Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-09-10 / 37. szám

Jól oondozott takarok Gyapjútakaró fűk mosásira különös gondot kell fordítanunk, ha azt akarjuk, hogy puhák és meleges maradjanak és e jó tuiajnonságaikat el ne veszítsék. Mártsutc a takarót a hófehér Lux-habba, nyomjuk rajta többször át, azután öblögessük gondosan. Ne higyjükazt, hogy takarám'iat blrmiképaa és bármely tetszésszerinti szappannal moshatjuk, A Lux-li asználata megtakarítást jelent. ség a felvonás végéig a nézőtérre be ne engedtessék. Azokkal szemben pedig, kik az előadás alatt hangos, a közönséget élvezetében zavaró s a közönséget megbotránkoztató magaviseletet tanúsítanak, a kihágási eljárást meg fogom indíttatni. Pápa, 1927. évi szeptember hó 6-án, Hamuth János rendőrtanácsos, a kapitányság vezetője. x Hegedütanítást naturálista módszer szerint, a legjobb eredménnyel vállal Füredi Kálmán népzenész, volt primás. Lakása: Gyurátz Ferenc utca 11. szám alatt. — A serdülő ifjúságnak reggel felkeléskor egy-egy kis pohárnyi természetes „Ferenc József" keserüvizet kell adni, mert gyomor-, bél- és vértisztító hatásának fiúknál és leányoknál igen fontos eredményeket köszönhetünk. A gyermekklinikákon a Ferenc József vizet már a kicsinyek makacs szorulásakor kitűnő sikerrel alkalmazzák. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. Pápai terménypiac szeptember 9-én. Buza Rozs Árpa 29 20 -29 60 P 27 20—27-60 P 24 00—25 00 P Zab . . Tengeri Burgonya 20 00-21.00 P 26-00—27-00 P 400- 800 P — Egy motorbiciklista szerencsétlensége. Hesztera Pál 31 éves mihályházai bérlő hozzátartozóival e hó 7-én délután be akart jönni Pápára. Annak ellenére, hogy egyáltalán nem értett motorbicikli vezetéséhez, ráült a gépre, hozzátartozói pedig kocsin követték. A motorbiciklin baj nélkül eljutott a Borsosgyőr—Pápa közötti országútig, itt azonban súlyos szerencsétlenség történt vele. Valamiképen a bicikliről lebukott az országútra, oly szerencsétlenül, hogy koponyaalapi törést és agyrázkódást szenvedett. Utána kocsin jövő hozzátartozói ott találták meg eszméletlen állapotban az országút porában. Mellette volt eldőlve a biciklije. Hogy a szerencsétlenség mikép történt, mindeddig kideríthető nem volt, mert a súlyosan sérült embert még kihallgatni nem lehetett. Beszállították az irgalmasok kórházába. Felépüléséhez kevés a remény. x Szülök figyelmében. Gyermekeiknek iskolacikkeket legolcsóbban a „Diák-Bazárban" kaphatják meg. (Ref. nőnevelő-intézettel szemben.) — A levente-egyesület köréből. A Pápai Levente-Egyesület e hó 11-én, vasárnap reggel 3 25 órakor indul a veszprémi leventeversenyre, mely az egyesület f. hó 18-án Pápán tartandó levente-ünnepélyének is főpróbája lesz. Veszprémben fog először nyilvánosan szerepelni a 40 tagu zenekar és a magyarruhás leányok 60 tagu csapata. Az ifjúsági testnevelés iránt érdeklődőket az egyesület vezetősége a veszprémi ünnepélyre ez alkalommal is hazafiúi tisztelettel meghívja. Féláru fürdővonati jeggyel lehet utazni. — A későnjárók ellen. A rendőrkapitányság a következő, megszívlelésre méltó rendeletet adta ki: Az 1467/1884. kgy. számú városi szabályrendelet 3. §-a büntetés terhe alatt tiltja, hogy szinházi és más előadásokon a közönség élvezetében zavartassák. Ennek dacára nap-nap mellett tapasztalom, hogy a színházlátogató közönség egy része a szinházi előadás megkezdése után 10—15, sőt egyesek 20 perc múlva érkeznek az előadásra s az ajtók csapkodása, hangos jövés-menés, hangos viselkedés, beszéd, páholyokban székek ide-oda húzása által nemcsak a rendes időben járókat zavarják élvezetükben, hanem az előadást is. Egész sorok kénytelenek felállni, hogy a későn jövők helyükhöz jussanak, ami azután olyan zajjal, a rendes időben színházba járók, haragos megjegyzéseivel jár, hogy a szinházi előadásokon rendes időben megjelent közönség joggal zúgolódik ezen állapot miatt. Különösen áll ez, az emeletre jegyet váltó későn érkezőkkel szemben, hol a későn érkezők jövése-menése, a padló recsegése-ropogása miatt is, tűrhetetlen zajt okoz. Figyelmeztetem a színházlátogató közönséget, hogy a szinházi előadásokra mindig, azok megkezdése előtt jelenjék meg, mert a közönség azon része, mely rendes időben megy az előadásra, nem köteles tűrni, az élvezetében ily módon való megzavarását. Amenynyiben ezen figyelmeztetésem eredményre nem vezetne, el fogom rendelni, hogy az előadás és felvonások megkezdése után érkező közönA Petronius-síremlék. Irta: Jankó László. Sarudy György úrnak a Pápai Hirlap 34., 35. és 36. számában megjelent közleményeihez, — hogy az olvasóközönséget túlságosan ne fárasszam, — néhány észrevételemet egészen röviden igyekszem elmondani. Ami a Savaria—Aquincum között kialakult római utakat illeti, erre nézve Domaszevszki föltevése lehet előttünk, amellyel Finály Gábor is foglalkozott. Domaszevszki a Tüskevár— Somlyóvásárhely-i beneficiarius állomástól kiinduló (Tapolcafő, Varsány, Sikátornál elhaladó) s Carnuntum—Bregetio—Aquincum-i útvonalba Tatánál betorkoló utat föltételez. Ez el is fogadható, mert amint Aquincum, Bregetio és Carnuntum régebbiek a római uralomnál, épenúgy ez utvonalak is már régebben meglehettek. — A római kultura a kelta alapokon haladt tovább Pannoniában. Hogy mikor erősítették meg a rómaiak Aquincumot? Salamon Ferenc és Torma Károly azon a nézeten voltak, hogy Pannónia északkeleti részének megszállását és a Duna megerősítését csak Traianus (98—117.) eszközölte. Ezt a nézetet már Kuzsinszky Bálint sem osztja, mert a svév háborúval kapcsolatban ő már Domitianust (81—96.) tartja Aquincum, egyúttal Bregetio megerősítőjének. (V. ö. Corpus Inscriptionum Latinarum III. 11.029. sz. bregetioi sírfeliratot az I. századból.) — Hivatkozom azonban Hampel Józsefre, aki a Tacitusnál (III. 46.) említett 70. évi dák betörésből utóbb már arra következtetett, hogy Aquincumot már Vespasianus császár (67—79.) erősítette meg. Carnuntum ? A Legio XV. Apollinaris 73ban már másodszor van Carnuntumban, amikor új tábort épít, illetőleg helyreállítja a régit. Sírfeliratok a Legio XV. Apollinaris katonáitól már Claudius császár (41—54.) előtti időből ismeretesek Carnuntumból. — Győrött is találtak I. századinak megállapított feliratos emléket. Acrabanis lovasíjász síremlékét, aki az Ala I. Augusta Ituraeorum katonája volt. Ez az Ala, mely Szíria környékéről alakult, Kuzsinszky Bálint szerint Arrabonában nyert elhelyezést. Ezek folytán sem indokolt tehát, hogy a Petronius-sírtábla I. századi voltában kételkedjünk. A Mithras-vallás pedig a rómaiaknál már a köztársaság utolsó éveiben feltűnt, csakhogy erősen keverve volt különböző előázsiai kulturrészletekkel. A Duna vonala meg mindig elsőrangú útvonal volt, amelyen keleti kereskedők minduntalan megfordultak. — Cumont szerint az I. század végén vagy a II. század elején már a nép minden rétegében elterjedt. Septimius Severus idejében ? Akkor már teljes virágzásban volt Pannoniában. A Petronius-sírtábla övében a vallási gondolat szinte sejteiemszerüleg nyert ábrázolást. De hogy célzata van, az föltétlenül hihető. Bikavadászatot nem ismerünk. Pedig az állat láthatólag bika, nem is szólva arról, hogy ábrázolása nagyon emlékeztet Augustus császár lugdunumi veretű dénárjainak bikás hátlapjára. A Nap nemcsak a Mithras-vallásban, hanem a római vallásban sem ismeretlen. Utóbbiban előfordul az is, hogy női vonásokkal ábrázolják. A páva a római vallás alkalmazása. Úgynevezett consecratiós érmeken találjuk, hogy az elhunyt repülő páva hátán emelkedik a magasba. Nézetem szerint itt egy korai, még elegyes jelképezéssel állunk szemben. Ami már most arra vonatkozik, hogy ez a sírkő annak a Petroniusnak sírköve volna,