Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.
1927-12-03 / 49. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Várakozás. A közeledő tél az ember kedélyéri is sajátos változást idéz elő. A verőfényes idő, ki a szabadba, Isten kék sátora alá hívja, nógatja az embert, aki minden mesterkélt civilizáció mellett mégis csak a természet gyermeke marad alapjában egész életén át; de amint hoszszabbodnak az éjszakák, amint nappal is mindjobban megüli a világot a köd és a homály, mindinkább elfordul érdeklődésünk a külső világtól. Kezdünk befelé nézni. Figyelmünk tárgya belső énünk lesz. Felfedezzük ebben a nyüzsgő és forrongó világban azt, aki elől szinte szeretünk elmenekülni — saját magunkat. És mi a legjellemzőbb vonás bennünk, a mai kor gyermekeiben ? Egy szóval fejezem ki: rakozás. Valami sajátos feszültséget érez ma minden magára eszmélt lélek. Érezzük, hogy úton vagyunk, a dübörgő vonat repít magával s nem tudjuk, hogy hova, minő végállomás felé visz. Társadalmi és nemzeti életünk telve van nagy bizonytalanságokkal, nyugvó pontot csak a messze jövőben sejtünk inkább, mint látunk, ott, ahol majd véget ér a mérkőzés és elcsitúl a harci lárma, de pillanatnyilag csupa bizonytalanság, csupa meglepetésekre készülődés. Várunk, várunk, lessük a jeleket, remegünk reményeink elhomályosodásától, felújongunk örömünkben, ha sötét éjszakánkon átvillan egy hajnalsugár. Szinte már babonás naivsággal iapadun^. egy-egy biztató ^lenség hez s természetes, hogy állandóan csalódunk és kiábrándulunk, mert egészen gyermekekké lettünk tehetetlenségünk érzetében. Nagy dolgok dőlnek el körülöttünk, társadalmi és nemzeti életünk új alapjai rakódnak le és olykor úgy érezzük, hogy, mintha kővé meredtek volna tagjaink, nem tudunk mozdulni, kénytelenek vagyunk átszenvedni minden kínját a tehetetlenségnek. Pedig . . . meg kell mozdulnunk. Jogot kell nyernünk egy jobb jövőre. Ám ehhez csak úgy lehet eljutni, ha várakozásunkba férfias tettvágyat vegyítünk. Sült galambok nem repülnek senki szájába, kemény küzdelem nélkül nincs kilátás sikerre. Meg kell fizetni a boldogulás árát testi és lelki erőfeszítéssel. Meg kell hát tanulnunk férfiasan tervezni és cselekedni. Meri gyávaság és szégyen az, ha rábízzuk élethajónkat a hullámok szeszélyes játékára s nem merjük, vagy nem is birjuk megragadni hajónk kormányrudját. Nem ölbe tett kar, hanem erősen megragadott kormányrúd illik a férfiúhoz. Ennek meggondolása arra int, hogy a várakozás erőnk összeszedésére indítson. Mert akár a vallás igazságára hallgatva azt valijuk, hogy van ugyan Gondviselés, de ne csak imádkozzunk, hanem dolgozzunk is; akár a hitetlenekkel tartunk, akik egyedül saját erejére utalják az embert: mindenképen megújulás a kötelességünk. Mi, magyarok jogos büszkeséggel tekintünk vissza ezeréves multunkra. De éppen a mai nemzedéknek van alkalma bámulni azt az óriási erőfeszítést, amellyel új államok alakulnak és rakják le nemzeti életük alapjait, sokszor bizony hazugságokra és csalásokra építve, de elismerésre méltó szívóssággal és életvággyal. Ez a látvány rázzon fel minket keleti kényelmünkből, acélozza meg akaraterőnket, mert éini akarunk, de csak akkor lesz teljesebbé a nemzeti életünk, ha több önmegtagadást s több energiát építünk bele, NagyMagyarország alapjaiba. Várakozzunk, reméljünk, de cselekedjünk is. R. K. Városi közgyűlés. — 1927 december 1. — Az 1927. évi költségvetés módosítása. Per a Hungária műtrágyagyár ellen. Pápa város képviselőtestülete e héten, csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott, melyen vagy 40 képviselőtestületi tag vett részt. A közgyűlés megnyitása és a jegyzőkönyv hitelesítése után dr. Tenzlinger József polgármester meleg szavakkal üdvözölte a képviselőtestület körében, a püspöki székhely Pápára történt áthelyezése óta ezúttal először megjelent dr. Antal Géza püspököt és kérte őt, hogy mint a múltban bölcs irányítója volt a képviselőtestület tanácskozásainak, vegye ki részét a jövőben is hasonlókép a testület működéséből. A lelkes éljenzéssel fogadott üdvözlésre válaszolva, dr. Antal Géza püspök visszaemlékezett a képviselőtestület körében töltött háromévtizedes munkájára, utalva a változott időkre. Akkor a fejlődés boldog útján voltunk, ma sokkal nehezebb a helyzet, de így is mindent el kell követnünk, hogy a város virulását elősegítsük. Úgy itt a képviselőtestület körében, mint máshol is készséges örömmel kívánja részét kivenni a munkából. Szavait a közgyűlés megújult éljenzése követte. Napirend előtt a polgármester örömmel emlékezett meg Serédy Jusztinián hercegprímási kinevezéséről. Annál nagyobb az örömünk — mondta —, meit az új prímás a városunkban oly nagy kulturális érdemeket szerzett bencésrendnek tagja. Ép ezért indítványozza, hogy a kinevezés alkalmából a közgyűlés úgy az új egyházfejedelmet, mint a pannonhalmi bencés rendet üdvözölje s a hercegprímás életére Isten áldását kérje. A javaslatot a képviselőtestület közhelyesléssel elfogadta. Ugyancsak napirend előtt bemutatta az elnöklő polgármester Szűcs Gyula közgyám levelét, melyben a képviselőtestület őt állásában megmarasztó határozatát megköszönve, tudatja, hogy ameddig a közgyűlés kívánja, állásában MAGYAR-FRANCIA BIZTOSÍTÓ FŐÜGYNÖKSÉQE PÁPAI ÁLTALÁNOS BANK RT. FŐTÉR. TELEFON 61. megmarad. Végül tudatta a polgármester, hogy az 1928. évi költségvetés tárgyalását december hó 13-án tartandó gyűlésre tűzi ki. A napirend első pontját: az 1927-es költségvetés módosításának ügyét dr. Fehér Dezső, mint a pénzügyi bizottság előadója referálta. A módosítást az teszi szükségessé, hogy a kiadások ugyan eléggé előírás szerint történtek, ellenben a bevételek — így a helypénz, fogyasztási adó s főleg a kereseti adó-jövedelem cimen előirányzott összeg — nem folynak be s e miatt az év végéig 35.000 pengő hiánnyal kellene számolni. Ennek fedezésére a pénzügyi bizottság a város letéti alapjában kezelt s tisztviselői fizetésre szánt, valamint a nyugdíjalap tartalékának szánt 33.750 P felhasználását hozza javaslatba, amely esetben 14 000 P felesleg mutatkozik. Dr. Antal Géza, miután előbb felvilágosítást kért és kapott a főszámvevőtől a kereseti adó összegének beállításáról, azután megállapította, hogy ez a beállítás nem történt kellő körültekintéssel, mert augusztus havában, amikor a költségvetés készült, már lehetett tudni, hogy a pénzügyigazgatóság mekkora kereseti adót vet ki s a viszonyok rosszabbodása is érezhető volt. A kellemetlen szituációból csupán a tartalékolásra szánt összeg segít ki, ami a jövőben nagyobb elővigyázatra int. Dr. Sulyok Dezső szomorúnak tartja, hogy a költségvetésben kontemplált szép terv nem valósult meg s fél, hogy a mostani számítás is optimisztikus és a várt felesleg elmarad. Fischer Oyula arra figyelmeztet, hagy a jdvő költségvetésben a kiadásoknál is a legnagyobb takarékosságot érvényesítsék. Becsey Ferenc a forgalmi adó nagyságát tette szóvá. Dr. Fehér Dezső előadó megemlíti, hogy a kereseti adóra vonatkozó adatot a bizottság hivatalból kapta s így helyességében nem kételkedhetett, egyébként az elhangzott intelmet mindenesetre megszívlelik. Ezután a bizottság javasolta módosításokat egyhangúlag elfogadták. E módosításával kapcsolatban még az 1927- i költségvetésbe beillesztendőleg elhatározták, hogy Gruber Józsefné községi iskolaszolga fizetését havi 16 P-ről 24 P-re emelik fel. Kalmár István és társainak a Cinca-árok elkerítésére vonatkozó kérelmét nem teljesítették, de ezzel kapcsolatban az építészeti bizottságot a városmajor és környéke rendezésére vonatkozó javaslat készítésére utasították. Marton Mihály ligeti őrt fizetésemelési kérvényével elutasították. A nyomorék gyermekek otthonára 50 P-t szavaztak meg. 23 városi szegénynek havi segélyét fejenként 4 pengővel felemelték. Vita volt a műegyetemi Sportrepülő Egyesület sorsjegyakciójának támogatása körül. Az áll. vál. ennek elutasítását javasolja. Vitéz Karcsay Béla trianoni helyzetünkben a katonai irányú akciók támogatását fontosnak tartja, mire 80 P-t e célra megszavaztak, de dr. Sulyok Dezső javaslatára az összeget nem a sorsjegyakciónak, hanem a műegyetemi rektor útján egyenesen az egyesületnek küldik meg. A nőnevelő-intézet jubiláris ösztöndíjalapiára 80 P-t megszavaztak. Á vásártér rendezésére vonatkozólag a bejáró útnak salakkal leendő feltöltését s az árkoknak 500 P költséggel leendő kitisztítását mondták ki. Biró Lajos szigorló orvosnak szigorlati díjára 50 P segélyt adtak. Nagy érdeklődést kelteti a Hungáriaműtrágyagyár üzembe helyezésének ügye, melyet dr. Csoknyay János főügyész referált, isKarácsonyi vásár nagy árleszállítással! Ff A nagyérdemű vásárló közönség figyelmét felhívom az üzletemben felhalmozott összes -j--^ a f \ d^i TtT^TVT/^ divatáruk és női kabátok az eddigi olcsó áraknál is tetemesebb árleszállítására, IJIBj • fi, • 1 mely folyó hó 5-én veszi kezdetét. Kiváló tisztelettel: x m^m^m w ^ V ^