Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-04-09 / 15. szám

2. PÁPAI HÍRLAP. 1927 április 9. Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemük, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, sapkák, nyakkendők, ridikülök és bőröndök, stb. rost olyan veszedelem fenyegetheti, mint a gráci forgalom elterelése, önmagunk fejlesztésével kell magunkat védeni és vasúti összeköttetésünket biztosítani. Javasolja, hogy a segélyeket — hogy az építkezés minél előbb megkezdhető legyen, — a birtokon kivül fellebbezés kimondásával névszerint szavazzák meg. Somogyi József ismét a szerződésre hivatkozott, mellyel a fonógyár építésére is kötelezték magukat, mire a polgármester bemutatja a Perutzékkal 20 év előtt kötött szerződést, amelyben fonoda egyáltalán meg sincs említve. Dr. Fehér Dezső a legnagyobb részletességgel számszerűleg sorolta fel a nyújtott kedvezmények értékét és a várható jövedelmeket s megállapította, hogy a város számítását minden tekintetben megtalálja. Meg annál is inkább, mert a pótadó-elengedéssel nem létező jövedelemről mond le, mig a jövőre vele effektív jövedelmet teremt. A város a nagy gazdasági krizis idején óriási kamatra vette fel a külföldi kölcsönt, csakhogy munkaalkalmat teremtsen, most egy 2 millió pengős építkezési munkaalkalom megteremtése elől — mikor az áldozatába sem kerül — nem zárkózhatik el. Dr. Sulyok Dezső is minden erővel kivánja a gyáripar, főkép a textilipar fejlesztését. Csak annak kikötését kéri, hogy az átengedett területből 300 D-ölet a város ne tulajdonul, de (prök bérletként engedjen át, hogy azt saját magának rakodóul használhassa. Vitéz Karcsay Béla elfogadja dr. Kőrös érvelését, de a gyár felállítása nemcsak a város, hanem a gyár érdeke is, azért csupán területet és pótadómentességet hajlandó adni, egyéb kedvezményt nem, azt a még kivánt 200 milliót fedezheti a cég maga is. Fischer Gyula szerint mindennél fontosabb a munkaalkalmak teremtése, az életstandard javítása, amit Győr példája mutat, ahol 25.000 munkás naponta ugyanannyi font hus-, lisztstb. forgalmat teremt. Sarudy György abban a véleményben van, hogy mindezt csekélyebb áldozattal is el lehet érni. Azt meg határozottan perhorreszkálja, hogy területet örökre átengedjünk, csupán bérlet gyanánt kell az egészet adni. Dr. Lusztig Samu a szövőgyár eddigi áldásait méltatta. 300 D-ölet a területből azért is fenntartandónak vél, hogy a pályaudvar esetleges bővítése — második gráci sinpár — céljaira rendelkezésre álljon. Dr. Kende Ádám nagyon konzervatív a kiadások terén, de azt az elvet nem fogadja el, hogy vitám et sanguinem, sed avenam non. Bizonyos áldozatot joggal elvárhat a város, de mint a mult indája mutatta, ez az áldozat bőven megtérül. Helyesli, hogy dr. Kőrös a gráci forgalom eltérítésének ügyét szóba hozta, mely ellen teljes erővel küzdenünk kell. Dr. Guth Emil szerint a gyár ügye a mi szempontunkból hazafiság, a cég szempontjából üzlet, azért a segélyt mérsékelni kéri. Dr. Csarmasz Ferenc elfogadja a segélyezési javaslatot annak hangsúlyozásával, hogy pápai iparosokat kell az építkezésnél foglalkoztatni. Miután a kérvényező cég részéről Steinberger Lipót ügyész és Küttel Nándor igazgató adtak a gyár terveire vonatkozó felvilágosításokat, melyek közül legfontosabb volt az, hogy az elkészítendő fonal egy részét ugyan a szövőgyár használja fel, de 1500—2000 kg. naponta eladásra kerül, ami a forgalmi adó szempontjából jelentékeny összeget jelent, s miután a polgármester a hozandó határozat megszövegezése céljából az ülést felfüggesztette, szavazásra került a sor. Előbb az előkészítő bizottságok a fentjelzett segélyeket tartalmazó javaslatai felett szavaztak azzal a három pótlással, hogy a terület feltöltése nincs terminushoz kötve, de legalább a gyár által kitermelt salakkal kell történnie, s hogy az átengedett területből 300 •-öl örökbérlet, s hogy a hozandó határozat csak birtokon belül névszerinti szavazással fellebbezhető meg. Erre 52-en szavaztak igen-nel, 10-en nem-mel, s így a javaslatot elfogadták, amit a közgyűlés éljenzéssel vett tudomásul. A többi ügyek. Csoknyay Károly főjegyzőnek három havi szabadságot engedélyeztek. A halottkém-díjat egy pengőben állapították meg. Dr. Miklós Géza felfüggesztett aljegyzőnek fizetési előleget nem folyósítottak. A Teleki-utcai bérházaknál csak a kerítés építését szavazták meg. A villanytelep felügyelő-bizottságába új tagul Fischer Gyulát választották meg. A Celli-ut 35. számú házat 85 millióért eladták Moravecz Károly főgimn. tanár és Lengyel Róbert ny. tanfelügyelőnek. A Barát-utca nevét — a kerületi papság kérelmére — Assisi Szent Ferenc utcára változtatták. Sarudy Györgynek Rákóczi-ünnep rendezésére vonatkozó indítványát a polgármesternek figyelmébe ajánlták, hogy társadalmi úton valósítsa meg. A ref. egyház kérelmét, hogy a Szinház-téren terület adassék neki építkezési anyag hordására, olyan formában teljesítették, hogy a város kötelezte magát, hogy a más helyen összegyfijtendő anyagot annak idején az építkezés helyére hordja. A járványkórház felépítését 12 milliárd költséggel kimondták. Helyéül a Hamuházak környékét jelölték ki, miután dr. Csehszombathy László főorvos eloszlatta Keresztes £iyula abbeli aggodalmát, hogy a Tapolcát megfertőznék. Éjjeli telefon, vasúti posta. Az éjjeli telefonszolgálat létesíiéséhez a postakincstár évi 40 millió hozzájárulást kér a várostól. Szűcs Dezső ellenzi ennek megadását, mert az éjjeli telefonnak csak akkor volna értelme, ha nyilvános telefonállomások volnának, ahonnan pld. tüzet lehetne jelezni. Wittmann Ignác a közönség fontos érdekének tartja a postát, dr. Sulyok kisérletképen ez évre adja meg a segélyt, dr. Csarmasz a motoros fecskendő példájával bizonyítja, hogy nagy baj esetén jó a megfelelő intézmény. A közgyűlés azonban a segélyt 29 szóval 19 ellen nem szavazta meg. Hasonló sorsra jutott a vasúti posta ügye, hol az építkezéshez a városra 50 millió esett volna (a többit az érdekeltek közül a Perutz és Leipnik cég fedeznék), amelyből az áll. vál. 30 millió megadását javasolta. Dr. Fehér Dezső a javaslatot elutasítandónak tartja. A vállalatok jórésze ,kettő kivételével, a hozzájárulást megtagadta, holott elsősorban az ő kedvükért létesülne a posta. Vitéz Karcsay Béla szerint ez nemcsak az ottani lakók, a város érdeke is. Dr. Kőrös Endre szükkeblüeknek találja velünk szemben az állami hatóságokat, de mivel itt egyszersmindenkori összegről van szó, szívesen hozzájárul. Sarudy György azt óhajtotta, hogy ha épít a posta, előbb a fiókpostát építse meg. Bornemissza József ellenzi a kiadást, hangsúlyozván az iparosság nehéz helyzetét, mely in-' kább volna támogatandó. A közgyűlés végül 26 szóval 20 ellen az építkezési hozzájárulást a fiókpostától megtagadta. Pár települési és illetőségi ügy elintézése után s miután Keresztes Gyula kérte a gabonapiac sérelmes ügyének rendezését, amit a polgármester megigért, a közgyűlés J/

4 8- kor véget ért. r Budapesti Nemzetközi Vásár 1927 április 30-tól május 9-ig. 50% utazási kedvezmény az összes belföldi vasutakon és hajókon. Vásárigazolványok kaphatók és felvilágosítást nyújt a VÁSÁRIRODA: Budapest, V., Alkotmány-utca 8. sz. ^A vásárigazolványok ára 3*20 pengő. J ÚJDONSÁGOK. — Prohászka Ottokár f. Prohászka Ottokár püspök, a katholikus egyháznak talán Pázmány óta legnagyobb hitszónoka, mult pénteken, a budapesti egyetemi templomban tartott konferencia beszéde alatt agyvérzést kapott és egy napi szenvedés után elhunyt. Halála mélységes gyásza az egyháznak, melynek ragyogó büszkesége volt s a magyar hazának, melynek nagyságán, lelki újjászületésén apostoli buzgósággal munkált. A gyász olyan impozáns módon nyilatkozott meg úgy Budapesten végbement temetésén, mikor a pápai nuncius mondta a gyászmisét és Glattfelder püspök tartott róla klasszikusan jellemző búcsúztatót, valamint Székesfehérváron, hol Szmrecsányi érsek négy püspök segédletével temette el. Százezrek könnyei és hálája kisérték el őt sírjába. A kormányzó, a miniszterelnök, országgyűlés mindkét háza méltó módon juttatták kifejezésre gyászos érzelmeiket. Városunk, melynek hölgyközönsége csak nemrég hallgatta a zárdában a költő püspök magasztos igéit, aki még jövő tavaszra templomi konferenciára Ígérkezett — szintén szívből gyászol. A nagytemplomra és minden egyházi épületre a temetés két napján kitűzték a gyászlobogót. Prohászka püspök emlékét művei kiadásával és Budapesten szobra felállításával fogják megörökíteni. — Egyházkerületi tanácskozás. A dunántúli református egyházkerület intéző-bizottsága folyó hó 20-án városunkban gyűlést fog tartani. E tanácskozás előkészítése céljából dr. Antal Géza püspök folyó hó 4 én városunkban tartózkodott. — Popovics rendőrtanácsos áthelyezése. Popovics Lajos rendőrtanácsost a belügyminiszter Zalaegerszegre helyezte át, mint az ottani rendőrkapitányság vezetőjét. Az új rendőrkapitány folyó hó 4-én távozott városunkból új hivatali állomására. Áthelyezésének, mivel az számára előmenetelt jelent, őszintén örülünk, viszont sajnáljuk személyében az előzékeny köztisztviselő, úri társadalmunk kiválóan rokonszenves tagjának távozását. — Helyébe a pápai rendőrkapitánysághoz dr. Pap Dezső került. — Sipos István postafőnöki kinevezése. Sipos István posta- és távírda főfelügyelőt, a helybeli postahivatalnak évek hosszú során át volt helyettes főnökét, Dombóvárra helyezték az ottani postahivatal vezetőjéül. Sipos István városunk szülötte, itt végezte tanulmányait és évtizedek óta a helybeli postán fejt ki kiválóan becses munkásságot. Csak sajnálni tudjuk, hogy nagyon jól megérdemelt előmenetele, mely az egész városban rokonszenves visszhangra talált, távozását szükségessé tette. — Városi ügyek. Ide s tova egy hete lesz, hogy a képviselőtestület állandó választmánya az 1924—25-ös számadásokat és az 1926-os költségvetést tárgyalja, vitatja. Az állandó választmány e héten előreláthatólag végez munkájával s akkor a Nagyhét első felében feltétlenül közgyűlés elé kerül mindkét, éppen eléggé elkésett ügy. Kívánatos azonban, hogy elintézésük: a múlt lezárása után — úgy, amint a jó rend kivánja — a jelen évi költségvetés is sorra kerüljön.