Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-11-17 / 46. szám

PÁPAI HÍRLAP Főiskolai Könyvtár 1 ** MINDE N szomjbaxoiv. Ref. Főiskola. Helyben. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. -t,ir fi-cr ítí iriier. dr. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Telefon 131. szám dr. KÖRÖS ENDRE. könyv- és papirkereskedésében. Kettős életet élni, kettőt, amely homlokegyenest ellenkező egymással, még alig sikerült emberfiának. Ideig­óráig lehet valahogy áltatni a világot, de egyszer csak mégis szint kell vallani és akkor rendesen megbosszulja magát az addigi helyzet félszeg és képtelen volta. Ha ez így van az egyes ember esetében, nem lehet máskép az államok életében sem, az abszurditások itt sem vezethetnek jóra. Államok sem mehet­nek kétféle úton céljaik felé, s tiszta kép­telenség viszont az, hogy egymással homlokegyenest ellenkező világnézetet vallók egy és ugyanazon eszméért lel­kesedni tudjanak. Pedig a közeli szom­szédban a mult héten ilyen esetnek lát­tuk a groteszk példáját. Felvonultak ün­nepelni a köztársaság tiz éves fennállását a legheterogénabb elemek s megértük azt a különleges látványt, hogy ugyan­azon napon, mikor a köztársasági Ausztria öröm napján három szociáiista vezérnek Bécs egyik főterén a szobrát lelepi ezték, ugyanakkor, ugyanaz a hercegérsek, aki már Ferencz József császár idejében is e magas méltóságában volt, celebrálta az ünnepi nagymisét a köztársaság 10 éves fennállásának örömére, A köztársa­ság ma az állam, az illám java a nép java, ezért fohászt küldeni az égbe jám­bor egyházi tiszt. D ha ugyanakkor azoknak is harsog örömrivalgása, akik gyűlölettel törnek az egyház ellen, ha látjuk, hogy a templomi diszőrségről hazatérő katonaságot gúnykiáltásokkal inzultálják, akkor elképedünk a jubiláns Ausztria furcsa kétéltüségén. Vájjon ugyanazért lelkesedett-e ott a nagy na­pon mind a két tábor ? Vájjon nem szö­ges ellentétben áll-e mindaz, amit külön­külön óhajtanak, várnak és remélnek? Hogy az u. n. Burgenlandot egy szivvel üdvözölték, hogy az Anschluss mellett egységesen állnak, abban nem kételke­dünk, de ez ideiglenes összekötőkapocs csupán és állandó szilárd egységnek még nem szolgálhat bázisául. Az ellentét ellentét, a kétéltűség kétéltűség marad azért, s ez előbb vagy utóbb, de ka­tasztrófa felé vezet. Yárosi közgyűlés. — 1928 november 10. — Városunk képviselőtestülete múlt szom­baton dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester elnöklésével és vagy negyven képviselőtestületi tag jelenlétében rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt az elnöklő h. polgármester kegyeletes szavakban emlékezett meg dr. Lőwy Lászlónak, a képviselőtestület legrégibb tagjá­nak elhunytáról és méltatta 50 éven át végzett közérdekű munkásságát. Elparentálta ezután Lampérth Lajos ny. h. polgármestert, ki hosszú évtizedeken át szolgálta a várost. S végül meg­emlékezett Gottlieb Sámuel főrabbi elhunytáról, ki ugyan nem volt a képviselőtestület tagja, de elhunyta gyásza a képviselőtestületnek is. Elnöki bejelentés keretében emlékezett meg Major Gyula villanytelepi igazgatóról, ki 25 éve áll a telep élén, amely alkalomból neki a képviselőtestület elismerését fejezze ki. Végül bejelentette a közvágóhíd bővítésé­ről, függő kölcsön felvételéről, az 1927. évi zárószámadásokról szóló határozatok törvény­hatósági jóváhagyását. A határárkok jókarban tartása tárgyában a múlt közgyűlésen elhangzott interpellációra közölte, hogy a fennálló szabályok értelmében ez a parttulajdonosok kötelessége, minthogy ezen a többség változtatást óhajtott, az ügyet a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzték. Áttérve a napirendre, a legtöbb tárgyat minden vita nélkül egyhangúlag fogadták el. A tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményrendezését, mely összegszerüleg nem változtat a már megállapított fizetéseken, de a jogcímeket máskép szabja meg, egyhangúlag elfogadták. Hasonló határozat történt a forgalmi tisztviselők fizetését illetőleg. Rendezték a vám­őrök fizetését és pedig úgy, hogy 10 évig havi 80, a 20. évig 90, azután pedig havi 100 