Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.
1927-07-23 / 30. szám
Csipkék, szalagok és rövidáruk kapható k Raidl Ferencnél Pápa, Kossufh Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemük, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, sapkák, nyakkendők, ridikülök és böröndök, stb. A Bástya környékének rendezése. Lapunk mult számában említést tettünk róla, hogy 113 aláírással kérvényt nyújtottak be polgármesterünkhöz a Bástya, Major, Árok s a velük kapcsolatban álló utcák rendezése tárgyában. A sok megszívlelésre méltó eszmét felvető memorandumot most egész terjedelmében közöljük a következőkben: Nagyságos Polgármester Úr! Az alulírott: Gyurátz Ferenc-, Rozmaring", Korona-, Árok-, Major-, Rákóczi-, Eötvös-, Petőfi- és Bástya-utcai lakosok tisztelettel kérik a Tekintetes Városi Tanácsot, mondja ki határozatilag, hogy ha a szinházépítés akár előbb, akár utóbb szükégessé válik, azt a városmajor helyére építteti. Ennek kimondása pedig azért volna szükséges, hogy a fejlődés ez elhanyagolt városrészben is mielőbb megindulhasson. Kérelmünket az alább előadandó érvekkel támogatjuk: Az idő erősen közelget, amikor dönteni kell a tanácsnak ebben az ügyben, mert úgy hallatszik, hogy a református egyház a mai színház helyére tényleg felépíti a templomot. így tehát a mai múzsák temploma helyére Isten háza jön, ahol nem a szemet gyönyörködtető, kacagtató előadásokat tartanak, hanem az Ist&n igéjét hirdetik és fohász száll az egek Urához hazánk feltámadásáért. Színház nélkül pedig nem lehetünk, azt tudja mindenki. Az új szinház részére több helyet hallottunk már emlegetni. Vannak, akik Spitz Márk gabonaraktárát szeretnék a tókertben. Ha a hely, úgy, ahogy van, megfelelne, — természetesen nem szószerint értve, — nem lehetne ellene kifogásunk, mert kevésbe kerülne. Szegények vagyunk. De csupán a helyért építsük oda a színházat? Semmi sem bizonyít ennek célszerűsége mellett. Hogy azon a helyen mennyibe kerülne egy modern szinház felépítése, így hamarosan nehéz lenne meghatározni. De, ha a körülmények úgy hozzák és szükségét látjuk, kifejtjük a véleményünket mellette, vagy ellene. Némelyek szeretik felhozni okul a tókertek fejlődését; sok gondot okoz annak a fejlődése még a v. tanácsnak, de még nagyobbat az adófizetőknek. Sajnos, nem lehet a „haza bölcsének" mondásával elintézni: „Aki rosszul gombolta be a kabátját, kezdje újra". Nem szinház kell oda először, hanem minden időben járható út, csatorna, vizvezeték, villany és közigazgatás. De miből ? Hiszen a tulajdonképeni város is csak a mult század végén kapott vizvezetéket, csatornája meg még most sincs. Vannak utcái, melyek majdnem járhatatlanok, pedig már megbűnhődte a multat, mert egyszer a labanc, másszor a magántüz perzselte le feje felül a házat és nagyon sok év óta nyögi az adóprés erősebb, vagy gyengébb nyomását. Hallottunk már olyant is, hogy a Tüzesmalom helyére kell építeni a színházat. Hogy a szinház felépítése itt mennyibe kerülne, ennek a találgatásába nem bocsátkozunk, mert drága a cölöpnek való tölgyfa. Ide csak velencei módszerrel lehetne építeni. Ezen felül, ha a szinház oda kerülne is, semmiféle fejlődést nem mozdítana elő, mert szabad terület körülötte nincsen. (Egyébként pedig az évek óta elfolyó vizierő felhasználásáról meg kellene győzni a gróf urat.) Nekünk olyan helyet kell keresnünk, ahol az új szinház építése egy elmaradt városrészt magához emel és még sem okoz semmiféle közüzemi (vizvezeték, csatornázás, úttest, villany stb.) cimen kiadást, hanem kettős célt szolgál. A szinház elhelyezéséről a Pápa és Vidéke 1912: 14. számaiban már tüzetesen