Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.
1927-12-17 / 51. szám
MINDEN SZOMBATON. Főiskolai Könyvtár Ref. főiskola. Helyben. „aptulajdonos főszerkesztő : KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. i«c doKaiija senki, ha ezen a héten is csak arról írunk, amiről már a mult héten is szó volt. Az oláh gazság kimeríthetetlen bányája a róla való elmélkedésnek. Előbb fog talán a szén kifogyni, mint ez a mi témánk. E heti megfigyelésünkben nem a folytatólagos eseményeket akarjuk leszögezni, nem a brutalitásokat kívánjuk felsorolni, melyeket folytatólagosan kellett a békés magyar kultúra áldásaiból barbár kézre került többi erdélyi városoknak elszenvedniük. Jobban érdekel bennünket, ami a fosztogatások, rombolások, verekedések után történt. Hogy mi történt annak utána ? Hát addig, mig csak a vérig sértett szomszéd felhördülése hallatszott, addig bizony semmi, addig senki nem tehetett semmiről, addig nem ők garázdálkodtak, hanem inkább őket provokálták, addig azt, aki jogos önvédelmében szintén ütni mert, félholt állapotában is őrizetbe vették, addig hetykék és szemérmetlenek voltak, amilyenek csak a máról holnapra uborkafára felkapaszkodott parvenük szoktak lenni. Mihelyt azonban a külföld megmozdulását észrevették, abban a pillanatban, amint az angol kapitány inzultáltatásával kapcsolatban nem lehetett eltagadni azt, amit egyébként készek lettek volna inzultált magyarok ezreivel szemben tagadásba venni, meg nem történtnek, vagy nem az ő hibájukból megtörténteknek deklarálni, akkor mindjárt jött a nagy kimosakodni akarás, a bűnbak keresése, a nagy bocsánatkérés, a hitvány meghunyászkodás, akkor kiütközött lényüknek alapjellemvonása: a gyávaság! Igen, ahhoz, hogy két meg háromezren — katonai és rendőri hallgatólagos asszisztencia mellett — rárontsanak mit sem sejtő békés polgárokra, ahhoz meg van nekik a kurázsijuk, de abban a pillanatban, mikor valami erősebb jelenik meg a látó-határon, elillan a mersz és kezdődik a fogak vacogása, térdek remegése. íme a példa, az örökké megismétlődő, halhatatlan példa. Csak szájjal nagyok ők; aki az öklét mutatja nekik, az előtt gyáva eb módjára meglapulnak. Velünk szemben azért mernek oly mérhetetlenül gazok lenni, mert tudják, hogy a mi kezünk ma gúzsba van kötve, nem üthet le öklünk „csontos buzogánya". Ám ha egyszer valamikor mégis a nagy leszámolás perce bekövetkezik, ime láthatják, mutatja a példa, nem lesz nehéz a dolgunk és nem is kell tán nagy áldozat hozzá — ám ki ne lenne ezért kész bármi áldozatra is? — hogy rendbejőjjön újra minden s a ma gyászoló Várad, Kolozsvár és Temesvár újra vigadjon. Hirdessen a „PAPAI HIRLAP"-ban! Törvényhatósági közgyűlés. — 1927 december 12—13-án. — Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága rendes téli közgyűlését dr. Körmendy Ékes Lajos főispán elnöklete alatt december hó 12-én és 13-án tartotta meg. A főispán a közgyűlést a Nemzeti Hiszekegy elmondásával megnyitván, kegyeletes szavakkal emlékezeti meg a törvényhatóság halottairól és indítványozza, hogy a törvényhatósági bizottság dr. Rada István prelátus-kanonok, dr. Vadnay Szilárd m. kir. egészségügyi főtanácsos, vármegyei tiszti főorvos és Molterer János ny. miniszteri tanácsos, a veszprémi államépítészeti hivatal hosszú éveken át vo't főnökének érdemeit és emlékét a törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyvében örökítse meg. A felolvasott alispáni jelentéshez útügyi igazgatási kérdésekben Kiss Dénes, Sereg