Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-09-10 / 37. szám

Jól oondozott takarok Gyapjútakaró fűk mosásira különös gondot kell fordítanunk, ha azt akarjuk, hogy puhák és meleges maradjanak és e jó tuiajnonságaikat el ne veszítsék. Mártsutc a takarót a hófehér Lux-habba, nyomjuk rajta többször át, azután öblögessük gondosan. Ne higyjükazt, hogy takarám'iat blrmiképaa és bármely tetszésszerinti szappannal moshatjuk, A Lux-li asználata megtakarítást jelent. ség a felvonás végéig a nézőtérre be ne enged­tessék. Azokkal szemben pedig, kik az előadás alatt hangos, a közönséget élvezetében zavaró s a közönséget megbotránkoztató magaviseletet tanúsítanak, a kihágási eljárást meg fogom indíttatni. Pápa, 1927. évi szeptember hó 6-án, Hamuth János rendőrtanácsos, a kapitányság vezetője. x Hegedütanítást naturálista módszer szerint, a legjobb eredménnyel vállal Füredi Kálmán népzenész, volt primás. Lakása: Gyurátz Ferenc utca 11. szám alatt. — A serdülő ifjúságnak reggel felke­léskor egy-egy kis pohárnyi természetes „Ferenc József" keserüvizet kell adni, mert gyomor-, bél- és vértisztító hatásának fiúknál és leányok­nál igen fontos eredményeket köszönhetünk. A gyermekklinikákon a Ferenc József vizet már a kicsinyek makacs szorulásakor kitűnő siker­rel alkalmazzák. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. Pápai terménypiac szeptember 9-én. Buza Rozs Árpa 29 20 -29 60 P 27 20—27-60 P 24 00—25 00 P Zab . . Tengeri Burgonya 20 00-21.00 P 26-00—27-00 P 400- 800 P — Egy motorbiciklista szerencsétlen­sége. Hesztera Pál 31 éves mihályházai bérlő hozzátartozóival e hó 7-én délután be akart jönni Pápára. Annak ellenére, hogy egyáltalán nem értett motorbicikli vezetéséhez, ráült a gépre, hozzátartozói pedig kocsin követték. A motorbiciklin baj nélkül eljutott a Borsos­győr—Pápa közötti országútig, itt azonban súlyos szerencsétlenség történt vele. Valami­képen a bicikliről lebukott az országútra, oly szerencsétlenül, hogy koponyaalapi törést és agyrázkódást szenvedett. Utána kocsin jövő hozzátartozói ott találták meg eszméletlen álla­potban az országút porában. Mellette volt el­dőlve a biciklije. Hogy a szerencsétlenség mi­kép történt, mindeddig kideríthető nem volt, mert a súlyosan sérült embert még kihallgatni nem lehetett. Beszállították az irgalmasok kór­házába. Felépüléséhez kevés a remény. x Szülök figyelmében. Gyermekeiknek iskolacikkeket legolcsóbban a „Diák-Bazárban" kaphatják meg. (Ref. nőnevelő-intézettel szem­ben.) — A levente-egyesület köréből. A Pá­pai Levente-Egyesület e hó 11-én, vasárnap reggel 3 25 órakor indul a veszprémi levente­versenyre, mely az egyesület f. hó 18-án Pá­pán tartandó levente-ünnepélyének is főpróbája lesz. Veszprémben fog először nyilvánosan sze­repelni a 40 tagu zenekar és a magyarruhás leányok 60 tagu csapata. Az ifjúsági testneve­lés iránt érdeklődőket az egyesület vezetősége a veszprémi ünnepélyre ez alkalommal is haza­fiúi tisztelettel meghívja. Féláru fürdővonati jeggyel lehet utazni. — A későnjárók ellen. A rendőrkapi­tányság a következő, megszívlelésre méltó ren­deletet adta ki: Az 1467/1884. kgy. számú vá­rosi szabályrendelet 3. §-a büntetés terhe alatt tiltja, hogy szinházi és más előadásokon a kö­zönség élvezetében zavartassák. Ennek dacára nap-nap mellett tapasztalom, hogy a színház­látogató közönség egy része a szinházi előadás megkezdése után 10—15, sőt egyesek 20 perc múlva érkeznek az előadásra s az ajtók csapko­dása, hangos jövés-menés, hangos viselkedés, beszéd, páholyokban székek ide-oda húzása által nemcsak a rendes időben járókat zavarják élvezetükben, hanem az előadást is. Egész so­rok kénytelenek felállni, hogy a későn jövők helyükhöz jussanak, ami azután olyan zajjal, a rendes időben színházba járók, haragos meg­jegyzéseivel jár, hogy a szinházi előadásokon rendes időben megjelent közönség joggal zúgo­lódik ezen állapot miatt. Különösen áll ez, az emeletre jegyet váltó későn érkezőkkel szem­ben, hol a későn érkezők jövése-menése, a padló recsegése-ropogása miatt is, tűrhetetlen zajt okoz. Figyelmeztetem a színházlátogató közönséget, hogy a szinházi előadásokra min­dig, azok megkezdése előtt jelenjék meg, mert a közönség azon része, mely rendes időben megy az előadásra, nem köteles tűrni, az élve­zetében ily módon való megzavarását. Ameny­nyiben ezen figyelmeztetésem eredményre nem vezetne, el fogom rendelni, hogy az előadás és felvonások megkezdése után érkező közön­A Petronius-síremlék. Irta: Jankó László. Sarudy György úrnak a Pápai Hirlap 34., 35. és 36. számában megjelent közlemé­nyeihez, — hogy az olvasóközönséget túlsá­gosan ne fárasszam, — néhány észrevételemet egészen röviden igyekszem elmondani. Ami a Savaria—Aquincum között kiala­kult római utakat illeti, erre nézve Domaszevszki föltevése lehet előttünk, amellyel Finály Gábor is foglalkozott. Domaszevszki a Tüskevár— Somlyóvásárhely-i beneficiarius állomástól kiin­duló (Tapolcafő, Varsány, Sikátornál elhaladó) s Carnuntum—Bregetio—Aquincum-i útvonalba Tatánál betorkoló utat föltételez. Ez el is fo­gadható, mert amint Aquincum, Bregetio és Carnuntum régebbiek a római uralomnál, épen­úgy ez utvonalak is már régebben meglehet­tek. — A római kultura a kelta alapokon ha­ladt tovább Pannoniában. Hogy mikor erősítették meg a rómaiak Aquincumot? Salamon Ferenc és Torma Károly azon a nézeten voltak, hogy Pannónia észak­keleti részének megszállását és a Duna meg­erősítését csak Traianus (98—117.) eszközölte. Ezt a nézetet már Kuzsinszky Bálint sem osztja, mert a svév háborúval kapcsolatban ő már Domitianust (81—96.) tartja Aquincum, egy­úttal Bregetio megerősítőjének. (V. ö. Corpus Inscriptionum Latinarum III. 11.029. sz. bre­getioi sírfeliratot az I. századból.) — Hivatko­zom azonban Hampel Józsefre, aki a Tacitus­nál (III. 46.) említett 70. évi dák betörésből utóbb már arra következtetett, hogy Aquincumot már Vespasianus császár (67—79.) erősítette meg. Carnuntum ? A Legio XV. Apollinaris 73­ban már másodszor van Carnuntumban, ami­kor új tábort épít, illetőleg helyreállítja a régit. Sírfeliratok a Legio XV. Apollinaris katonáitól már Claudius császár (41—54.) előtti időből ismeretesek Carnuntumból. — Győrött is ta­láltak I. századinak megállapított feliratos em­léket. Acrabanis lovasíjász síremlékét, aki az Ala I. Augusta Ituraeorum katonája volt. Ez az Ala, mely Szíria környékéről alakult, Ku­zsinszky Bálint szerint Arrabonában nyert el­helyezést. Ezek folytán sem indokolt tehát, hogy a Petronius-sírtábla I. századi voltában kétel­kedjünk. A Mithras-vallás pedig a rómaiaknál már a köztársaság utolsó éveiben feltűnt, csakhogy erősen keverve volt különböző előázsiai kultur­részletekkel. A Duna vonala meg mindig első­rangú útvonal volt, amelyen keleti kereskedők minduntalan megfordultak. — Cumont szerint az I. század végén vagy a II. század elején már a nép minden rétegében elterjedt. Septimius Severus idejében ? Akkor már teljes virágzásban volt Pannoniában. A Petronius-sírtábla övében a vallási gon­dolat szinte sejteiemszerüleg nyert ábrázolást. De hogy célzata van, az föltétlenül hihető. Bikavadászatot nem ismerünk. Pedig az állat láthatólag bika, nem is szólva arról, hogy áb­rázolása nagyon emlékeztet Augustus császár lugdunumi veretű dénárjainak bikás hátlapjára. A Nap nemcsak a Mithras-vallásban, hanem a római vallásban sem ismeretlen. Utóbbiban előfordul az is, hogy női vonásokkal ábrázol­ják. A páva a római vallás alkalmazása. Úgy­nevezett consecratiós érmeken találjuk, hogy az elhunyt repülő páva hátán emelkedik a magasba. Nézetem szerint itt egy korai, még ele­gyes jelképezéssel állunk szemben. Ami már most arra vonatkozik, hogy ez a sírkő annak a Petroniusnak sírköve volna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom