Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-05-12 / 19. szám

PAPAI HÍRLAP I K MINDEN SZOMBATON. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Pápa csatlakozott a vármegyei villamos centrálehoz. Városi közgyűlés 1928 május 7-én. város vezetőségét és képviselőtestületét, nemkülönben a város ügyei iránt érdeklődő közönséget hónapok óta izgató nagy kérdés: a villanyvilágítás kérdése hétfőn nyugvópontra jutott. A városi közgyűlés heves vita, az érvek és ellenérvek harci felsorakoztatása után 70 szóval 49 ellenében elvetette azt az indít­ványt, amely a döntés elhalasztását javasolta, majd pedig 63 szóval 23 ellenében elfogadta a tanács javaslatát, amely a vármegyei villa­mos világítási centráleba való bekapcsolódást s vele a szerződés megkötését ajánlotta. Most már csak az a fontos, hogy a bekapcsolódás oly módon hajtassék végre, hogy abból a vá­rosra — mint közületre, s a közönségre — mint a magénegyének összességére minél több előny származzék, s az új villamos korszak hathatós elősegítője legyen városunk haladásá­nak, fejlődésének . . . A közgyűlésről tudósításunkat itt adjuk: Dr. Tenzlinger József polgármester üdvö­zölvén a szokatlanul nagy számban megjelent városatyákat, a közgyűlést pont három órakor megnyitotta. Miután jegyzőkönyvhitelesítőkül felkérte vitéz Draskóczy Istvánt, dr. Hirsch Vilmost, Qiczy Gábort és Karlovitz Adolfot, — dr. Hermann László v. főjegyző belekezdett a mult ülés hosszú jegyzőkönyvének felolvasásába, amelyet türelemmel tán csak Keresztes Gyula hallgatott, aki azután a jegyzőkönyv egy pontja ellen lényegtelen észrevételt is tett. Ennek az észrevételnek keresztülvezetése után a jegyző­könyvet hitelesítettnek jelentették ki. Következett a napirend egyetlen pontja: a vármegyei villamos centrále, illetőleg szövet­kezet ügye, amit a polgármester rövid beszéd­del vezetett be, lelkére kötvén a képviselőknek, hogy az ügyhöz minden személyeskedéstől ment tárgyilagossággal szóljanak hozzá. Üdvö­zölte Petró István kir. főmérnököt, a kereske­delmi minisztérium kiküldöttét, aki esetleges szakfelvilágosítások céljából jelent meg a köz­gyűlésen. Dr. Uzonyi Kálmán v. tanácsos referálta az ügyet. Részletesen ismertette a történteket, a kiküldött bizottságok munkáját, a villany­világítás szolgáltatására különböző helyekről beérkezett ajánlatokat, amikre villanytelepünk vezetője észrevételeit, számításait megtette. (Mindezeket lapunk előző számaiban bő ki­kivonatokban ismertettük.) Végül a tanács nevében ajánlotta, hogy Pápa városa csatla­kozzék a vármegyei villamos centrálehoz s vele a szerződést kösse meg. (A szerződés-tervezetet egész terjedelmében felolvasta.) Dr. Lakos Béla nagy horderejűnek tartja a villamos világítás kérdését. Éppen ezért meg­fon tolandónak tartja, hogy elhamarkodva le­kösse magát a város a vármegyei centrálenak hosszú 25 esztendőre. Az elektrotechnika cso­dálatos fejlődésének lehetőségei állanak előt­tünk, a centrálek ügye most van kialakulóban, várjuk meg, amig a dolgok kiforrják magukat. Ezt annál inkább megtehetjük, mert a vár­megyei centrále is csak 2—3 év múlva kezd­heti meg üzemét, addig úgyis csak a mi kis telepünkre leszünk utalva. Óva int, hogy ne­hogy úgy járjunk, mint a Speyer-kölcsönnel, amelynél később sokkal kedvezőbbet kaphatott volna a város. Indítványozza, hogy a kérdés­ben a döntés halasztassék el; várjuk be, amig a legnagyobb centrále: a Talbot-cég megkezdi működését. Ha pedig a közgyűlés mégis meg­szavazná a bekapcsolódást, ez esetben a szer­ződés pontról pontra tárgyaltassék le. Keresztes Gyula a szerződés némely ho­mályos pontjára mutat rá. Egyébként elfogadja dr. Lakos indítványát. Nagy figyelem közepette állott fel most dr. Antal Géza püspök szólásra. Reflektál dr. Lakosnak a Speyer-féle kölcsönre vonatkozó megjegyzésére. Ezúttal nem lehet elhamarkodás­ról beszélni, hisz a centrále ügye keresztül ment a különböző bizottságok retortáján, szak­értők mondották meg róla véleményüket, az ajánlatok gondosan átrevideáltattak. Villamos­telepünk teljesítőképessége csúcspontján áll, rövid időn belül eljut oda, hogy újabb jelent­kezőket nem fogadhat el. Ki veszi magára a feleiősséget, ha egy szép napon felmondja a szolgálatot? Fejleszteni kellene a telepet, vagy pedig más módon gondoskodni a világítás ellátásáról. Ám a telep rekonstruálása legalább 800.000 pengőt igényelne. Honnan vegyük e temérdek pénzt? Vagy ha elő is tudnók te­remteni, mi marad más célokra, amelyek szin­tén sürgősen igénylik az áldozatokat. Ezzel szemben most kínálkozik olyan megoldás, amely terhet egyáltalán nem jelent számunkra. Mint a városnak igaz polgára, amelynek üdvét, boldogulását mindenkor a szívén viselte, ajánlja a csatlakozást s a városra nagyon előnyös szerződés elfogadását, ti püspöknek a meg­győződés hevével előadott beszéde, amelyből kicsengett a város jövője feletti aggódás, mély hatást tett a képviselőkre s ámbár nem sokára kénytelen volt eltávozni a gyűlésből, szavának hatalmas ereje fogva tartotta a lelkeket, s nagy mértékben hozzájárult a kérdés eldöntéséhez. Sarudy György elfogadta a tanács ja­vaslatát. Németh Jenő — fejtegetvén a villamos erőnek a falu kulturájára leendő nagy kihatá­sát — szintén a tanács javaslatának elfogadása mellett ágál. Köszeghy Jenő csak lelkiismeretének sza­vára hallgat, amikor dr. Lakos halasztó indít­ványát teszi magáévá. Csarmasz Ferenc már csak azért sem hajlandó a szövetkezettel kapcsolatba lépni, mert nem találja szolid eljárásnak azt, hogy a kért évi 120.000 pengő hozzájárulásról leszál­lott egyszeriben 50.000-re. Kifogásolja azt is, hogy a szövetkezet igazgatóságában még min­dig bent vannak olyanok, akik a tárgyalások­ban tevékeny részt vesznek, noha a szövetkezet részéről olyatén kijelentés történt, hogy a cég­bíróságnál a lépések megtétettek ezek igazga­tósági tagságának törlése iránt. Dr. Sulyok Dezső hivatkozván a hanyat­lás szemmel látható jeleire, kemény kritika tár­gyává tette a város gazdálkodását. A tanács iránt bizalommal nem viseltetik, a centrálera vonatkozó javaslatát nem fogadja el. Dr. Fehér Dezső kéri, hogy minden más­tól eltekintve az ügyet csupán számszerűleg bírálja el a közgyűlés. Sulyok Dezső beszédére reflektálva, éppen a város jövödelmeinek foko­zása céljából ajánlja a centráleval való szerző­dés megkötését. Dr. Adorján Gyula a szerződést elfogadja azzal a megjegyzéssel, hogy vétessék fel pót­lólag a szerződésbe olyan rendelkezés, hogy ha a centrále egy éven belül nem tenne eleget szerződésszerű kötelezettségének, a szerződés semmisnek tekintendő. Dr. Kende Ádám egyedül a szakértők véleményét tartja irányadónak, s mivel ezek az egyenárammal szemben mind a forgóáram mellett foglaltak állást, a mi telepünk átalakí­tása forgóáramuvá pedig horribilis összegbe kerülne, a centráleval megkötendő szerződést fogadja el, aminek előnyeit olyan meggyőzően és ékesszólóan kifejtette dr. Antal Géza is. Guth Emil dr., Pados József, Kovács Sándor nem fogadják el a tanács javaslatát. A zárszó jogán dr. Lakos Béla szólalt még fel, védelmezve eredeti álláspontját, azután Petró István bocsátkozott igen érdekes szak­értői fejtegetésekbe. A szavazás elrendelése előtt a polgár­mester még figyelmeztetett arra, hogy a köz­gyűlés döntésétől függ az egész vármegyei központi villamos világítás sorsa, — azután felhívta a képviselőtestület tagjait a szavazásra. A kérdés az volt, elfogadja-e a közgyűlés dr. Lakos halasztó indítványát; igen, vagy nem? Névszerinti szavazás utján igen-ne\ szavaztak 49-en, nem-me\ 70-en. E szerint a halasztó indítványt 21 szóval elvetették; viszont folyta­tólag a tanács javaslatát 63 szóval 23 ellené­ben elfogadták. Keresztes Gyula interpellált még két kisebb-jelentőségű dologban, amikre megnyug­tató választ kapott, azután a polgármester a nagy érdeklődés közben lefolyt, messze kiható fontosságú gyűlést bezárta. Az új nyári menetrend. A május 15-én életbelépő nyári menet­rend több fontos változást hoz városunk vasúti forgalmában, melyek egy részéről lapunk előző számában már megemlékeztünk. A legfonto­sabb változás az, hogy mindkét eddigi köz­vetlen gyorsvonatunk Budapestről és Buda­pestre megszűnik, illetőleg az egyik Székes­fehérvár-Jutás - Celldömölk - Szombathelyen át közlekedik és ezzel régi óhaja teljesült — igaz, hogy városunk kárára — a veszprémi és kör­nyéki érdekeltségeknek. Azt azonban el kell ismerni, hogy a Máv igazgatósága igyekezett ezt lehetőleg pótolni. A két elmaradt gyors­vonatpár helyett Celldömölk-Győr, illetve Szombathely-Győr között gyorsított járatú személyvonatokat helyezett forgalomba, me­lyekről Győrben gyorsvonatra való átszállás­sal majdnem pontosan ugyanannyi idő alatt lehet Budapestre jutni, illetve onnan érkezni,; mint a régi, közvetlen gyorsvonatokkal. Az innen délelőtt 9.33-kor induló és ide 20.19-kor érkező vonatok közvetlen kocsikat hoznak Budapestről, illetve Budapestre, Győrtől gyors­vonattal továbbítva. Pápa és Celldömölk kö­zött új vonatot helyezett a vasút forgalomba, mely innen 13.15 perckor indul, és ezzel, valamint az új gyorsvonatpótló személyvona­tokkal a pápakörnyékiek több időt tölthetnek városunkban és kedvezőbb csatlakozást nyer : nek. Az új közvetlen gyorsvonatunk nekünk szokatlan időben közlekedik: Budapestről in­dul 13.15-kor, érkezik 16.38-kor; Pápáról in­dul 12.25-kor, Budapestre érkezik 16.00-kor. Közvetlen kocsikat továbbit Grácba és vissza. Pápa és Bánhida között a régi vonatok csekély változtatásával két új motorpótlós vo­natpárt helyezett a vasút forgalomba, melyek mintegy gyorsvonatokat helyettesítenek a helyi érdekű vonalakon. Ezekkel kitűnő személy vonati összeköttetés nyilik meg Pápa és Buda­pest között, 5 és fél óra menetidővel, mig az éjjeli személyvonat 8 és fél óra alatt teszi meg az utat. Pápáról indul 5.50 és 15.25-kor, Budapestre ér 11.25 és 21.05-kor; viszont Budapestről indul d.u. 17.20, Pápára ér 22.40, vasárnap 23.54-kor. Pápa-Veszprémvarsány kö­zött délelőtt 2, és délután is 2 vonatpár közle­kedvén, igen jó összeköttetés van a környé­kieknek Pápára jönni. A reggel induló és este érkező motorvonatokhoz Veszprémvarsányban

Next

/
Oldalképek
Tartalom