Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-04-23 / 17. szám

PAPAI HIRLAP K MINDEN SZOMBATON Főiskolai Könyvtár Ref. főiskola. Helyben. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Valahányszor a külföldi sajtó Magyarországgal foglalkozik, a sajtóközlemények mindig időt szentelnek a királykérdésnek. Nem keresik azt, hogy aktuális-e, vagy nem a királykérdés, a sajtó, mint izgató anyagot tálalja fel mindig a magyar trón kérdését. Ez is egyik bizonyítéka annak, hogy a külföld nincs tisztában a mi speciális közjogunkkal s főként a közjog alkotmányjogi vonatkozásaival, amelyek a magyar trón betöltésének körülményeit szabályozzák. A magyar trón betöltésének kérdése, mint izgató anyag, benn van az európai közvélemény lelkében s kétségtelen, hogy onnan csak akkor törlődik ki, amikor a királykérdés úgy alkotmányjogi-, mint személyi vonatkozásban rendeztetik. Az időpont tehát a fontos s ennek az időpontnak a megállapítása a magyar kormányzat feladata. A magyar nemzet megnyugvással tekinthet nagy kardinális kérdéseinek megoldási módja elé, mert Bethlen István kormányzati bölcsessége óra pontosságával szabályozta és sorrendbe sorolta mindazon megoldásra váró kérdéseket, amelyek állami életünk szükségleteit kitették. A lázas, beteg testet nagy körültekintéssel kell gyógykezelni s a gyógyszer adagolásától s a gyógyszeradagolás sorrendjétől akárhányszor a beteg élete függ. Nemcsak Magyarország volt lázbeteg, de egész Európa, sőt ha most a világkonstellációt figyeljük, azt látjuk, hogy sem a háború, sem a béke nem hozta meg a kiegyensúlyozódást. Ellenkezőleg, a háború és a háborúnál is átkosabb béke zavart, nyugtalanságot, felkelést és elégedetlenséget hintett el ott is, ahol azelőtt az emberek viszonylagos megelégedésben éltek. Európa után Ázsia, az emberiség bölcsője, a hatalmas nagy emberrezervoár is lázong. A háborút termelő s az embertelen békét diktáló Európa mutatta meg Ázsia népének a nyugtalanság, a gyűlölködés, a lázadás útját. Amig pedig a világ forrong, addig nagyon meg kell válogatni az időt, hogy az államok milyen kérdést mikor tűzzenek napirendre s mikor intézzenek el. Bár kis csepp vagyunk a világtengerben, egy gondolat a világegyetemben, mégis önbecsülésünk parancsolja s történelmi tradíciónk szabja meg, hogy sorsdöntő kérdéseinkkel mikor, hogyan foglalkozzunk? ... A magyar trónkérdés lehet izgató anyaga a külföldnek s a kérdés megoldása a magyar nemzetre nézve sem közömbös, azonban nagy problémáink elintézésénél nem szabad figyelmen kivül hagynunk adottságunkat s a magyar határokon kivül élők, de a nagy magyar egyetemességhez tartozó érdekek vitalitását. Egy ezer éves nemzet, amely mint királyság oly szerepet vitt Európa életében, mint Magyarország, az az ország és az a nemzet nagy problémáinak megoldásánál nem hallgathat másra, mint isteni küldetésü providenciális államférfiaira, akik nemcsak kormányoznak, hanem akik a nép lelke szerint éreznek, gondolkoznak és cselekszenek. Szent István koronája nem játékszer, hanem szentelt klenódium, amely ezer esztendő küzdelmes történelmével láncolja magához mindazt, ami magyar s mindenkit, aki magyar. A nemzet a szent koronától elválaszthatatlan s ez teszi magyarrá és hatalmassá a megpróbáltatások kálváriáját járó magyar nemzetet. A májusi szorzószám. r. t. város adóhivatala — a közelgő májusi lakbérnegyedre való Pápa tekintettel — értesíti a közönséget, hogy a lakások bérének szorzószáma: 9435. Pl.: Ha valaki 1917. évben egy negyedévre fizetett 100 koronát, akkor 1927. évi május 1-én fizet 100X 9425 = 942.500 koronát; 200 korona alapbér után 200 X 9425 = 1,885.000 koronát — és így tovább. Ebbe az összegbe bele van számítva a közüzemi költség is. j Vízdíj 1926. évi julius hó 1-étől a következőkép állapíttatott meg: Lakószobánként évi 3 P 20 f (40.000 K); fürdőszoba után évi 4 P (50.000 K); vízöblítéses klozet után évi 2 P (25.000 K); mosókonyha után évi 3 P 20 f (40.000 K); üzlet után évi 3 P 20 f (40.000 K). Mellékhelyiségek után: konyha, előszoba, éléskamra, istálló és cselédszoba évi vízdíja 1 P 20 f (15.000 K). A Levente=mozgaíoffl támogatása. Az iskolán ki vilii ifjúság képzésére, nemzeti értékének fejlesztésére a múltban keveset gondoltak. Az ezen téren történt mulasztások nagyobb arányokban, csak a behatóbb vizsgáló, az üggyel foglalkozó előtt tűnnek föl, pedig ezen ifjúság nemzeti eszmékben való vezetésének elmulasztása egyik oka volt a forradalom kommunista szertelenségeinek is. A hazafias ünneplések keretébe ezt az ifjúságot már szervezetlensége miatt sem vonták be, sőt szociális nemzeti intézmények létesítésénél sem gondoltak hatalmas nemzeti erejének kitermelésére, bár ez a törzse a nemzetnek, mert hisz ebbe tartozik a munkás-ifjúság a földmives- és iparos-ifjúság legnagyobb része, ennek erőteljes, nemes hajtásaiból frissült föl a középosztály és a hazának is a legönzetlenebb vezérférfiakat adta. A magyar társadalomnak meg kell érteni, hogy midőn az elhanyagolt iskolán kívüli ifjúságot nemzeti erőként megszervező „Levente*kérdés kerül előtérbe, — különösen ma, — sokkal áldozatkészebbnek kell lennie, mint a múltban, mert csak ez jelenti a magyarság jövőjét, csak ez hozza meg sorsa jobbra fordulását. Nem mulaszthatom el itt a kormányzó úr őfőméltósága a testnevelési törvény végrehajtása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett kéziratát közölni: „Hazánk súlyos helyzetéből folyó anyagi bajaink és az elharapódzott tömegbetegségek a nemzet testi egészségét is megtámadták. A magyar jövőnek tartozunk azzal, hogy minden erőnk megfeszítésével kiemelkedjünk ebből az állapotból és testileg is épebb és erősebb nemzedéket neveljünk. Ehhez elsősorban a testnevelés ügyének felkarolása vezet, amely ekként most a legfontosabb nemzeti ügyeinknek egyikévé vált. Ennek tudatában ma, midőn a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvénycikk végrehajtási rendeletének megjelenésével e nagyfontosságú törvény életbelép és Ön felhatalmazásommal beterjeszti a testnevelési alap visszaállításáról szóló törvényjavaslatot s ezzel az állam a mostoha pénzügyi helyzetében tőle telhető áldozatot meghozza, szükségesnek látom, hogy az egész magyar társadalom is tettre és áldozatra kész érdeklődést tanúsítson a testnevelés iránt, mely csak az esetben vehet igazi lendületet, ha a hivatalos tényezők támogatását megértő társadalmi tevékenység egészíti ki". Nem elégséges, hogy mi folyton állami és városi támogatást keresünk, hanem szükséges, hogy maga a társadalom álljon mindenkor rendelkezésre, mert az iskolán kívüli testnevejés ügye javarészben társadalmi ügy és ha nagyközönség nem vonakodik anyagi és erkölcsi tekintetben szívvel lélekkel igazán szolgálni segíteni az ügyet, ha meggondolja, hogy csak igazi hazafias lélekkel a haza, a szülőföld iránt érzett igaz ragaszkodással lehet igazi polgárokat nevelni, akik az országnak, városnak gerincei lesznek, akkor sikerül ama hazafias szent buzdulástól hangoztatott szent gondolatot megvalósítani, Nagymagyarországot újra megalapítani. A Levente-intézmények kifejlesztésének terhe elsősorban a városokra, községekre nehezedik. Azonban nem elég azok működését megindítani, erkölcsileg istápolni, hanem az állanJl Magyarországon üzemben levő §S00 darab eFordson^traktor hirdeti az igazságot! Melis és Pintér Szombathely „Ford" autorizált képviselete Telefon 77. Alkatrész-raktár, mintaterem, motorüzemü szerelőtelep. Telefon 77.