P-t kapnak. A tanács javaslatot tett Szűcs Gyula köz­gyám és irattárosnak 1929 január 1-ével teljes fizetéssel leendő nyugdíjaztatása tárgyában. A képviselőtestület a köztiszteletben álló kiváló tisztviselőnek ez alkalomból elismerő köszöne­tét nyilvánította és a tanácsot megbízta, hogy neki emléktárgyat vegyen. Elhatározták, hogy a IL aljegyzői állást — a forgalmi adóhivatalnál egyik tisztviselői állás egyidejű megszüntetése mellett — újból betöltik, s helyeslő tudomásul vették, hogy az állásra a tanács dr. Tomor Dezső forg. adó tisztviselőt helyettesítette be. Mayersberg Samu vállalkozónak a vízmű építésével kapcsolatos végelszámolását elfogad­ták, s részére a munkálatok később teljesíthe­tése miatt 4800 P kártalanítási összeget sza­vaztak meg. A Czifra József vállalkozóval tör­tént végelszámolást szintén jóváhagyták. A helybeli kereskedők és iparosok a kövezetvám és helypénzdíjak leszállítását kérel­mezték. Tekintettel az útjavítások nagy költsé­geire, a képviselőtestület a kérelmet nem tel­jesítette. A Levente-Otthon átalakítására már meg­szavazott összeget a tényleges szükséghez ké­pest 1732 P-vel felemelték. A Széchenyi-utca rendezésével felmerült többletköltségekről a pénzügyi bizottság javas­latának megfelelőleg részletezett számadást kí­vánnak be. A Kistér- és Csatorna-utca rendezésére 5300 P-t megszavaztak. Az alsóvárosi gazdaközönségnek tenyész­állat-tartás céljaira az áll. tanítóképző mellett 7 kat. holdat bérbevettek. Nagyobb vita csupán a kishantai dűlőben levő 8 holdnyi terület bérbeadása körül volt, melyet a tanács évi 100 pengőért az állami baromfitenyésztő-telep céljaira javasolt át­engedni. Ezt a gazdák: Giczi Gábor, Szakács Dániel ellenzik, kikkel szemben Németh Jenő földmives-iskolai igazgató kifejtette, milyen ál­dásos lesz a városra a 160 000 P költséggel, 2000 drb. fajbaromfi beállításával létesülő telep. A tanács javaslatát végül szótöbbséggel el­fogadták. Apróbb tárgyak letárgyalása után Keresz­tes Gyula a katonaság gyakorlatozása és a zöldségpiac kicsi volta miatt, Kőszeghy Jenő a honvédszobor talapzatának kijavítása tárgyá­ban, Szakács Dániel pedig a vásártér melletti szennylevezetö árok tárgyában interpelláltak s nyerték azt a választ, hogy az ügyek ki fog­nak vizsgáltatni. A közgyűlés 6 óra után ért véget. BÁNK BÁN, NAGYÚR!* Irta: Rimpek Jenő. Nagyúr! Hallod, hogy zúgnak a tárnák S Tiborc az öklét rázza vadul! Tizennégy óta csak ölnek, temetnek S lélekharang kong. Ne hagyd, Nagyúr! Vihar cibálja a tölgyerdőket S gyúló szivekre tüz-pernye hull. Bomlik a kéve, csorbul a sarló, Hallgat a nóta. Veszünk, Nagyúr! Más ur a portán. Rongy népek ülnek A romlott bástyán halotti tort. És ahelyett, hogy szétütnénk köztük, Dőzsöljük vigan a bús zomotort. Rongyos dolmányból kiáll a testünk, De ünneplünk és cifra szavunk. Ősökre büszkén hivjuk a multat — S hős unokák, csak korcsok vagyunk. Százezrek torkán a gyárak füstje S túrja a földet millió kar. Másé az asztag, másé az áldás, De aki jajdul, az nem magyar. Nyolc milliónyi sziv ver csak itten — A nép-tengerben csöppnyi sziget — Véreim, kétszer szeressen mostan Minden testvér, ki embert szeret. Bánk bán, Nagyúr! hát ne hagyj bennünket! Dobd el a hirt, a csókot, a pálmát. Hogyha nyilaznak, tárd oda melled S szántson a kardod véres barázdát. Hogyha a fajtád alszik a vártán S dőzsöl, mint rut szibarita váz, Rázd föl az álmát, ordítsd fülébe, Hogy reng a föld és lángban a ház! Nagyúr! Hallod, hogy búgnak a gyárak S felnyög az éjben a sok temető, Mi lesz, ha villan a Tiborc kaszája S omlik az égből a véres eső! Verjed csak félre a vészharangot S állj a viharban Bánk bán, Nagyúr! Amig csak kardod miértünk sujt le, Melletted áll békétlen Petur. * A Pápa városi Közművelődési Egyesület által I. díjjal ki­tüntetett pályamű. sw Megérkeztek az őszi divatújdonságok! Őszi és téli kabátmodellek Női és férfi divatkülönlegességek Intézeti kabátok Intézeti kelengyék dús választ ékban! Bársong-Újdonságok Külön szőngegosztálg! Külön szőngegosztálg! Saudek Miksa divatáruháza Pápa, Kossuth-utca 14. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom