Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-02-11 / 6. szám

e I S a x 1 e li n e r András , lunyadi János természetes keserüvize világhírét és elterjedtségét szilárd alkatrészei állandó tömörségének, enyhe és mindig megbízható hatásának köszönheti. ViHHHaHBIBHHlHHHi Csipkék, szalagok és rövidáruk kapható k Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban nöi és férfi fehér­aemtiek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikíllök és bőröndök, stb. A földmivesmunkás-kérdés Csonkamagyarországon. A földmunkás-kérdés már Nagymagyar­országon is egyike volt a legsúlyosabb kérdések­nek. Súlyossá tette a kérdést az, hogy a föld­munkásság az ország legszámottevőbb osztálya volt, s mint ilyen, a kereseti viszonyokat, s így a megélhetést illetőleg, már akkor is bizony­talanságnak volt kitéve. De ha súlyos kérdés volt a földmunkás-kérdés Nagymagyarországon, úgy sokkal súlyosabb Csonkamagyarországon, Míg Nagymagyarországon ugyanis 11,399.122 mezőgazdasággal foglalkozó polgár közül három millió volt a földmunkás, vagyis 25%, addig Csonkamagyarországon 4,190.527 egyén közül másfél millió a földmunkás, vagyis 37°/ 0. Vagyis Csonkamagyarországon 12 °/ 0-kal több a föld­munkások száma, mint Nagymagyarországon volt. Jelenleg tehát a nagybirtokra, mint termelési tényezőre, 12°/ 0-kal több munkás-mennyiség nehezedik, mint annak előtte. Ha ehhez hozzá­vesszük azt, hogy mi£ Nagymagyarországon a földmunkáshágnak legkevesebb 10%" a nem mezőgazdasági munkával, hanem pl. erdő­irtással, vasútépítéssel, folyamgátak építésével stb. kereste meg a kenyerét, amit Csonka­magyarországon éppen ezen munkák szüne­telése folytán nem tehet, akkor azt mondhatjuk, hogy jelenleg nem 12%. hanem körülbelül 20—22% az a munkás-mennyiség, mely, mint többlet, a mezőgazdasági termelésre nehezedik. Már most mi következik ebből? Kettő: Az egyik, hogy a földrnunkásságnak egyrésze évről-évre munkanélkül marad, mert mint fölösleg, nem tud a mezőgazdasági termelés terén elhelyezkedni, a másik, hogy a mező­gazdaság) munkabérek összeesnek. Mind két következmény nemcsak a társa­dalmi igazságosság, hanem az ország rendjének szempontjából is fölötte kárhozatos. Mert el­tekintve attól, hogy a Teremtő gondolata szerint minden embernek jo.ya van a tisztességes meg­élhetésre, a rendre nézve veszélyeket rejt magában, ha a legszámottevőbb társadalmi osztály egy nagy hányadának nincs meg a kenyere, vagy pedig, ha az alacsony bérek folytán csak annyi van neki, amennyi az éhen­halúshoz sok, a megélhetéshez azonban kevés. A legnagyobb ellensége a társadalmi rendnek mindig a korgó gyomor volt. Az éhes ember ugyanis sohasem gondolkodik, hanem csak cselekszik. Amint látjuk tehát, a föld­munkás-kérdés Csonkamagyarországon oly sú­lyos kérdés, hogy annak sürgős megoldására osztálykülönbség nélkül minden lehetőt el kell követnünk. Rendkívül fontos, .hogy a kormány minél előbb munkaalkalmakat teremt­sen a földmunkások számára. Erre nézve meg van a lehetőség: tessék az alföld vadvizes területeinek lecsapolását minél előbb meg­kezdeni. Ennek nemcsak a nagyfokú mező­gazdasági munkanélküliség enyhítése lesz ál­dásos következménye, hanem az is, hogy ezen területek termő-területekké fognak válni, ami nemzetgazdasági szempontból fölötte kívá­natos. Elhanyagolt utaink, csatornáink meg­javítása révén is sok ezer embernek lehetne kenyeret adni. A mezőgazdasági munkanélküliség leküz­désére földbirtokosainknak is mindent meg kell tenni, mert elsősorban nekik érdekük, hogy rend és nyugalom legyen az országban, ne helyezzék tehát a merev üzleti szempontot elő­térbe, hanem iparkodjanak csökkenteni a munka­nélküliséget. A munkabérek megélhetésen alóli leesése ellen pedig a földbirtokosok belátásán kivül a legjobb módszer, ha a kormány életbe lépteti a mezőgazdasági munkabérek szabályozá­sáról szóló törvényt s azt mindenhol, minden melléktekintetek nélkül szorgalmazza. Elvégre a nemzetgyűlés nem azért hozta a törvényt, hogy a törvénytárban nyugodjon, hanem, hogy az a gyakorlati életben megvalósulást nyerjen. Szomorúan látjuk, hogy amikor a kisgazdák majdnem mindenütt jobb napszámot fizetnek, még mindig vannak nagybirtokosok, akik csekély bérrel szúrják ki a munkások szemét. Ezeket az igazságokat nem megrovás, hanem okulás céljából mondtuk el. . _„ ÚJDONSÁGOK. — Városi közgyűlés. A múit szomba­ton tartott értekezletből folyólag f. hó 14-én városi képviselőtestületi közgyűlés lesz, melyen a v. tanács abbeli javaslatát terjeszti elő, hogy a városi villamostelep kérdésével kapcsolatosan pályázat Írassék ki, illetve több nagy centrále ajánlat tételére hivassék fel. — A Jókai-kör február hó 12-én, vasárnap délután V 26 órakor a nőnevelő-intézet dísz­termében Ujlaky Géza, a győri Kisfaludy Irodalmi Kör főtitkára és dr. Kohányi Imre (Budapest), ifj. Ujlaky Géza (Győr) közreműködésével előadó­ülést tart a következő műsorral: 1. A köz­szellemről. Irta és felolvassa Győry Elemér. 2. Költemények. Irta és felolvassa dr. Kohányi Imre. 3. a) Chopin: Polonaise Cis moll. b) Mozart: Alla Turca. Zongorán előadja Szabó Mici. 4. Novella. Irta és felolvassa Ujlaky Géza. 5. Költemények. Irta és felolvassa ifj. Ujlaky Géza. 6. a) Koesler S.: Gaudeamus igitur. b) Erődi E.: Szülőföldem. 7. Bartalus: Székely népdal. Előadja a bencés gimnázium vegyes­kara Németh Döme karnagy-tanár vezetésével. — Belépő-díj nincs. — Az előadó-ülésre a Kör összes tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. á. Fekete kalóz — Az irgaímasrend gyásza. Thuróczy Mihály Kornél, az irgaímasrend ny. tartományi főnöke, f. hó 6-án áldásos életének 78 , szer­zetesi életének 55 évében Budapestül meg­halt. Szerdán délután végbement temetésén a helybeli irgalmasrendházat Lóber Imre prior és két rendtag képviselte. — Szeretetvendégség. A Református Nőegylet mult vasárnap este fényes sikerű szeretetvendégséget rendezett a főiskolai kon­viktuson, melynek hatalmas terme szűknek bizonyult az érdeklődők sokaságának befoga­dására. Gyülekezeti ének után dr. Antal Géza püspök tartott magasztos eszmékben gazdag bibliamagyarázatot az ótestamentomi Abigael jellemében az áldozatkész hitves eszményi alak­ját állítván hatalmas megjelenítő erővel s feled­hetlen erkölcsi tanulságul hálás közönsége elé. Nagy sikert aratott Mester Mária két Remenyik­versnek mélyfen átérzett és finoman színezett kiváló elszavalásával. Dr. Kőrös Endre „A lies­csei árva" cimü elbeszélését mutatta be. Az est művészi részében dr. Hermann László v. fő­jegyző önmagát multa felül két stílusosan az est szelleméhez illeszkedő klasszikus szám igazán klasszikusan tökéletes eljátszásával. Hasonlókép minden dicséretet megérdemel a tanítónőképző-intézetnek Ritókh István mesteri vezetésével előadott kitűnő énekszáma. A mű­sort a szeretetvendégség előzékeny kiszolgálása után a harmonikus est méltó befejezéséül Fazekas Mihály püspöki titkár költői szárnya­lású, igaz szívbéli áhítatot keltő imája és gyülekezeti ének zárta be. A szeretetvendégség a Nőegylet szegényeinek jelentékeny összeget jövedelmezett. — Énekegyleti táncmulatság. A Pápai Református Énekegylet folyó hó 19-én (farsang utolsó vasárnapján) a Griff-szálló nagytermében zártkörű táncmulatságot rendez. Belépő-díj: személyjegy 1 50 pengő. Kezdete esti 8 órakor. A tiszta jövedelmet a református templom-alap javára fordítják, miért is felülfizetéseket köszö­nettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. — Rablógyilkosság Mezőlakon. Lapunk zártakor értesülünk, hogy csü­törtökön este Mezőlakon borzalmas rabló­gyiikosság történt. Valami elvetemült gaz­emberek esti 7—9 óra között betörtek özv. Joó Bálintnénak a község közepén levő szatócs-üzletébe, s úgy őt, mint édesanyját: özv. Horváth Mihályné 84 éves asszonyt meggyilkolták. Értesülé­sünk szerint a halálrarémült asszonyokat előbb összekötözték, azután szájukat be­tömték és megfojtották őket. Ugy látszik, pénz után kutattak, mert az egész lakást és üzletet összeforgatták, azonban aligha találhattak sokat belőle, mert az egyéb­ként is szegénysorsu asszony az előző napokban eszközölt nagyobb bevásár­lásokat Pápán. A csendőrség nagy appa­rátussal nyomoz, de mindez ideig nem tudott a gyilkosok nyomába jutni. — Vitézek mezőgazd. tanfolyamának vizsgája. A földmivelési kormány és Orsz. Vitézi Szék által a helybeli földmives-iskolában rendezett négyhetes tanfolyamnak e hó 5-én volt a záróvizsgája. Ezen a földmivelésügyi minisztériumot Suhajda Tibor gazdasági tanár, vizsgabiztos, a veszprém vármegyei Vitézi Szék­kapitányságot pedig Vitéz Draskóczy István altábornagy és Vitéz Érdy Kálmán ezredes, szék­kapitány képviselte. A pápai gazdaközönség részéről Ruip Jenő, a helybeli gazdakör elnöke jelent meg. A vizsgát nemzeti „Hiszekegy" el­éneklése nyitotta meg, mely után Németh Jenő földmives-iskolai igazgató üdvözölte a meg­jelent vendégeket. A Suhajda Tibor elnöklésével lefolyt vizsgán a tanfolyamon részvett tizenkét vitéz' meglepő felkészültséggel, komoly mun­kára valló értelmes feleletekkel tett tanú­bizonyságot a négyhetes tanfolyamon elsajátított gazdasági tudásáról. A vizsgálat befejezte után a vizsgabiztos magasszárnyalásu beszéd kíséreté­ben figyelmeztette a vitézeket nemes hivatásukra, hogy mint a harcmezőn már tanújelét adták vitézségüknek és személyes bátorságuknak, úgy most a gazdasági tudás fegyverével felvértezve, falujukban a gazdasági többtermelés vitéz élő­harcosai legyenek. Vitéz Draskóczy István al­tábornagy a földmives-iskola érdemekben gazdag igazgatójának és a tantestületnek fejezte ki köszönetét a Veszprém vármegyei vitézi szék­kapitánysága nevében, fáradhatatlan, eredményes munkájukért. Az igazgató kijelentve, hogy úgy ő, mint a tantestület minden tagja csupán kötelességüket teljesítették, köszönetet mondott a megjelenteknek és majd kiosztotta a bizonyít­ványokat s a vizsgateremben a vitézek által készített háziipari készítményekből kiállított füzfakosarak, cirokseprük és gyökérkefékből emlékül minden vitéznek egy-egy darabot ajándékozott. A vizsgát követő barátságos ebéden az az első pohárköszöntőt Suhajda Tibor vizsgabiztos a kormányzóra mondotta. Vitéz Draskóczy István altábornagy a földmives-iskola tantestületére, Németh Jenő igazgató a vitézi székkapitányságra, Ruip Jenő a földmivelésügyi kormányra, Végh Gyula gazdasági tanár a haladni vágyó kisgazdatársadalomra emeltek poharat. Douglan Fairbanki — Jelmezes álarcos táncestély. A Pápai Leányegyesület és a Pápai Football Club folyó hó 18-án este 7210 órakor a Griff-szálló összes termeiben jótékonycélu, zártkörű jelmezes ál­arcos táncestélyt rendez. Belépőjegy egy sze­mélyre 3 P, családjegy három személyre 8 P. A jelmezes felvonulás pont 10 órakor kezdődik. A zenét a Füredi jazz-band szolgáltatja. A ren­dezést 100 tagu női és 100 tagu férfi-rendező­ség intézi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom