Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-11-19 / 47. szám

— Rosenthal Franciska emlékezete. Kegyeletes módon áldozott a helybeli Önképző Leányegylet megalapítója és első elnöke, Rosen­thal Franciska nemes emlékezetének. A vasár­nap délután tartott gyászünnepélyre az izraelita iskola nagyterme alig tudta befogadni a nagy­számú előkelő közönséget. Az ünnepség fényét emelte dr. Antal Géza ref. püspök és dr. Tenz­linger József polgármester megjelenése, vala­mint a testvér leányegyesületek küldöttsége. Eljött Budapestről dr. Rózsa Miklós szerkesztő, az elhunyt fia is. Dr. Hirsch Jenő üdvözölte a megjelenteket, majd Deutsch Szerén lépett a pó­diumra és mesterien felépített előadásában idézte a hallgatóság elé a kiváló nagyasszony emlé­kezetét. ki úttörő volt, mert nevéhez fűződik az első leányegyletnek, a pápainak megalapí­tása, melynek mintáján létesültek a többiek is. 0 hozta létre a mai napig is virágzó ingyen népkonyhát is, melyért a szegények és elha­gyottak százai áldják emlékét. A stílusművészet remekének beillő felolvasást mindvégig feszült figyelemmel élvezte a hallgatóság és még so­káig állott ?.nnak lebilincselő hatása alatt. Majd Buchsbaum Lipót igazgató emelkedett szólásra és bejelentette, hogy a tantestület, melynek ke­belében a kivá'ó tanítónő hosszú évtizedekig működött, 80 P tőkeösszegű alapítványt tesz emlékezetére. Végül dr. Hirsch Jenő köszönte meg a jelenvoltaknak a megjelenést, mire a közönség felemelő érzéssel hagyta ott a gyász­ünnepély színhelyét. — Kitüntetés. A kormányzó a kereske­delmi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Keiemen Imre kereskedőnek, a Veszprémi Kereskedelmi Társulat elnökének és Hajagos Imre szabómesternek, a Veszprémi Ipartestület elnökének sok évi közhasznú működésük el­ismeréséül dicsérő elismerése tudtul adassék, számukra tehát a Signum Laudis jelvényt ado­mányozta. — A városi óvónői állás. A városi ovoda felügyelőbizottsága e héten Grátzer János alelnök vezetésével ülést tartott, melyben ke­gyelettel örökítették meg a bizottság elhunyt elnökének: dr. Kapossy Luciánnak emlékezetét. Füredy Gyuláné óvónőnek nyugdíjba vonulása alkalmával a bizottság legteljesebb elismerését nyilvánította s ezt vele küldöttségileg közli. Megüresedett állására a pályázatot dec. 10 iki határnappal kitűzik. — Építési engedélyek. Szabó János tókerti telkén kétszoba-konyhás lakás építésére, Kapácsy Pál ugyancsak tókerti telkén négy­szoba-konyhás lakás építésére engedélyt nyert. — A kereskedelmi tanonciskola új igazgatója. A városi kereskedelmi- és iparos­tanonciskola felügyelő-bizottsága Faragó János elnöklésével megtartott legutóbbi ülésében a keresk. tanonciskola igazgatójának — meg­boldogult dr. Kapossy Lucián helyébe — Bo­dolay Jenő iparosiskolai igazgatót választotta meg. — Esküvő. Hoffman Lajos és neje tisz­tslettel ineghivják jóbarátaikat és ismerőseiket Olga leányuknak Weisz Jenő úrral Győrött, a Weisz-féle vendéglőben folyó hó 24-én, csü­törtökön délután 2 órakor tartandó esküvőjükre. (Minden külön értesítés helyett.) — Előadás a lakásrendeletről. Dr. Hirsch Vilmos, az Ipartestület ügyésze, hétfőn este az Ipartestület nagytermében előadást tar­tott a közönség legnagyobb részét érdeklő fon­tos témáról, — a lakásrendeletről. A rendelet szövevényes labirintusán végigvezetve hallgató­ságát, másfél órás előadásában világosan meg­magyarázott mindent, amit háztulajdonosnak és lakónak a rendeletből tudni hasznos lehet. Különösen a lakások felmondására vonatkozó rész keltett nagy érdeklődést és többen az ő saját speciális esetükre voatkozólag felvilágosí­tásokat kértek az előadótól, amit ő minden egyes esetben készséggel megadott, sőt kijelentette, hogy vitás esetekben a hozzá fordulóknak to­vábbra is készséggel rendelkezésre áll. A ta­nulságos előadásért a megjelentek nevében Nánik