Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.
1928-05-12 / 19. szám
PAPAI HÍRLAP I K MINDEN SZOMBATON. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Pápa csatlakozott a vármegyei villamos centrálehoz. Városi közgyűlés 1928 május 7-én. város vezetőségét és képviselőtestületét, nemkülönben a város ügyei iránt érdeklődő közönséget hónapok óta izgató nagy kérdés: a villanyvilágítás kérdése hétfőn nyugvópontra jutott. A városi közgyűlés heves vita, az érvek és ellenérvek harci felsorakoztatása után 70 szóval 49 ellenében elvetette azt az indítványt, amely a döntés elhalasztását javasolta, majd pedig 63 szóval 23 ellenében elfogadta a tanács javaslatát, amely a vármegyei villamos világítási centráleba való bekapcsolódást s vele a szerződés megkötését ajánlotta. Most már csak az a fontos, hogy a bekapcsolódás oly módon hajtassék végre, hogy abból a városra — mint közületre, s a közönségre — mint a magénegyének összességére minél több előny származzék, s az új villamos korszak hathatós elősegítője legyen városunk haladásának, fejlődésének . . . A közgyűlésről tudósításunkat itt adjuk: Dr. Tenzlinger József polgármester üdvözölvén a szokatlanul nagy számban megjelent városatyákat, a közgyűlést pont három órakor megnyitotta. Miután jegyzőkönyvhitelesítőkül felkérte vitéz Draskóczy Istvánt, dr. Hirsch Vilmost, Qiczy Gábort és Karlovitz Adolfot, — dr. Hermann László v. főjegyző belekezdett a mult ülés hosszú jegyzőkönyvének felolvasásába, amelyet türelemmel tán csak Keresztes Gyula hallgatott, aki azután a jegyzőkönyv egy pontja ellen lényegtelen észrevételt is tett. Ennek az észrevételnek keresztülvezetése után a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentették ki. Következett a napirend egyetlen pontja: a vármegyei villamos centrále, illetőleg szövetkezet ügye, amit a polgármester rövid beszéddel vezetett be, lelkére kötvén a képviselőknek, hogy az ügyhöz minden személyeskedéstől ment tárgyilagossággal szóljanak hozzá. Üdvözölte Petró István kir. főmérnököt, a kereskedelmi minisztérium kiküldöttét, aki esetleges szakfelvilágosítások céljából jelent meg a közgyűlésen. Dr. Uzonyi Kálmán v. tanácsos referálta az ügyet. Részletesen ismertette a történteket, a kiküldött bizottságok munkáját, a villanyvilágítás szolgáltatására különböző helyekről beérkezett ajánlatokat, amikre villanytelepünk vezetője észrevételeit, számításait megtette. (Mindezeket lapunk előző számaiban bő kikivonatokban ismertettük.) Végül a tanács nevében ajánlotta, hogy Pápa városa csatlakozzék a vármegyei villamos centrálehoz s vele a szerződést kösse meg. (A szerződés-tervezetet egész terjedelmében felolvasta.) Dr. Lakos Béla nagy horderejűnek tartja a villamos világítás kérdését. Éppen ezért megfon tolandónak tartja, hogy elhamarkodva lekösse magát a város a vármegyei centrálenak hosszú 25 esztendőre. Az elektrotechnika csodálatos fejlődésének lehetőségei állanak előttünk, a centrálek ügye most van kialakulóban, várjuk meg, amig a dolgok kiforrják magukat. Ezt annál inkább megtehetjük, mert a vármegyei centrále is csak 2—3 év múlva kezdheti meg üzemét, addig úgyis csak a mi kis telepünkre leszünk utalva. Óva int, hogy nehogy úgy járjunk, mint a Speyer-kölcsönnel, amelynél később sokkal kedvezőbbet kaphatott volna a város. Indítványozza, hogy a kérdésben a döntés halasztassék el; várjuk be, amig a legnagyobb centrále: a Talbot-cég megkezdi működését. Ha pedig a közgyűlés mégis megszavazná a bekapcsolódást, ez esetben a szerződés pontról pontra tárgyaltassék le. Keresztes Gyula a szerződés némely homályos pontjára mutat rá. Egyébként elfogadja dr. Lakos indítványát. Nagy figyelem közepette állott fel most dr. Antal Géza püspök szólásra. Reflektál dr. Lakosnak a Speyer-féle kölcsönre vonatkozó megjegyzésére. Ezúttal nem lehet elhamarkodásról beszélni, hisz a centrále ügye keresztül ment a különböző bizottságok retortáján, szakértők mondották meg róla véleményüket, az ajánlatok gondosan átrevideáltattak. Villamostelepünk teljesítőképessége csúcspontján áll, rövid időn belül eljut oda, hogy újabb jelentkezőket nem fogadhat el. Ki veszi magára a feleiősséget, ha egy szép napon felmondja a szolgálatot? Fejleszteni kellene a telepet, vagy pedig más módon gondoskodni a világítás ellátásáról. Ám a telep rekonstruálása legalább 800.000 pengőt igényelne. Honnan vegyük e temérdek pénzt? Vagy ha elő is tudnók teremteni, mi marad más célokra, amelyek szintén sürgősen igénylik az áldozatokat. Ezzel szemben most kínálkozik olyan megoldás, amely terhet egyáltalán nem jelent számunkra. Mint a városnak igaz polgára, amelynek üdvét, boldogulását mindenkor a szívén viselte, ajánlja a csatlakozást s a városra nagyon előnyös szerződés elfogadását, ti püspöknek a meggyőződés hevével előadott beszéde, amelyből kicsengett a város jövője feletti aggódás, mély hatást tett a képviselőkre s ámbár nem sokára kénytelen volt eltávozni a gyűlésből, szavának hatalmas ereje fogva tartotta a lelkeket, s nagy mértékben hozzájárult a kérdés eldöntéséhez. Sarudy György elfogadta a tanács javaslatát. Németh Jenő — fejtegetvén a villamos erőnek a falu kulturájára leendő nagy kihatását — szintén a tanács javaslatának elfogadása mellett ágál. Köszeghy Jenő csak lelkiismeretének szavára hallgat, amikor dr. Lakos halasztó indítványát teszi magáévá. Csarmasz Ferenc már csak azért sem hajlandó a szövetkezettel kapcsolatba lépni, mert nem találja szolid eljárásnak azt, hogy a kért évi 120.000 pengő hozzájárulásról leszállott egyszeriben 50.000-re. Kifogásolja azt is, hogy a szövetkezet igazgatóságában még mindig bent vannak olyanok, akik a tárgyalásokban tevékeny részt vesznek, noha a szövetkezet részéről olyatén kijelentés történt, hogy a cégbíróságnál a lépések megtétettek ezek igazgatósági tagságának törlése iránt. Dr. Sulyok Dezső hivatkozván a hanyatlás szemmel látható jeleire, kemény kritika tárgyává tette a város gazdálkodását. A tanács iránt bizalommal nem viseltetik, a centrálera vonatkozó javaslatát nem fogadja el. Dr. Fehér Dezső kéri, hogy minden mástól eltekintve az ügyet csupán számszerűleg bírálja el a közgyűlés. Sulyok Dezső beszédére reflektálva, éppen a város jövödelmeinek fokozása céljából ajánlja a centráleval való szerződés megkötését. Dr. Adorján Gyula a szerződést elfogadja azzal a megjegyzéssel, hogy vétessék fel pótlólag a szerződésbe olyan rendelkezés, hogy ha a centrále egy éven belül nem tenne eleget szerződésszerű kötelezettségének, a szerződés semmisnek tekintendő. Dr. Kende Ádám egyedül a szakértők véleményét tartja irányadónak, s mivel ezek az egyenárammal szemben mind a forgóáram mellett foglaltak állást, a mi telepünk átalakítása forgóáramuvá pedig horribilis összegbe kerülne, a centráleval megkötendő szerződést fogadja el, aminek előnyeit olyan meggyőzően és ékesszólóan kifejtette dr. Antal Géza is. Guth Emil dr., Pados József, Kovács Sándor nem fogadják el a tanács javaslatát. A zárszó jogán dr. Lakos Béla szólalt még fel, védelmezve eredeti álláspontját, azután Petró István bocsátkozott igen érdekes szakértői fejtegetésekbe. A szavazás elrendelése előtt a polgármester még figyelmeztetett arra, hogy a közgyűlés döntésétől függ az egész vármegyei központi villamos világítás sorsa, — azután felhívta a képviselőtestület tagjait a szavazásra. A kérdés az volt, elfogadja-e a közgyűlés dr. Lakos halasztó indítványát; igen, vagy nem? Névszerinti szavazás utján igen-ne\ szavaztak 49-en, nem-me\ 70-en. E szerint a halasztó indítványt 21 szóval elvetették; viszont folytatólag a tanács javaslatát 63 szóval 23 ellenében elfogadták. Keresztes Gyula interpellált még két kisebb-jelentőségű dologban, amikre megnyugtató választ kapott, azután a polgármester a nagy érdeklődés közben lefolyt, messze kiható fontosságú gyűlést bezárta. Az új nyári menetrend. A május 15-én életbelépő nyári menetrend több fontos változást hoz városunk vasúti forgalmában, melyek egy részéről lapunk előző számában már megemlékeztünk. A legfontosabb változás az, hogy mindkét eddigi közvetlen gyorsvonatunk Budapestről és Budapestre megszűnik, illetőleg az egyik Székesfehérvár-Jutás - Celldömölk - Szombathelyen át közlekedik és ezzel régi óhaja teljesült — igaz, hogy városunk kárára — a veszprémi és környéki érdekeltségeknek. Azt azonban el kell ismerni, hogy a Máv igazgatósága igyekezett ezt lehetőleg pótolni. A két elmaradt gyorsvonatpár helyett Celldömölk-Győr, illetve Szombathely-Győr között gyorsított járatú személyvonatokat helyezett forgalomba, melyekről Győrben gyorsvonatra való átszállással majdnem pontosan ugyanannyi idő alatt lehet Budapestre jutni, illetve onnan érkezni,; mint a régi, közvetlen gyorsvonatokkal. Az innen délelőtt 9.33-kor induló és ide 20.19-kor érkező vonatok közvetlen kocsikat hoznak Budapestről, illetve Budapestre, Győrtől gyorsvonattal továbbítva. Pápa és Celldömölk között új vonatot helyezett a vasút forgalomba, mely innen 13.15 perckor indul, és ezzel, valamint az új gyorsvonatpótló személyvonatokkal a pápakörnyékiek több időt tölthetnek városunkban és kedvezőbb csatlakozást nyer : nek. Az új közvetlen gyorsvonatunk nekünk szokatlan időben közlekedik: Budapestről indul 13.15-kor, érkezik 16.38-kor; Pápáról indul 12.25-kor, Budapestre érkezik 16.00-kor. Közvetlen kocsikat továbbit Grácba és vissza. Pápa és Bánhida között a régi vonatok csekély változtatásával két új motorpótlós vonatpárt helyezett a vasút forgalomba, melyek mintegy gyorsvonatokat helyettesítenek a helyi érdekű vonalakon. Ezekkel kitűnő személy vonati összeköttetés nyilik meg Pápa és Budapest között, 5 és fél óra menetidővel, mig az éjjeli személyvonat 8 és fél óra alatt teszi meg az utat. Pápáról indul 5.50 és 15.25-kor, Budapestre ér 11.25 és 21.05-kor; viszont Budapestről indul d.u. 17.20, Pápára ér 22.40, vasárnap 23.54-kor. Pápa-Veszprémvarsány között délelőtt 2, és délután is 2 vonatpár közlekedvén, igen jó összeköttetés van a környékieknek Pápára jönni. A reggel induló és este érkező motorvonatokhoz Veszprémvarsányban