Károly, dr. Magyar Károly és dr. Jók?.y-Ihász Miklós törvényhatósági bizottsági tagok szólaltak fel. A tárgysorozatból először dr. Kenessey Zoltán vm. tb. főjegyző terjesztette elő a vármegye 1928. évi közúti költségelőirányzatát és ezzel kapcsolatban az állandó választmány ama javaslatát, hogy a törvényhatósági bizottság kérje a m. kir. kereskedelemügyi minisztertől a Jőfontosságu Veszprém-pápai törvényhatósági út sürgős államosítását. Majd a vármegye alispánja adott részletes felvilágosítást és választ az alispáni jelentéssel kapcsolatban felszólalt törvényhatósági bizottsági tagok kérdéseire. Az alispán válasza után a törvényhatósági bizottság a közúti költségelőirányzatot változatlanul megszavazta. Keczer Imre vármegyei főjegyző terjesztette elő ezután a fontsterling kölcsön kötvényszolgálati összegére felveendő függőkölcsön felvételére vonatkozó, a Kránitz Kálmán és társai törvényhatósági bizottsági tagok indít- ! ványa folytán a magasabb rangosztályba sorozott vármegyei tisztviselők egyhavi segélyének kiegészítésére vonatkozó javaslatokat. Közvetlen utána a vármegyei tb. főjegyző mutatta be az állandó választmánynak a közúti személyzet segélyezésére vonatkozó javaslatát. A három javaslatot a törvényhatósági bizottság névszerinti szavazás utján egyhangúlag megszavazta. Ezután a vármegye közigazgatási bizottságából kilépett dr. Antal Géza, dr. IklódySzabó János, Kránitz Kálmán, dr. Magyar Károly, dr. Óvári Ferenc három évre egyhangúlag újból megválasztattak, a központi választmányában megüresedett két helyre pedig dr. Nagy Péter veszprémi kir. közjegyző és dr. Szabó József enyingi plébános választattak meg. A közgyűlés ezután első és második napi ülésében folytatólagosan letárgyalta a tárgysorozatokba 183 pont alatt felvett összes folyóügyeket. Ezek között jóváhagyásra került Pápa r. t. város képviselőtestületének hat határozata. Nevezetesen a m. kir. államrendőrségi palota céljára megvett és ajándékozott ingatlanok ügyében, a behajtási illetékek visszafizetése ügyében, a város községi üzemeinek üzemszabályozása ügyében, a város által Fodor Gyu*a pápai lakosnak eladóit, úgyszintén Grám Ferenc pápai lakosnak eladott házingatlan ügyében, nemkülömben a városi tisztviselők vasúti igazolványai érvényesítési díjának a város terhére való elvállalása ügyében meghozott határozatok. Veszprém r. t. város képviselőtestületének a veszprémi városi nyilvános jellegű kórháznak közkórházzá való átalakítása és a vármegye törvényhatóságának a kórház fenntartásához való hozzájárulása iránt előterjesztett kérelme ügyében a törvényhatósági bizottság oly értelemben határozott, hogy a kérdés tanulmányozására egy a vármegye valamennyi vidékét képviselő bizottságot küld ki. 0 f K z Még nem késő ha most jön a Karczayhy műterembe * Karácsonyra elkészítjük művészi kivitelben fényképét. V PAPAI TAKAREKPENZTAR A MAGYAR NEMZETI BANK MELLÉKHELYE. Alaptőke és nyilttartalékok: Félmillió pengőn felül. Alapíttatott: 1863 A legalkalmasabb nászajándék, karácsonyi, születésnapi, névnapi vagy jó iskolai bizonyítványt honoráló ajándék a Pápai Takarékpénztár által kibocsátott JUBILEUMI BETETKONYVECSKE amelyért választása szerint 5 vagy lO év muiva felmondás és levonás nélkül a Pápai Takarékpénztár 1000 PENGŐT FIZET. Ilyen jubileumi betétkönyvecskét igen kis, tetszés szerint heti, havi, negyedévi vagy félévi részletfizetéssel lehet váltani a Pápai Takarékpénztárnál. Bővebb felvilágosítást ad az üzleti órák alatt A PÁPAI TAKARÉKPÉNZTÁR.