kifejtettük, hogy micsoda előnnyel járna, ha a színházat a városmajor helyén építenék fel. Érveink közül egy-kettőt ide iktatunk. A városmajor területe jelenleg 1701 D-öl. Ha az Árok-utca északi üres oldalát, a rajta levő két-három kis házikóval, — és a Tűzoltóutcában levő, a város tulajdonát képező, szintén két-három házat hozzászámítjuk, kb. 3000 D-öl területet nyerünk. Ha most ennek a területnek a közepére építjük a színházat, arccal a Bástya-utcára, a tűzoltó-őrtoronnyal egy fedél alá, (mert tűzoltó nélkül színielőadás nincs), akkor a körülötte fennmaradó üres területen ideiglenesen elhelyezhetjük a pénteki piacot is, mert ha a nagytemplom mellett több századon át megfért a zsibvásár, majd a szinház se szégyenli magát a piactér közepén. A második esetben a szinház körül fennmaradó részt parkírozzuk 1 Akkor a belvárosban mind egészségi, mind pedig szépítészeti szempontból egy nagyon értékes területet nyerünk. A harmadik tervünk pedig az volna, hogy a szinház körül fennmaradó üres telket felparcellázzuk (kávéház, szálloda, üzlet stb. céljaira), minthogy ezen hely a fejiőclési központba esne, hamarosan felépülne. Ha a két utóbbi terv valamelyike kerülne kivitelre, akkor a piacot a tókertben lehetne elhelyezni. Fentebbieket összefoglalva, ha a Majorutcát a Szeleczky (Obermayer)-majoron keresztül a Sorompó-utcáig meghosszabbítjuk — mint azt a tisztviselő-telepen keresztül a Gróf-utig tettük —, a belváros legszebb pontján keresztül, mintegy három km. hosszú sugárutat is nyerünk. A városmajor céljainak pedig nagyon megfelelő hely lenne a Gyurátz Ferenc és a Korona utca sarkán levő telektömb a rajta levő lakóházakkal együtt. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül még azt a fontos körülményt sem, hogy a sokszor emlegetett városmajor körül mintegy 140—150 ház van közvetlen érdekelve. És kb. 250—300 lakó. Ezek a házak a több százados elhanyagoltságból kiemelve, hamarosan újraépülnének, tehát a város bevételét gyarapítanák anélkül, hogy a városnak vizvezeték, villany stb. cimen költséget okoznának. A fentebb felhozott okok figyelembevétele mellett kérjük a Tekintetes Tanácsot, hogy szívlelje meg kérésünket, és adjon, módot a mi városrészünk fejlődéséhez. Pápa, 1927 julius 4. (Aláírások.) x A legrégibb és legnagyobb biztosító társaságok egyike keres agilis, jó összeköttetésekkel rendelkező és garanciaképes helyi képviselőt, aki Pápa és egész környékére terjedő kerületi főügynökségét átvenné. Cim a kiadóhivatalban. KIS JÓZSEF EMLÉKEZETE * Megjött a hír: kidőlt az ősz vezér. Nébó hegyére ért a régi pásztor. Szólott az Úr: „Szolgám, immár elég.. S Urához tért a fáradt prédikátor. Akáclombos magyar falúk felett Áthullámzott a döbbenetnek hangja: A csillagos tornyok fehér ölén Megkondult bánatunknak gyászharangja. Mi megtépdestük ékes köntösünk . .. Leraktuk napkeletnek drága gyöngyét: Búbánatunknak vakszín éjjelén Kisírtuk fátyolos szemünknek könnyét. Bizony lehullott enfejünk disze S árván maradt az Úr zarándok népe: A régi tűzbe fénylő üstökös Letűnt a bús enyészet tengerébe. Irányítónk volt, bástyánk, mindenünk. . . Tanított rá, mi szép, mi jó, mi tiszta; Magyar nemes volt, — meg nem alkuvó — S hitvalló, bátor, büszke kálvinista. Fáradt, munkálkodott és alkotott Igazságosztó két erős kezével; — Szent áldozatnak szánta önmagát, Hogy megbékítse népét Istenével. Ha hun sáfárkodtunk: velünk örült, Mint munkásságunk megjutalmazója; Ha tán hibáztunk: korholt, büntetett S intett bennünket minden szépre, jóra. Ha hímes tervet szőttünk: buzdított Serény munkára, tettre, alkotásra — És lankadatlanul munkálkodott, Mint példaként világló égi fáklya. Egy vágya volt még. Szent, nagy és nemes: Új szentélyt építtetni Istenének, Hol szent imádság csendül és Ige S az égig zúg a győzedelmi ének. De szólt az Ur: „Szolgám, immár elég... Meglátod azt, de mégis nem mehetsz be . .." S meghajtva engedelmesen fejét, Istenhez szállt a tündöklő egekbe. Istenhez szállott, megfáradt vezér — Nem látunk Téged többé földi szemmel, De mégis: hisszük, hogy velünk leszel Örök napfénybe fürdő szellemeddel. Mert nékünk mindörökre az maradsz, Ki voltál: bölcs vezérünk, őr a vártán — S majd egykor — ott fenn — mind találkozunk S Istennek újra együtt áldozunk Feltámadásunk hajnalpirkadásán. Mihályháza, 1927 április 30-án. Horváth Lajos. * Szavalják a szerdai Kis Józsefiemlékünnepen. A leventék. Mikor pár év előtt a levente-intézmény életbe lépett, figyelni kezdtem ; mikor rövid idő múlva láttam, hogy mivé fejlődik: eszembe jutott az az idő, mikor három tenger csapkodta partját annak a főidnek, amely mind a magyart uralta; elém tólult néhai való jó Tinódy Sebestyén nyomán Arany Jánosnak ama korból merített hőskölteménye, amelyben ez is ott van : „Szép magyar vitézek, aranyos leventék, Bárcsak én is, én is köztetek lehetnék I" Ezenfelül elgondoltam, hogy de derék, okos, jóindulatú emberek lehettek azok, akik ezt elkezdték. Mikor aztán a leventék megjelentek közéletünkben : kerestem az alkalmat érintkezhetni velük és úgy találtam, hogy kedvetlenség, kényszer tükrözött ki a szemekből, ami elbusított, de további figyelemre is ösztönzött, melynek eredményeiből ide irok a sok közül néhányat, csak úgy egyszerűen. Néhány levente megy az utcán, tollas sapkával a fejükön, tisztességesen, szerényen; ott vagyok én is, néhány ember áll mellettem, mögöttem; gúnyos mosoly az ajkakon, pár elharapott gyalázó szó, — ránézek ezekre a velem egy országban élőkre és amit láttam, az valahogyan nagyon elbusított. Nyilvános helyen dolgozó leventeismerősöm van; jóravaló, csendes fiu, abból a könynyen befolyásolható, becsületes, jóhiszemű fajtából : érdeklődtem tőle, mások is vannak jelen és mielőtt a fiu válaszolna: gúnyos, becsmérlő hangokat hallok a hátam mögött; nézem, ki az, aki beszél és amit láttam, újból mondom láttam, nem azt, hogy amit hallottam, az már kutatásra ösztönzött. Kerestem az alkalmat beszélni a leventékről jóravaló, földet munkáló emberekkel: az eredmény szomorú; felsőiskolák növendékeivel: az eredmény bántó, indolens ; köz-állásokat betöltőkkel : az eredmény hideg közöny, amelyen érezni az el nem mondottakat ; gazdasági téren önálló emberekkel: az eredmény egyenesen felháborító, sértő, sokat mondó. Egy érettségit most végzett, előkelő családból való, nagyon intelligens fiatal emberrel tárgyalom ezt a kérdést, szóról-szóra ezt mondja: „ilyen butaság engem nem érdekel, ez ellenkezik a liberalizmussal". — Hát aztán miért butaság ez, miért elKeves< rugós gyeri Kisfaludy A házmestc PES GőzNyitva e Gőzí Hétfő: Kedd: n Szerda: Csütörtök Fentek: Szombat Vasárnap »i & kádfüi úgy féri felhő legyet, szúnyogot, molyt, hangyát, bolhát,! poloskát, svábbogarat, tetűt stb. kz amerikai Mellon Institute találmánya. Emberrel és állatra veszélytelen. De biztos halál férgekre ós rovarokra. Nem hagy foltot. Hatása garantált. Háztartásokban, gazdaságokban üzemekben nélkülözhetetlen. - Óvakodjunk utánzatoktól. Más szert ne fogadjon el. Ügyeljünk aj Fly-Tox (kiejtve : Fláj tox) névre. 7 1 literes üveg szájíujtatóval P 3-40 8 literes bádogtartály P 24 — 1 drb. kózipermetezö P B'ÖO Mindenütt kaphatói Magyarországi vezérképvieelet: Révész Ernő és T&rsa, Budapest, V., N&dor uoca 30. Tel.: L. 998-2.^ Prospektust kívánatra küldünk