Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.
1928-05-26 / 21. szám
n ^AI hírlap Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Szerkesztői^ i MINDEN SZOMBATON. Helyben. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Sokféleképen magyarázzák és pedig pártállásuknak megfelelőleg a legellentétesebb módon a német választások eredményét. Vannak, akik azt mondják, hogy ez Franciaországnak szóló válasz volt: ha Franciaország jobbra megy, akkor Németországnak balra kell indulnia. Igen ám! De a másik részen meg épp ellenkezőleg azt akarják bebizonyítani, hogy ami Németországban történt, az kongruens a Franciaországban történtekkel. Mint itt, úgy amott is: a béke, a stabilitás pártja győzött. Ámbár Poincarét látták már elég harciasnak is, ha most mégis őt teszik meg a béke apostolának, ebbe is bele kell nyugodnunk. Végre is akárhogy magyarázzuk, való marad, hogy amennyit a soviniszta pártok veszítettek, annyit nyertek a szociálisták és — a kommunisták. Bizony, a kommunisták nagyon is megerősödtek e kampányban s ha már a sokféle magyarázatról beszélünk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy némelyek a szovjettel való szorosabb barátság lehetőségét sem tartják kizártnak a választások következményekép. Hogy ez lehetséges volna abban a birodalomban, melynek mégis csak az ugyancsak népszavazás útján megválasztott Hindenburg áll államfő gyanánt az élén, abban azért részünkről kötve hiszünk. Jól emlékszünk rá,, mikor Berlin utcáin ágyukkal verték le a szovjet bérenceit, oda csak nem fog elfajulni a németség, hogy ezeknek karjaiba vesse magát. Várjuk meg tehát türelemmel az események kialakulását, nagyon valószínűnek tartjuk, hogy Németország, bár a pártok számarányai némileg eltolódtak, megmarad a régi úton, — halad a régi nagyság felé. Yárosi közgyűlés. — 1928 május 24. — Pápa város képviselőtestülete e hét csütörtökjén rendkívüli közgyűlést tartott mintegy 50 városi képviselő részvételével. A napirendre nem kevesebb, mint 24 tárgy volt kitűzve, ezek java részét a közgyűlés vita nélkül intézte el. Nagyobb érdeklődést csupán a leventeotthon ügye és a város háztartási ügyeiről szóló pénzügyi bizottsági jelentés keltette. Rövidre fogott referádánkat a következőkben közöljük : Napirend előtt az elnöklő dr. Tenzlinger József polgármester meghatott hangon emlékezett meg Steinberger Lipót városi képviselő, a jogügyi bizottság elnökének elhunytáról. Emlékét érdemei elismerése mellett jegyzőkönyvbe iktatták, s gyászoló fiának részvét-iratot küldenek. Bejelentette, hogy Rothermere lord fiát a város nevében táviratilag üdvözölte, amit ő ugyancsak táviratilag megköszönt. Bejelentette ezután, hogy az a bűnügyi vizsgálat, mely egy hivatalvesztésre itélt tisztviselő bejelentése útján ellene és a h.-polgármester és a forgalmi adóhivatali főnök ellen megindult, a veszprémi törvényszék vádtanácsa végérvényes vádelejtésével befejezést nyert. Most mindhárman maguk ellen fegyelmi vizsgálatot kértek. Végül tudatta, hogy a mult közgyűlésen elhangzott vádak tárgyában lefolytatott vizsgálat eredményével, a május 31-én tartandó zárszámadási gyűlésen fog foglalkozhatni a képviselőtestület. A napirendre áttérve, a megüresedett bizottsági helyekre megválasztattak: Az állandó választmányba: dr. Lusztig Sámuel, a pénzés jogügyi bizottságba: dr. Györké Sándor, a kijelölő választmányba: Németh József, árvaszéki kültagnak: dr. Scheiber j^n ő, j< grtészeti felügyelő-bizottságba: vitéz Karcsi A kataszteri bérház és az antalházi h/fAok épületei javítására szükséges összegeket megszavazták. A közvágóhíd megnagyobbításához szükséges telek megvásárlása tárgyában kötött szerződést, valamint az e célra szükséges 3200 P összeget a vágóhídi pénztár terhére megszavazták. Egyhangúlag kimondták, hogy dr. Uzonyi Kálmán polgármester szolgálati idejébe érdemes szolgálatára és a más hasonló esetekben tanúsított eljárásra való tekintettel, a Nyitramegyében közigazgatási gyakornokként eltöltött négy évet nyugdíjjogosultság szempontjából beszámítják. Az első ügy, mely némi vitát keltett, a kataszteri birtokivek újonnan leendő elkészítése volt, amire a pénzügyigazgatóság szólította fel a várost. Az e téren fennálló eljárást Keresztes Gyula, Kőszeghy Jenő, dr. Baranyay Ferenc, Sarudy György, Szakács Dániel tették kritika tárgyává s a polgármester kilátásba is helyezte a tagutak és árkok lehető visszaállításáról való gondoskodást. Az 1000 pengő költséget egyébként megszavazták. Hosszabb eszmecsere volt a levente-otthon céljaira javaslatba hozott, volt Spitz-féle gabonaraktár megvétele körül. A képviselőtestület már a költségvetés tárgyalásakor elhalározta ez épületnek a jelzett célra 2000 P évi bérért bérbevételét és átalakítását. Most az épület megvételre kináltatván, a képviselőtestület Keresztes Gyula ellenző, Faragó János, Czifra József, Sarudy György, Kőszeghy Jenő és dr. Kőrös Endre pártoló felszólalásai után, melyek során a helybeli levente-egylet hazafias működéséről teljes megelégedésüket nyilvánították, amiért az egylet elnöke, dr. Konkoly Thege Sándor köszönetét is nyilvánította, egy híjján az összes szavazatokkal kimondta, hogy az épületet 22 500 pengőért megveszi és 10.000 pengő költséggel olyan módon átalakítja, hogy hatalmas tornaterem öltözővel, zeneterem és irodahelyiségek lesznek benne. Fedezetül az eladott Celli-uti házakból befolyt összegeket jelölték ki. Mivel a nyomasztó viszonyok miatt az adók késedelmesen folynak be és a behajtást októberig a tanács nem akarja erőszakolni, elhatározták, hogy a tanácsnak a szükséghez képest 200.000 P erejéig igénybe vehető forgótőke felvételére engedélyt adnak. E pontnál Kőszeghy Jenő és Faragó János felszólalásai után dr. Fehér Dezső, mint a pénzügyi bizottság elnöke jelentést terjesztett elő, melyből a képviselőtestület meggyőződött, hogy a város háztartási válságáról elterjedt hírek teljesen alaptalanok, a tanács gazdálkodása kifogástalan, aminek a legközelebb beterjesztendő 1927-es zárószámadás, valamint az idei költségvetés eddigi kezelése is bizonyítékát adja. A bizottság csupán a város magánjogi követeléseinek (pl. vizdíj) minél előbbi behajtását sürgeti meg, egyébként szintén helyesli a forgótőke felvételét. Ezt azután egyhangúlag meg is szavazták. Minthogy a közrendészeti szabályzat máig nem nyert felső hatósági jóváhagyási, annak ideiglenes életbeléptetését kimondták. Az építési szabályrendeletet oly értelemben módosították, hogy építési illetékként földszintes háznál • -méterenként 20, emeletesnél 40, kétemeletesnél 80 f lesz fizetendő. A vásártéri cédulaház kibővítésére Pados József, Kőszeghy Jenő és Keresztes Gyula felszólalása után 8000 P-t, a városunkban rendezendő országos céllövőverseny céljaira 1200 P-t szavaztak meg. Több kisebb ügy elintézése után a helybeli földmíves-ikolának középfokú gazdasági tanintézetté leendő átszervezésének ügye került napirendre. Sarudy György sajnálatát fejezte ki, hogy a középfokú tanintézet mellett földmívesiskolánk nem tartható fenn, mire Németh Jenő részletesen ismertette a földmívesügyi kultúr programmot s a tervezett új tanintézet hivatását. A képviselőtestület most már a földm.-iskola fenntartása nélkül, ennek helyébe kéri a kormánytól a középfokú gazdasági iskola létesítését. A vármegye bazaltbányát nyit. — Vármegyei közgyűlés 1928 máj. 21. — Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 21-én dr. Körmendy-Ékes Lajos főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen a vármegye illetékes tényezőinek és közöttük elsősorban dr. Horváth Lajos vármegyei alispánunknak ama régi törekvése lépett a megvalósulás küszöbére, hogy a vármegye egy házilag kezelt törvényhatósági kőbánya nyitásával a jövőben maga fogja a törvényhatóségi utak fenntartásához szükséges bazalt anyagot termelni. A bánya létesítésének megszervezésére kiküldött 10 tagu albizottság előterjesztésére a törvényhatósági közgyűlés elhatározta, hogy Padrag és Nagyvázsony község határában Veszprém vármegye közönsége Fejér vármegye közönségével együttesen, egyenlő jogok és kötelezettségek mellett házilag kezelt törvényhatósági bazaltbányát létesít. A bánya létesítésébe a két vármegye együttesen 1,000.000 P-t fektet be, amelyet folyószámla kölcsön alakjában az egyik legelsőrangu budapesti nagy pénzintézettől vesznek fel. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter által megbízott szakférfiak által elkészített jövedelmezőségi számítás tanusága szerint a nyitandó házi bányában a bazaltanyagok körülbelül 31%-kal fognak olcsóbban előállíttatni, mint amennyiért a vármegyék ma e kőanyagokat a kereskedelmi bányáktól beszerzik s mellette gondoskodás történt a befektetési tőkének 7—8 év alatt való programmszerü amortizálásáról is. Ily körülmények között a bánya megnyitását a vármegye közügyeinek ismerői a legnagyobb örömmel üdvözölték, ami megállapítható volt ama körülményből is, hogy a közgyűlés a vonatkozó javaslatokat névszerinti szavazás útján 72 szavazattal egyhangúlag fogadta el. A bánya megnyílta után a vármegyei útépítési, útfenntartási ügyek gyorsabb és gazdaságosabb elintézésére nyilik meg a lehetőség. E mellett e nagy üzem megnyitása igen kedvező befolyással lesz a vármegye gazdasági életére is és ezenkívül a vidékünkön is mindinkább észlelhető munkanélküliség közepette a munkáskezeknek sok és jó munkaalkalmat fog teremteni. A közgyűlés ezenkívül még néhány kisebb jelentőségű ügyet tárgyalt. Dr. K. z. üzletberendezés eladó Jtungária cipő-üzlet Jápa, Jíossuth fiajos utca 7. sz. alatt.
