui 6 (5%), meghalt 6 (5%), visszamaradt dec. 31-én 5 (4%). 97 bőrbetegből férfi volt 54 (55%), nő 43 (45%). Gyógyult 66 (68%), javult 22 (22'3), gyógyulatlan 1 (1-3%), visszamaradt 5 (B'2%). Fekvő betegen végzett műtétek száma 526 volt. Fejen és arcon 56, nyakon 31, mellkason és mellüregben 52, hasfalon és hasüregben 204, végtagokon 183, vakbél műtét 93, sérv 68, epekő 14, gyomorfekély 4, bélelzáródás 7, aranyeres csomó 27, j^indulatu daganat kiirtása a szervezet különböző részéből 43, rákos daganat 57, golyva 11, manduia kiirtás 18, tályognyitás 62, különböző csontműtét 64, műtétek a méhen 22, viszértágulat 6, csonkolás 2, fejlődési rendellenesség 19, képző műtét 9. Összevetve ezen statisztikai adatokat az elmúlt évek adataival, nagy fejlődést látunk azalatt a hat év alatt, mióta a kórház nyilvánosjellegü lett. Lényegesen hozzájárult ehhez a fejlődéshez a kórház átalakítása, kibővítése s uj berendezése. Információnk szerint most már a rö^tgenlaboratorium felszerelése is folyamatban van. Az e célra kiszemelt helyiségek átalakítási munkálatait Ludek és Kains német cég mérnöke irányítja. A nagy teljesítőképességű, a legkényesebb vizsgálatokra és mély therápiára alkalmas gép négy-hat héten belül