Pál mondott hálás köszönetet. • — A leventék és a fegyelem. Előző lapszámaink egyikében közzétettük a leventék fegyelmi szabályzatát, úgy látszik azonban, az érdekelt ifjúság nem sokat okult belőle, mert minduntalan fordulnak elő esetek, amikor elő­vezetést, illetőleg szabadságvesztést kell alkal­mazni velük szemben. Pedig oktalan függelem­sértéseiknek nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is kárát vallhatják, amennyiben az egyesület karácsonyi jótéteményében csak azok részesül­hetnek, akik teljesen kifogástalan magaviseletet tanúsítanak s betartják az egyesület rend­szabályait. Ez a jótétemény pedig felruházás­ból és tüzifa-adományokból fog állani. Aján­latos tehát, hogy az ifjak az egyesülettel szemben minden tekintetben eleget tegyenek kötelességüknek, — Hirdetmény. Pápa város adóhivatala felhívja az összes háztulajdonosokat, hogy az 1928. évre szóló házbérvallomási íveiket birság terhe mellett mielőbb adják be. Városi adóhivatal. r Óvás 1 Az utóbbi időben gyakran bukkannak fel világhírű készítményünk silány után­am zatai, amelyek megtévesztően utánoz­1 zák a SMatina sósborszesz köz­i ismert jellegzetes alakját. Ezek ellen a védjegybitorlást és tisz­tességtelen versenyt képező üzelmek ellen I igénybe vesszük a rendelkezésünkre álló I és súlyos következményekkel járó törvé­g nyes eszközöket. Óva intünk mindenkit az ilyen meg­tévesztő utánzatok forgalombahozatalától és kérjük a fogyasztóközönséget, hogy a netán tapasztalt visszaéléseket saját ér­dekében közölje velünk. Diana Ipari és Kereskedelmi Rt. — „Pry Pál." A ref. leányegyesület folyó hó 21-én, hétfőn este 8 órakor a Jókai-színház­ban jótékonycélú előadást rendez, melynek tiszta jövedelmét beruházásokra és a karácsonyfa­ünnep céljaira adja. Szinre kerül a Nemzeti Színház háború előtti műsorából Pry Pál, rend­kívül mulatságos öt felvonásos vigjáték. A ne­mes cél érdekében szerepet vállaltak: Mihály Piroska, Kovács Ilonka, Nagy Sárika, Hoch­schorner Lujza, Nagy Margitka, vitéz Pacsay Gyula, Czifra István, Nyáry Pál, Császár Károly, Lányi Jenő, Bereményi Ferenc, Faragó Ferenc, Konkoly-Thege Bilázs, Vida Gyula, Bodrogi Zsigmond és Uzonyi Pál zenekarával. — Az érdekesnek ígérkező előadást ajánljuk a közön­ség pártfogásába. — Hősi emlékszobor Lovászpatonán. Lovászpatona község az 1914—18. évi világ­háborúban elesett hősi halottjai emlékére állított hősi emlékszobrot ünnepség keretében 1927 november 20 án leplezi le. Az ünnepet rendező község elöljárósága közli, hogy a délelőtti Pápa és Győr felől érkező gyorsvonatokhoz a gyö­mörei állomásra autóbusz megy. Az ünnepély kezdete délelőtt 11 órakor. — Könyvtári órák. A Polgári Kör könyv­tárosa értesíti a kör tagjait, hogy a kör könyvtára minden csütörtökön este 7-től 8 óráig rendel­kezésükre áll. reztek; csak a vezérek közbevetésére állott helyre a rend. 4. Szemender parancsnok a várral együtt nemsokára megadta ma­gát; dicsőíté Miksa fhget. Következett a vár és az a széles árok, amelyről említettük, hogy a város felől védel­mezte; igen sokan azt hitték, hogy ennek a megostromlása bajosabb lesz; kétségkívül ennek a meghágása nem eshetett volna meg katonáink öldöklése és vérontása nélkül, ha csak Sze­mender és a törökök nem kezdtek volna a várból kikiabálni és egy napi fegyverszünetet kérni, hogy ezalatt a megbékélés feltételeiről tárgyaljanak. Ezt megkapván, mind a két fél fél kezeseket ad és a fővezér Dersffy Ferencet szemeli ki arra, hogy ide-oda járva, intézze el a dolgot. Belépvén a várba és megkérdeztet­vén Szemendertől, hová való és kicsoda, meg mondja nevét és méltóságát; nemsokára azt tudakolja, vájjon nem azon fővezérnek nevében kéri-e föl a várat, aki Mehemed szultánnal mert nyilt ütközetbe bocsátkozni a keresztesi mezőn? Dersffy megerősíti, hogy éppen ő az, aki küldötte. „Térj vissza hozzá", így szól „és jelentsd neki a magam szavaival, hogy én neki a várat, mint a legbátrabb és a legdicsőbb vezérnek és harcosnak, méltányos feltétellel, át fogom adni, mint akinek neve hallatára is csodálkozás és bámulat fog el, hogy meg mert ütközni a föld­kerekség leghatalmasabb urával és fejedelmével és megszámlálhatatlan, legyőzhetetlen seregei­vel, nyilt mezőn és kétes viadalban, holott mi azt hittük felőle, hogy a tekintetét sem meri kiállani, vagy bevárni: ha akárki más lenne ez a vezér, vagy fejedelem, vagy császár, készebb volnék meghalni, mint a meghódolásról szót ejteni. Kérem őt, megbízhatósággal és vitéz­séggel ékeskedő nagylelkűségében minden ha­landót túlszárnyaló parolájára, legyen szabad nekem, a vár feladásáért, társaimmal, lovaim­mal, fegyvereimmel és minden vagyonommal sértetlenül és bántatlanul eltávoznom". Megtérvén Dersffy a várból, Miksa má­sódszor üzen Szemendernek, hogy neki egy­magának meg fogja engedni, hogy összes tulaj­don vagyonával és négy olyan lovával, amelyik tetszik, alkalma legyen a bántatlan kivonulásra; a többiek, ruháikon és egy szál kardjukon kí­vül, semmit sem vihetnek el; a várat ágyúival és mindazzal, ami benne van, hamisság és csalárdság nélkül át kell adni; ha ezt az egyez­séget elfogadni, ezeket a feltételeket betartani kedve van, állítsanak ki mind a két részről okiratokat. Ha nem, mindjárt fegyverrel és nem szóval kell vitatkozni. 5. A vallonok és olaszok legyilkol­nak háromszázat a behódoltakból. Mikor Dersffy visszatért a várba és jelen­tette, hogy nem lehet máskép megegyezni, semmi egyebet sem kivánt többé, csak hogy azt a kardot, amelyet Mehemed császártól ka­pott ajándékba, legyen szabad elvinnie; ezt is elnyervén, okiratot állít ki a megegyezésről, kap is egy ilyet és még u. a. napon kivonul a várból. De nem esett ez meg a keresztyén név nagy szégyene nélkül, mert az olaszok és vallo­nok, semmire sem becsülvén a közjogi eljárást, elkezdték a várból kivonuló törököket dárdával és karddal kegyetlenül szurdalni és vagdalni és amig az elöljárók és vezérek odaszaladnak, pillanatnyi idő alatt háromszázat kaszabolnak le a meghódoltakból. A megijedt és reszkető Szemendert, aki az Isten és az emberek segít­ségéért rimánkodik, csakhamar kiragadja gróf Zrínyi a veszedelemből és 250 társával, felhasz­nálván erre egy csapat lovas vallont, biztos helyre kisérteti, akik csodaképen kikerülték az öldöklést. De amikor alig egy stádiumnyi 1 utat megtettek, felrobban a várban egy nagy halom puskapor és az épületeket levegőbe röpítvén, a többiek tetőzete is tüzet fog; megpillantván ezt az eseményt a vallonok Szemendert s a törö­köket visszarángatják s elnyomván és halálra szánván őket, gróf Zrínyi magyar katonáinak adják át, akik ezt maguk követelték őrizetre a fővezér rendelkezéséig. 6. Pápa védelmét Hoffkirchre és Maróthyra bízzák. De amint több katonánk, főleg Maróthy­nak bizonykodására, akinek a vár kulcsai át­adásakor, az ágyúzáshoz való por őrzésére szolgáló helyeket megmutatták, eléggé bebizo­nyosodott, hogy a tüz nem az ő csalárdságuk­ból, de a német gyalogság gondatlanságából keletkezett, amikor a fáklyák szikrázó hamvai­nak, szokásuk szerint, gondatlan leverése köz­ben vertek föl minden zugot: következő na­pon elengedték őket; Miksa 1000 német és magyar katonát vetvén az erősségbe, a vár vé­delmét és helyreállítását Hoffkirch Andrásra bizta, akit a kiütött háború kezdetén Szinán Veszprémben elfogott s Bizáncium héttornya fogságából csodálatos fortéllyal és a rámosolygó szerencse kedvezésével megszökött; a városban pedig Nádasdy parancsolt; Maróthy Mihályt, lovasvezérét állította a magyarok élére s négy napDt engedvén pihenésre a katonaságnak, tá­bort bontatott s ugyanazon az úton, melyen jött, elvezette hadseregét régi táborába, Óvárra". 1 1 stádium = 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom