Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-02-18 / 7. szám

LJÖL MINDEN SZOMO^TON­Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. I Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Könnyelműség volna egy eset alap­ján általánosítani, sőt még sok eset sem elegendő alap az általánosításra. De ha a multat összevetjük a jelennel, ha tud­juk azt, hogy Berlinben már a háború előtti időben is a második császárság Párisával vetekedő erkölcstelenség tom­bolt, akkor az ismert és ismeretlen Stieglitzekből s mindabból, ami más btínpörök aktáiból nyilvánvalóvá lett, va­lamint amik lenn a pincelakások ho­mályos odúiban és a főúri paloták vakí­tóan fényes termeiben titokban, rejtve és mégis messzire kihatólag megtörtén­tek és megtörténnek, mindabból szomorú korkép alakul ki, amely a régi, méltán hires német erkölcs rettenetes lehanyat­lását teszi nyilvánvalóvá. A baj gyökerei, mint fentebb érintettük, már a háború előtti időkbe nyúlnak vissza, de bizo­nyos, hogy az a szabadosság, mely fő­kép a féligserdült ifjúság körében lábra­kapott s mely a test és lélek tisztaságát az egész vonalon megfertőzte, a háború utáni közszellemből nyerte táplálékát. Ez a közszellem azonban nemcsak abban nyilvánul meg, hogy ilyen és hasonló alakok, mint akik két holttest (testvér és jóbarát!) árnyékában ügy vonulnak fel bünügyi tárgyalásra, mintha ártatlan gyermeki kedvvel tán labdázni szaladná­nak a rétre, hogy ilyenek, mondom, egy­általán előfordulhatnak és nemcsak abban, hogy a közönség boldogtalan, mert a tárgyalásra nem juthat be, s falja a la­pokat, amelyek részletesen hoznak min­den szörnyűséget, hanem abban is meg­nyilvánul e közszellem, hogy még tovább folytatva, reklám céljaira is fel akarják használni, színpadon, moziban muto­gatni azokat, akiknek szégyenükkel a világ végére kellene kibujdosniok. Szo­morúan állapítjuk meg, hogy nem láttuk meg azt a törekvést, mely letompítani és további rontás elkerülése végett elmellőzni iparkodott volna ez undok ügy nem egy mozzanatát és a vele kapcsolatos tüne­teket. A ragály a lefolytak után — félünk — inkább terjedt, mintsem erejében csökkent volna. Elég baj, de így van. Hévizszentandráson, a legforgalmasabb helyen két üzlethelyiség tt kiadó. Értekezni lehet a tulajdonosnál: Mayer István Celldömölk. Monte-Carlo pusztulása Yárosi közgyűlés. — 1928 febr. 15. — Pápa város képviselőtestülete e héten, kedden, dr. Tenzlinger József polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, mely­nek napirendjére a villamos áramszolgáltatás ügye volt kitűzve. Mig az ez ügyben tartott értekezleten a képviselőtestületnek több mint fele részt vett, a közgyűlésen mindössze 40 egynéhányan jelentek meg. A napirend első pontjaként dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester ismertette a városi tanács javaslatát. Ebben a tanács megállapítja, hogy a villanytelep felügyelő-bizottsága már 1926-ban az üzemi jelentéssel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a telep tartalék nélkül áll és hogy az áramfogyasztás növekedése következtében fejlesztésére a közeljövőben gon­dolni kell. A fejlesztés kérdésével foglalkozva, a tanács elveti a régi bővítés eszméjét, mert a szakértek véleményéből azt állapítja meg, hogy e mellett a telep eddigi jövedelmezősége veszé­lyeztetve volna. E heiyett tehát áramvételt, valamely nagy centráléhoz való csatlakozást ajánl s javasolja, hogy 15 napi terminussal zárt ajánlatok beadására hivassanak fel a Veszprém­megyei Villamos Szövetkezet, a Magyar Álta­lános Kőszénbánya Társulat, Győr város villa­mos telepe, a Trust- (szombathely-ikervári) telep és a helybeli Perutz-gyár. Javasolja továbbá a tanács, hogy az összes ez üggyel kapcsolatban felmerülő kérdések előkészítésére egy külön 33 tagu bizottság választassák és a felmerült és felmerülhető költségekre 6000 P a villamos-telep terhére szavaztassák meg. Ezt a javaslatot elfogadásra ajánlja a pénzügyi bizott­ság, mig a villanytelep felügyelő-bizottsága és az állandó választmány az ajánlatok beadására 15 nap helyett 30 napot kívánnak megállapítani, j A vita megkezdése előtt a polgármester a főispán megbízásából azt a bejelentést tette meg, hogy a vármegyei villamos szövetkezet centráléja Veszprém város legutóbb megtörtént Pápai Altalános Bank R.-T. Fő-tér. Folyószámlabetét^" vétele és eladása. legjobb takarékossági rendszer. Tagjainknak 9°/ 0 mellett kölcsönt folyó­sítunk. legelőnyösebb kölcsönök ékszer, autó, zongora, szőrme és egyéb értékes tárgyakra. Magyar-Francia Biztosító R.-T. főügynöksége. Idegen pénzek Önsegélyző Zálogház Biztosító Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az Igazgatóság. és a saját járásukon kivül a vármegyével szom­szédos idegen megyebeli járások bekapcsoló­dásával biztosítva van s figyelmezteti a várost a túlságos halogatásban rejlő esetleges veszé­lyekre. A vita első szónoka, dr. Lakos Béla, helytelennek találja, hogy a pályázat már most kiírassák. Egyelőre csak az előkészítő-bizottság volna megválasztandó s annak döntése után kerüljön az ügy újból a közgyűlés elé. Bírálja a vármegyei villamos szövetkezet ajánlatát, mellyel szemben Balassagyarmat évi hozzá­járulás nélkül 20 és 40 filléres áramárakkal jobbat kötött. A polgármester erre megjegyzi, hogy ez áramárak oly magasak, hogy egy évben így többe kerülhet a világítás, mint 10—12 filléres áramár és annuitás mellett. Dr. Kőrös Endre, minthogy a tanácsjavaslat most már egész nyugodtan három előkészítő-bizottság retortáján átment, nem tartja indokoltnak a halasztást, nem, főkép azért, mert a pályázati kiirás szerint egy ajánlat elfogadásához sem vagyunk kötve és párhuzamosan foglalkozni lehet a telep bővítésének gondolatával is. Vég­legesen egyedül oly megoldás lesz elfogad­ható, mely mellett a városnak nemcsak az eddigi 46.000 P tiszta haszna meg lesz, de visszatér a telep megindulásakor volt állapot, mikor az áramdíj olcsóbb, az ipari áramdíj pedig lényegesen olcsóbb volt. Teljes elhatá­rozási szabadságunk fenn lévén tartva, 30 napi terminussal elfogadja a tanács javaslatát. Dr. Fischer Gyula helyesli az előtte szóló inten­cióját, mégis az ügyet minden részletében az új bizottság megvitatása alá óhajtja a pályázat kiírása előtt bocsátani. Dr. Fehér Dezső azt fejtegeti, hogy centráléba való kapcsolódás esetén helyesebb, ha alacsonyabb áramár mel­lett fix összegű annuitás van megállapítva, mert akkor a nagyobb fogyasztás növekedő haszna a várost illeti meg. A tartalék teljes hiánya miatt a kérdés megoldása sürgős, a be­következhető bajért a felelősséget nem vállal­hatni, a tanács eredeti javaslatát pártolja. Dr. Csarmasz Ferenc szerint a pályázat kiírása a centrálé melletti állásfoglalást jelenti. Kőszeghy Jenő az esetleg megszülető technikai vívmá­nyok miatt megfontolandónak tartja az ügyet. Sarudy György ugyan nem látja a hangoztatott energiagazdálkodás mellett a biztos olcsóbbo­dást, de mivel ez még nem végleges állás­foglalás lesz, elfogadja az állandó választmány javaslatát. Dr. Sulyok Dezső beszámol a fő­ispánnal folytatott tárgyalásairól. Kívánatosnak tartja, hogy az ügyet nyugvópontra hozzuk, illetve egyúttal előre vigyük, azért 30 napos terminussal elfogadja a centrálék ajánlatra való felhívását s ugyanezen idő alatt a gépi beren­dezésekkel foglalkozó gyárak is tegyenek aján­latot telepünk esetleges kibővítésére. Czifra József nem zárt, de nyilt versenytárgyalást kíván. Kovács Sándor csak oly ajánlatot fogadna el, amely hatszor olcsóbban vállalja az áram­szolgáltatást az eddiginél. Végül dr. Lakos a zárószó jogán Iglauer István szakvéleményét idézi, miszerint a nagy centrálék nem minde­nütt váltak be. Ezután névszerinti szavazás útján 27 szóval 18 ellen elfogadták az állandó választmány javaslatát, vagyis a fent megneve­zett centráléktól március 20-iki lejárattal aján­A sakkjátékos Tavaszi köpeny és divatárukülönlegességeink i^^mmmmmm* dús választékban megérkeztek! SAUDEK MIKSA Pápa, Kossuth Lajos utca 14. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom