Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.
1927-09-03 / 36. szám
BAB3I HÍRLAP főiskolai Könyvi K MINDEN SZOMBATON Helyben. ef. iöisV:o\a. fit: 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Odáig eljutottunk immár, hogy az 1927-es költségvetést legalább a folyó év befejezése előtt, sőt az év harmadik negyedében tárgyalhatja a képviselőtestület. Ahhoz képest, amikor egy teljes évvel az illető év kimúlta után volt alkalom csak számot adni arról, hogy mi lesz azon idő alatt, amely már régen feledésbe merült, ez örvendetesnek mondható haladás. Ha ezek után még — amire kilátás van — azt is megérjük, hogy az 1928-as büdzsé az előirás szerinti, de már rég csupán papiron meglevő dátumra, vagyis a jelen évben elintézést nyer, akkor e téren panasz nem lehet s a város vezetőségét a rend megteremtéséért feltétlen elismerés fogja megilletni. Másik örvendetes mozzanatként emeljük ki a költségvetéssel kapcsolatban, hogy pótadó idén sem lesz annak ellenére, hogy a költségvetés utca-, piacrendezés terén sok mindenről gondoskodik, aminek megvalósítása fontos közszükséglet és beszerzések, beruházások, fontos közcélokra való áldozatkészség tekintetében is a múlthoz képest nagy haladást mutat. Bizonyos azonban, hogy a költségvetésből még nagyon, de nagyon sok hiányzik abból, amit e városban meg kellene teremteni: a csatornázás kérdésének megoldása, az újonnan alakult városrésznek legfontosabb közművekkel ellátása és sok minden, aminek benne kellene lenni, hiányzik belőle. Reméljük azonban, hogy azon az úton, amelyen elindultunk, nem állunk meg s ugyanaz a körültekintés és pénzügyi leleményesség, amely az eddigi szép eredményt létrehozta, nagyobb alkotások létesítése terén is alkotóképesnek fog bizonyulni. Legyünk résen! A népjóléti minisztérium államtitkára — tehát e téren szinte a legilletékesebb tényező — nemrégiben a munkásbiztosító pénztárakról szólván, azt a kijelentést tette, hogy egy vármegyei törvényhatóság területén csak egy pénztárt tartanak fenn, a többit beolvasztják a vármegye székhelyén levő pénztárba, s a feloszlatott pénztárak helyén úgynevezett pénztári kirendeltségeket állítanak fel. Ez a pénztári centralizáció bennünket érdeklőleg azt jelenti, hogy a pápai kerületi munkásbiztosító pénztárt feloszlatják, s beolvasztják a veszprémi munkásbiztosító pénztárba. Ez ellen a terv ellen mindkét érdekeltségnek — munkaadók és biztosított tagok érdekeltségének —, sőt magának a hivatalos városnak is, a legélénkebben tiltakozni kell, s minden lehetőt el kell követni, hogy valósággá ne váljék. Az érdekeltségeknek azért, mert a pénztár kiszolgáltatása a centralizálással a mostaninál sokkal nehézkesebbé válnék, mert a táppénzek kiutalása, a kórházba, vagy gyógyfürdőbe utalás csak Veszprémen keresztül történhetnék meg; viszont a járulékok befizetése csak postán eszközöltethetvén, jóval több terhet róna a munkaadókra, mint jelenleg, amikor a pénztár a járulékokat saját alkalmazottja útján közvetlenül szedeti be. Panaszos ügyek elintézése is természetesen körülményesebb és lassúbb tempójú volna, mint jelenleg, amikor a panaszos fél bármikor személyesen kérheti sérelmeinek orvoslását a pénztárnál. A hivatalos városnak pedig azért kell síkra szállania a terv ellen, mert az — közintézményekben nem valami nagyon bővelkedő — városunkat egyik fontos közintézményétől fosztaná meg, amely körülmény helyileg több irányban anyagi veszteségekkel is járna. A pápai kerületi munkásbiztosító pénztárnak jelenleg több, mint 5000 biztosított tagja van; munkaadói nyilvántartásában majd 2000 munkaadót tartanak nyilván. Hatásköre kiterjed Pápa városára, a pápai, devecseri és a zirci járásra. Ha a biztosított tagok családtagjait is tekintetbe vesszük, bátran állíthatjuk, hogy 15—20 :000 ember érdeke fűződik hozzá. Fejlő- 1 désének lehetőségei adva vannak. A jövő évben a legnagyobb valószínűség szerint üzembe helyezik a „Hungária" műtrágyagyárat bizonyára több száz munkással; a gázdasagi viszonyok javulásával újabb gyárak ideteiepedésére lehenek biztos kilátásaink, s a mostan pangó üzemekben is meg fog sokszorozódni az alkalmazottak létszáma. Egy ilyen virágzó, további fejlődésének biztosítékait magában hordó intézményt nem lehet semmiféle, egyébként sem valami életrevaló centralizáló tervnek áldozatául oda dobni. Mi nem mondjuk azt, hogy a veszprémi pénztárt olvasszák bele a pápaiba, noha erre több érvet lehetne felhozni, mert hiszen Veszprém Pápával szemben más argumentumot használni, mint hogy: megyei székhely, alig tudna — de azt sem engedjük, hogy megPápai Általános Bank Rt. Fő-tér. Folyószámlabetét ^X/hl^Zl 1. legjobb takarékossági rendszer. Tagjainknak 9% mellett kölcsönt folyósítunk. legelőnyösebb kölcsönök ékszer, autó, zongora, szőrme és egyéb értékes tárgyakra. vétele és eladása. Zálogház Idegen pénzek Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az Igazgatóság. fosszanak bennünket teljesen kifogástalanul működő munkásbiztosító pénztárunktól ép abban az időben, amikor autonomiája közeli visszaállításával, a mostaninál nagyobb és célszerűbb székházába leendő beköltözésével újabb fejlődésének alapjait készül lerakni. Ám ha a népjóléti minisztérium a munkásbiztosító pénztárak területi beosztásán mindenáron korrigálni akar, akkor velünk szemben ne a vármegyei centralizáció elvét alkalmazza, hanem tartsa szem előtt a geográfiai célszerűségeket. Példának okáért Zirc sokkal inkább gravitál Veszprém, mint Pápa felé, — Celldömölk inkább Pápa, mint Szombathely felé. Csatolja tehát pénztárilag Zircet és a zirci járást Veszprémhez, Celldömölköt és a celldömölki járást Pápához. Ez a korrekció minden részen csak megelégedést keltene; de abba nem nyugszunk bele soha, hogy a pápai pénztárt a veszprémibe olvasszák bele. Mozduljanak meg hát már most a beolvasztási terv ellen a biztosított tagok, a munkaadók — ipartestület, Lloyd stb. — érdekeltségei, mozduljon meg maga a hivatalos város is, nehogy hamarosan befejezett tények elé állítsanak bennünket. N. P. A leventék. Ezen a címen a „Pápai Hírlap" julius 23-iki számában egv köz'pmény jelent meg, amely azzal vádolja a magyar társadalmat, hogy felül bizonyos, ellenséges célokat szolgáló aknamunkának, amelynek éle oda irányul, hogy a levente-intézménnyel szemben legalább is közönyös maradjon. Ez olyan vád, amely mellett szó nélkül elmenni nem lehet, ami fölött gondolkodni kell, különösen, ha igaz, amit a fent hivatkozott közlemény állít, hogy az egész világon mindenütt megtalálható ez az intézmény, hogy azt mindenütt maga a társadalmi élet teremtette meg és ez tartja szükségesnek fenn is tartani. Ha elfogulatlanul akarok itélni, el kell ismernem, hogy a vád nem egészen alaptalan ; ezen közlemény minden sora úgy hat, hogy az ember ezt gondolja: ej, de régen gondoltam már én is mindezt. De a magyar társadalmi élet nevében tagadom, hogy ez közönyös lenne vagy felülne ellenséges célokat szolgáló aknamunkáknak; legfeljebb arról lehet szó, hogy ezen intézményt lapjaink egy része általában agyonhallgatta és így a magyar társadalmi élet nagy rétegei csak az itt-ott elhullatott, sokszor kicsinylő magán vélemény-nyilvánítások révén szerezhetett tudomást a levente-intézményről, amelynek célját így nem, vagy csak félreismerhette. Egészséges, megértést, összetartást kereső célok és gondolatok azonban mindig megtalálták a megfelelő helyet a magyar társadalmi élet szivében, amelynek lapjai is általában mindig készséggel támogatták a köz érdekében szükséges intézményeket. Nézzük, miről is van szó? Egy szomorú végű háború és az ezt követő forradalom után a közfelfogás tökéletesen meg lett mételyezve; az emberi gyarlóságok még ma is szabadon tévelyegnek ; a fiatal nemzedék — ebből a keretből — általán értve, mindennek nevezhető, MIJXÖSÉGBEN, ÁRBAN, ÍZLÉSBEN UTOLÉRHETETLEN női-, gyermek, és leányka- jdoiisá ink megérkeztek. KRAUSZ ÉS KOBEII divatáruháza Pápa, Kossuth-utca 3., Szent László utca sarok. Mielőtt bárhol vásárolna, saját érdekében tekintse meg választékunkat.
