Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-11-10 / 45. szám

PAPAI HIRLAP Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Előfizetési ár Lí£ MINDEN SZOMBATON Telefon 131. szám Helyben. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Meggyőződést szerezhetett min­denki róla, hogy mennyire haladt a ma­gyar ipar csak az alatt a rövid idő alatt is, amióta meg volt rá módja és lehető­sége, hogy önállóan fejlődhessék. A közös vámterület béklyó volt gazdasági fejlő­désünk számára. Ha mégis akkor is tud­tunk — bizonyos kegyesen megengedett keretek között — némi eredményt elérni, az a Barossok külön lapra tartozó ér­deme, mindenkori szívós élniakarásunk bizonyítéka. Amióta azonban Bécs nem nehezedhetik rá teljes nyomasztó súlyával egész gazdasági életünkre, azóta napról­napra láthatjuk, hogy mennyi tudás, in­venció, lendület van a mi fajunkban, azóta megbizonyosodott, hogy a Dél szá­mára — bár bennünket nem fog soha segíteni közös vámtarifa — ugyanazt a szerepet töltheti be Budapest, amií ránk erőszakoltan Bécs töltött be nemcsak a balkáni államok, de hazánk számára is a múltban. Igaz, hogy ezért a gazdasági függetlenségért rettenetes árt fizettetett meg velünk a történet próbája és ha ma választanunk Iteilene, hogy kel!-e közös vámterület egész Magyarország számára, vagy inkább maradjunk függetlenek, de csonkán, valószínűleg mindnyájan vissza­kívánnék a régi állapotot, s iparkodnánk a Barossok szellemében érvényesülni az adott keretek között. Ám csodák nem esnek e mai világban s olyanról tán szólni sem érdemes, aminek lehetősége örökre kizárva. Beszélni arról lehet és arról kell is, hogy azt a gazdasági függetlenséget, melyhez egy katasztrófa juttatott hozzá bennünket, tovább kell kiépítenünk. Min­den olyan ipari cikket, amelynek terme­lése nálunk rentabilisnek mondható, ha lehet magyar, de ha máskép nem megy, idegen tőkével is itthon kell előállítanunk. Szépet, értékeset tud produkálni a magyar szellem, a magyar munka. S ha e szellem működését, ha a munka állandóságát biztosítjuk, akkor olyan vonzóvá tehetjük földünket és olyan erőssé, hogy a ma elhanyagolt, kiuzsorázott, balkáninál rosz­szabb helyzetbe került elszakított részek ellenállhatatlan hévvel maguk kívánják, amint — színmagyar területekről nem is szólván — a legtöbbje máris kívánja a velünk újra való egyesülést s csak ebben látja jövendő üdvét és boldogságát. Ma­gyar termékek pártolása íme így mutatja meg az útat Nagy-Magyarország felé! ítél a Dnyeszter FELENK DAL A SZÜLŐFÖLDRŐL.^ Rólad szeretnék énekelni, szülőföldein, de félek, hogy oly tilos felőled is, mint benned volt az ének. Szülőföldem szülöm nekem, de másnak uradalma, másnak, ki büntetést szabott a teletorku dalra. Félek, tilos cselédfinak a kurjantás, a nóta, a címeres kastély körül kongatni magafonta ostorait. Félek, tilos az angolkertbe lépni, tilos a tengernyi virágból egy szálat is letépni. Félek, tilos az elcsapott öreg cseléd fiának örök halálig a szülő­határ utáni bánat, csak messziről gondolhatok a nyárfasorra vissza, mely az ostorkongást, a dalt riadva százszorozza. Félek. De néha felszakad egy sóhaj fiúi számon, szülőtanyámat kéri egy keserű nóta szádon, szülőhazámat és örökömet, ahol kitől se félek, hol az enyém minden virág s szabadon zeng az ének. Tovább zengjen azért e dal, ama dicső jövőbe, midőn a földnek ura lesz i a föld szülötte népe, biztassa a hazátalant, ama végdiadalra, melynek utána földre száll a mennyek uradalma. * Mutató szerzőnek most megjelent, „Az utolsó királysas" c. kötetéből. ÚJDONSÁGOK. — A város közgyűlése. A város kép­viselőtestülete f. hó 10-én, ma d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorvzaton nem kevesebb, mint 23 pont szerepel, amelyek közül jelentősebbbek csupán a következők: A közigazgatási és egyéb alkalmazottak illet­ményrendezési ügyében hozott törvényhatósági bizottsági véghatározat. A forgalmi tisztviselők fizetésrendezése. Gráf Samu fogy. pénztári tisztviselő jutaléka. A vámőrök fizetésemelése. Szűcs Gyula közgyám és irattáros nyugdíjazása. A II. aljegyzői állás betöltése. Mayersberg Samu vizműbővítési vállalkozó végelszámolása. Czifra József hasonló ügye. Az idehelyezett honvéd huszártisztek lakbérkülönbözete. Vízvezetéki szabályrendelet módosítása. Levente-otthon át­alakítására szükséges összeg felemelése. A Széc­henyi-utca rendezésével kapcsolatban felmerült költségek. Kis-tér és Csatorna-utca rendezésé­hez 5300 pengő megszavazása. — Magyar hét Pápán. Kicsiket nem szabad a nagyokkal összehasonlítani és senki sem várhatja, hogy e mi szerény kis városunk talán Budapesttel versenyre keljen. Ám a ki­csinyeskedő mosolyt, mely némely fitymálni szerető ajkára kiült, bizony azt sem érdemelte meg e mi városunk derék kereskedelme. Aki ezen a héten végigjárta utcáinkat, örömmel győződhetett meg róla, hogy kereskedőink mun­kával, áldozatkészséggel és ízléssel álltak a Magyar Hét eszméjének szolgálatába. A kira­katok legtöbbje fényárban úszott (csak a szem­rontó, hol kigyúló, hol elalvó villanyokat en­gednők el, sőt ha rajtunk állna, hatóságilag is betiltatnók), sok szép holmi volt és van ben­nük összehalmozva és ami a legfontosabb, ezek valóban mind magyar gyártmányok. Sokra rá­terelődött a figyelem, amiről eddig nem igen vettünk tudomást, sok használatban levőről, amit a gyártmány neve után vagy mert nem is képzeltük, hogy nálunk is készítik, idegen eredetűnek véltük, kiderült, hogy magyar és — éppen olyan jónak találtuk, mint eddig. Tanulságos és kedves volt a pápai Magyar Hét is és ha kereskedőink portálni fogiák a magyar árut, akkor eredményt is várhatnak tőle. — Templomszentelés Komáromban. Csonka-Komáromban, mely tán a legvérzőbb hely hazánk megcsonkított testén, új templomot szentelt fel mult vasárnap dr. Antal Géza ref. püspök. A templom, mely a magyar össze­tartozandóság szimbólumaként épült, nagyon szép alkotás, Dudás Kálmán, az itteni püspöki székház tervezője, tervezte és Farkas Árpád győri építőmester építette meg. A felszentelés alkalmával dr. Antal püspököt, kinek mint volt komáromi lelkésznek, legfőbb része van a templom létrejöttében, sok szeretettel ünne­pelték. — Gottlieb Sámuel főrabbi meghalt. A pápai zsidó hitközség közs zeretetben álló papja, Gottlieb Sámuel, csütörtökön éjjel sziv­szélhüdésben váratlanul elhunyt. Egészen utolsó pillanatáig dolgozott, ellátta híveinek leíki gon­dozását és még halála délutánján egy temeté­sen is résztvett. Irtóztató a csapás özvegyen maradt nejére és négy gyermekére, valamint a hitközségre, mely őt egy és fél évvel ezelőtt iktatta be nagy ünnepségek keretében a 21 év óta üresen állott rabbiszékbe. Nemes jelleméért, szivjóságáért, valamint egyházi és világi tudo­mányáért nagyrabecsülte őt mindenki, aki csak érintkezett, vele és zokogva siratja benne a legideálisabb lelkipásztort, ákit 50 éves korá­ban ragadott el hivei köréből a halál. Teme­tése vasárnap a déli órákban fog végbemenni és azon több neves vidéki rabbi mond gyász­beszédet. Felkérjük a Pápai Izr. Iparosok Egylete összes tagjait, hogy szombaton, e hó JO-én este 8 órakor az izr. iskola nagytermében kivétel nélkül megjelenni szíveskedjenek. — Tárgy: A főrabbi temetésén való részvét megbeszélése. Tisztelettel az Elnökség. ítél sft Síiayeszter Maggar munka, magyar tudás, maggar akarat meglepő eredméngeif mutatják be SAUDEK MIKSA divatáruházának kivilágított kirakatai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom