Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-08-06 / 32. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­neműk, harisnyák, keztyíik, ernyők, botok, sap­kák, nyakkendők, ridiktilök és börőndök, stb. könyvtárak idén is igen szépen gyarapodtak. A szokásos iskolai ünnepélyeket megtartották ; tanulmányi kiránduláson többször vettek részt. A tanév folyamán 50 éves, 40 éves, 30 éves, 25 éves, 15 éves és 10 éves találkozókra jöttek össze az iskola régi tanulói, akik alapítványok tevésével is kifejezést adtak az Alma Mater iránti hálájuknak. A tanári kar nagy társadalmi és irodalmi tevékenységet fejtett ki. A gróf Tisza István cserkészcsapat történelmében ki­magasló mozzanat volt a csapat gyönyörű zászlójának, melyet Mihály Sándor gazd. fel­ügyelő és neje ajándékoztak a csapatnak, jun. 12-én történt felavatása. Az ifjúsági segítőegye­sület tekintélyes mértékben járult hozzá a tanít­tató szülők terheinek könnyítéséhez. A test­gyakorló kör Vitéz Kovács Lajos tornatanár kitűnő vezetésével országos viszonylatban is a sikereknek gazdag sorozatát érte el. A tanuló­ifjúság emberbaráti célokra összesen 1112 P 61 fillért gyűjtött. A tanév folyamán tett alapít­ványok összege, amelyben Veszprém-vármegye 4194 pengő 13 fillérrel szerepel, 8243 pengő 63 fillérre rug. A tanulók különböző cimeken 23.490 pengő 88 fillér segélyt élveztek, ami talán egyedül álló az országban. A nyolc osz­tályban, amelyből a négy alsó osztály pár­huzamos volt, a tanév végén vizsgálatot tett 482 rendes és 16 magántanuló. Református volt 269, evangélikus 106, unitárius 1, r. kath. 67, izraelita 55 tanuló. Jeles érdemsorozatot kaptak 37-eti, jót 93-an, elégségeset 277-en ; egy vagy több tárgyból bukott 121 tanuló (25°/o)- Az ifjúság önmunkássága az iskola különböző intézményeiben teljes elismerést ér­demel. A főiskolai könyvtár törzsállománya 1927 junius 30-án 55.832 drb. volt. A köztartáson 295 tanuló nyert jó és olcsó élelmezést. Az internátusnak 75 lakója volt. A tudnivalók szerint a beiratkozások a gimnáziumban szeptember 8—-11-ik napjain, a theol. akadémián szept. 22-én lesznek. Az 1927/28. iskolai évben az I— IV. osztályban több új tankönyvet vezetnek be. — A Jókai-mozi heti műsora. Szom­baton, aug. 6-án, vasárnap aug. 7-én : Ártatlan Zsuzsi. Jean Gilbert operettje filmen, 8 felvonás­ban ; kedden, aug. 9-én: Az éjféli látogató. Romantikus történet 7 felvonásban ; csütörtökön, aug. 11-én: Belzebub. Dráma 8 felvonásban; szombaton, aug. 13 án, vasárnap, aug, 14-én: Amerika. Eposz 12 felvonásban. — A gyalogosok testi épsége. A belügy­miniszter, mint az a fővárosi lapokban olvasható volt, rendeletet adott ki a gyalogosok testi épsége érdekében. Különösen az autókés kocsik gyorshajtását akarja megszüntetni s nagyobb városokban a forgalmasabb utca-kereszteződé­seknél közlekedési négyszögeket rendel el rendőri felügyelet mellett. Olyan forgalmú hely, mint aminőre a miniszteri rendelet céloz, nálunk alig akad. A Kossuth-utca már rég meg van rendszabályozva, forgalmas és veszedelmes hely ezenkívül legfeljebb a Fő-tér és Fő-utca s még inkább a Fő-utca és Deák Ferenc utca sarkán található. Ezeken a helyeken kell egy kicsit ügyelni az autókra és kocsikra. Ellenben van egy ezeknél sokkal könnyelműbben kezelt jármű, a bicikli, mely nemcsak utca-keresztező­déseknél, de mindenütt és mindig veszélyezteti a gyalogosok testi épségét. Biciklistáink nagy része túl erős iramban száguld az utcán, sok­szor csöngetni is elfelejt, este — főkép ha nem fővonalon mennek — nem gyújtanak lámpát, a Liget-utcán állandóan a gyalogjáró aszfalton rohannak végig nagy ijedelmére és veszedel­mére a sétálóknak. Kérjük a rendőrhatóságot, hogy tapintatos, de erélyes rendszabályokat alkalmazva preventív módon akadályozza meg, hogy nagyobb szerencsétlenség ne történjék. A Tókert- és Liget-utca ajánlatos volna rendőri őrszem felállítására. — A vármegyei tűzoltószövetség gyű­lése. A Veszprémvármegyei Tűzoltószövetség XXXIV. évi rendes közgyűlését folyó hó 20-án Pápán tartja, mellyel kapcsolatban tűzoltó­ünnepségeket is rendez. Az ünnepély sorrendje : Augusztus 19-én. 20 óra 30 perckor: a Köz­művelődési Egyesület közreműködésével „Tarka­estély" a Jókai Színházban. Utána ismerkedési Fióküzlet: Pápa, Kossuth-utca 20. est a Sipiczky-vendéglőben. Augusztus 20-án. 6 órakor: Zenés ébresztő. 9 órakor: Zenés tábori mise a tűzoltólaktanya udvarán. 10 óra 30 perckor: A Veszprémvármegyei Tűzoltó­szövetség közgyűlése a Jókai Színházban. Fel­olvasást tart Halász János veszprémi járási tüz­rendészeti felügyelő. 12 óra 15 perckor; A Pápai Önkéntes Tűzoltótestület diszgyakorlata a Fő­téren. 13 órakor: Társasebéd a Sipiczky-ven­déglőben. Részvételi díj 4 P 50 f. 14 órakor: A járás községei tűzoltóságainak versenygyakor­lata a Sporttelepen. Belépő-díj: Páholy- és korzóülés 1 P, tribünülés 60 f, állóhely 20 f. Versenyek alatt a pápai tűzoltózenekar hang­versenyez. 17 órakor: „Totál", „Minimax" és „Poleo" tüzoltókészülékek bemutatása. 18 óra­kor : Díjkiosztás és csapatok elvonulása. 20 óra 30 perckor: A Pápai Önkéntes Tűzoltótestület nyári táncmulatsága a Kaszinó kerthelyiségé­ben (rossz idő esetén a Griff nagytermében). Belépődíj 1*50 P, egyenruhás tűzoltóknak 80 f. — Kirándulás a Balatonra. A helybeli Kath. Legényegyesület e hó 14-én kétnapos kirándulást rendez a Balatonra, melynek tudni­valóit a következőkben közöljük: Augusztus 14-én reggel 4 ó. 9 p.-kor indulás a pápai állomásról Celldömölk, Boba, Ukk, Sümeg, Ta­polca útvonallal. Az érkezőket a keszthelyi pályaudvaron az ottani Kath. Legényegyesület zászlóval várja. Üdvözlő beszéd. A pápai Iparos­dalárda elénekli páratlan szépségű jeligéjét. Utána bevonulás a hősök emlékéhez, amit a kirándulók megkoszorúznak. Ebéd a Bocskay­vendéglőben. (Egy pengő — bor nélkül.) Dél­után 4 óráig Keszthely és a Balaton megtekin­tése. Négy órakor séta Hévizre. Azután az egrégyi Árpád templomot és a római hős ka­tona sírját tekintik meg. Ozsonna a Horváth­vendéglőben. (1 pengő, bor nélkül.) Vacsora után vissza Keszthelyre, itt díjtalan elszállásolás. Másnap a híres szépségű Festelich-park és más nevezetességek megtekintése. 10 órakor indulás külön hajón. Érkezés Almádiba 19 ó. 05 p.-kor. Innen vonaton — a remek Cuha völgyön át — haza. A vasút és a hajójegy díja csak akkor közölhető, ha a kirándulók létszámát a vezető­ség megtudja, miért is kéri az elnökség, hogy a kiránduláson részt venni szándékozók a Kath. Legényegyletben és Cziller Péter világi elnöknél lefektetett ivet aláírni szíveskedjenek. Az aláírás a vonat és hajójegy megfizetésére kötelez. A költség cca 7—8 P, beleértve az étkezést is. — A rendezőség a kiránduláson szívesen lát nő­és férfivendégeket is. — A postai autóbuszjáratról szóló mult heti közleményünkbe az a hiba csúszott be, hogy az autóbusz Pápáról délután nem 12 óra 25 p.-kor, hanem 15 óra 25 perckor indul. — A Testvériség köréből. Az egyesület labdarugó szakosztályának tagjait a MLSz-nél leigazoltatta és csapatát benevezte a bajnok­ságra. Az előirt bemutató mérkőzések legköze­lebb kerülnek lebonyolításra. Egy érdekes sírkő Pápán. A „Pápai Hírlap" julius 30-iki számában ezzel a címmel jelent meg Czuppon Elek úr ismertetése. Pápa város közönsége bizonyára érdeklődéssel olvasta a közleményt, sokan ta­lán ezúttal szereztek első tudomást arról a régi sírkőről, mely meglehetős elvonultan, úttesttől, kerítéstől elég távol, de szabadon áll az idő­járás viszontagságaiban, hőtől, fagytól, esőtől, hótól, jégtől ostromoltan az Esterházy-út és a Győri-út egyik szögletében. A közlemény, amelyből az emlékek szere­tete sugárzik, kitér azokra a magyarázatokra is, amelyeket innen is, onnan is a fantázia fűzött hozzá. Ezeknek a találgatásoknak szórványos fel-feltünedezése is azt mutatja, hogy szokat­lan nekünk ez a római sirkő. De ha szokat­lan, annál inkább értéket képvisel. Nemcsak az ókori régészet tudományos szempontából, ha­nem azért is, mert városunknak úgyis kevés képzőművészeti emléke közé tartozik s annál inkább becsülnünk kell. Ez a római sirkő sem Pápán, hanem csak Pápa környékén Diós-pusz­tán került elő. Városunk területe kiesett az egykori klasz­szikus kor körzeteiből. Régebbi nagy városok késő szülöttei életük során akárhányszor nap­nap után ott járnak el az ezer esztendőknek emlékei mellett; a mi városunk lakói a haza szentelt földjéből jobbára csak a nemrég múlt­nak útjait tapossák. Abból a római útvonalból, amely a mai Szombathelyt Veszprémmel kötötte össze, Tüske­várnál vagy Somlóvásárhelynél ágazhatott ki az a római út, mely Tapolcafő, Varsány és Sikátor irányában Tata felé haladhatott, hogy azután a Duna közeiében keletnek Aquincumhoz, nyugat­nak Carnuntumhoz (Petronell) vezető kétségte­len római főútvonalba torkoljon bele. — Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy a római utak meglehetősen egyenes vonalat tartottak, akkor igazoltnak látszik a föltevés, hogy a Tapolcafő és Varsány közé eső útvonalnak Dióspusztánál kellett elhaladnia. Érthető a település, érthető a temetkezés. A közlemény a római sirkő leírását is adja. Ebben a tekintetben — némi kiegészí­tésül — legyen szabad egy-két szóval élnem. A sirkő felső részén, a tympanonban, én nem a Medusa fejet, hanem a Nap sugaras képét látom. Jobbról-balról mellette egy-egy páva a napba tekint. A Nap itt vallási vonatkozással szerepel. Keletről, Syria felől a perzsa eredetű Mithras istennek a kultusza is elterjedt a ró­mai birodalomban. A légiók sokfelől össze­verődött legénységével sokféle vallás lett isme­retes. Közöttük Mithras kultusza már korán terjedt Pannóniában. Ábrázolása a Nap. A há­rom római halott bizonyára a Mithras vallás­nak a hive volt. Ezt látszik bizonyítani a sirkőtábla III. része is. A dárdáját hajításra kész, vágtató lo­vas bikát űz maga előtt. A bika a Mithras em­lékeken ugyancsak előforduló ábrázolás. Az állat hatalmas testalkata is bikára vall. Az áb­rázolt jelenet a már porladóknak áldozatát jel­képezi. A sirkő kora a Kr. u. I. század. Ha nem tévedek, a Corpus Inscriptionum Latinarum is megemlékezik róla. Dr. Hekler Antal, a Szép­művészeti Múzeum igazgatója, az ókori régé­szet egyetemi tudós professzora az I. század­ból valónak tartja. Bizonysága a sirkőfelirás hatodik sorában levő H. S. S. betűk is. (Hic siti sunt.) Ez a jelzés jellegzetes rövidítése a Kr. u. I. század római sírköveinek. A felírás egyébként a következő: L PETRONIVS LL LICCO AN XCV GALLA CNODAVIE AN XXCV GALLIO VERVCLONIS F NEPOS AN X1IX- H- S- S- RVFVS­L PETRONI LICCONIS F ET L PETRONIVS CATO MOCVS LIBERTVS PAREN TIBVS SVIS POSVERVNT ET SORORIS FILIO = CATAMOCVS V SIBI FECIT Az utolsó sorban levő V S FECIT (Vivo sibi fecit) azt mutatja, hogy Catomocus még életében önmagának is állította az emléket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom