Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-07-16 / 29. szám

— Az építőmunkások sztrájkja rendü­letlenül tart tovább. Elmúlt drága három hét anélkül, hogy a harcban álló felek megegye­zésre jutottak volna egymással. Értesülésünk szerint csekély két fillér miatt nem jött létre az egyezség. Az építőmunkások órabérköveíelésü­ket redukálták 78 fillérre, az építési vállalkozók elmentek 76 fillér megajánlásáig; itt azután megfeneklett a dolog. A két fillérből egyik fél sem hajlandó engedni. Ez pedig, napi kilenc és fél órai munkaidőt számítva, kitesz egész héten egy pengő 14 fillért. Szabad ezért a csekély összegért egész közgazdasági életünket meg­bénítani, s kissé nekilendülő építőiparunkat pangásra kényszeríteni ? Nem tudjuk elképzelni, hogy akár a munkaadók, akár a munkások 114 fillér miatt tönkre mentek volna. Kérjük a hatóságot, vegye kezébe ismét a békéltető tár- • gyalások folyamát, s ne tegye le addig, amíg az egyezség létre nem jő., ; A sztrájkban álló munkások közül nagyon sokan elutaztak Pápá­ról Győrbe, vagy Budapestre, ahol jóval ma­gasabbak a munkabérek, viszont azonban a megélhetés kerül többe. Az ittmaradtak egy része kisebb építési vállalkozóknál munkába állott, a nagyobb építési vállalkozók viszont falvakról hozatott munkásokkal próbálják pótolni a pápaiak hiányát, azonban az érdemleges munkák így sem indultak meg. — Piacunk drágasága. Az azóta meg­fékezett budapesti élelmiszerpiac-drágaságot ku­tatva, a hatóság megállapította, hogy ebben nem kis mértékben játszott közre a közvetítő — háborús terminus technikussal kifejezve: „láncos" — kereskedelem. Budapesten gon­doskodtak róla, hogy a láncolók minél gyor­sabban eltűnjenek a piacról, aminek a hatása csakhamar meg is látszott a piaci árak kiala­kulásán. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy csak Budapesten vannak, illetőleg voltak lán­cosok. Aki egy kis fáradságot vesz magának s kora reggel figyeli piacunkat, láthatja, hogy a faluról bejövő termelőket miként fülelik le a láncosok. Sebtiben megveszik átlagárban a portékájukat, s azt a kisebb kereskedőknek csak­hamar busás haszonnal adják tovább. Ez azon­ban még a jobbik eset, mert igen gyakran megtörténik, hogy a jutányos áron megvett portékát kiszállítják a városból. E lehetetlen állapot ellen régebben már tétettek intézkedé­sek, amik azonban azóta feledésbe mentek. Kérjük a hatóságot, lépjen fel ismét teljes eréllyel a közönség érdekében. — A várpalotai földrengés. Szegény vár­palotaiakra ismét ráijesztett az édes anyaföld. Megingott alattuk. Szerencsére, ezúttal csak szelíden, nagyobb bajt nem okozván. Hihetőleg ez csak utórezgése volt a múltkori komolyabb földrengésnek s többé ezután soha nem riasztja meg őket semmi hasonló veszedelem. — Halálozás. Sbhlesinger Ferenc mult szombaton bekövetkezett halálával városunk egy méltán becsült, derék polgárát vesztettük el. A régi Pápa egyik nagyhírű iparvállalatának: a Schlesinger-féle pipagyárnak volt az alapító halála után évtizedeken át vezetője * s a gyár külföldön is elterjedt hírének buzgó terjesztője. Mióta a divat változtával ez a magyar iparág elvesztette régi jelentőségét, azóta kereskedelmi ügynöksége volt s új hivatásában is általános tiszteletnek Örvendett. Óriási részvét mellett temették el. — Meghívó. A „Hadröá" Nemzeti Szö­vetség Pápa városi és vidéki csoportja f. évi julius hó 31-én délután két órakor Pápán a városháza nagytermében rendes évi közgyűlését tartja, melyre a t. tagokat ezennel meghívja az elnökség. A tárgysorozat főbb pontjai: Titkári jelentés az 1926. évi működésről. Ügyvezető­igazgató jelentése az 1926. évi pénztári for­galomról. Zárszámadás, 1927. évi költségvetés. Tisztikar választása. Az 1927. évi tagdíjak megállapítása. Esetleges indítványokat f. évi julius hó 24-ig írásban a titkári hivatalban kell leadni (Pápa) városháza, 17. ajtó. Az alap­szabályok értelmében tagsági jogát csak azon tag gyakorolhatja, aki tagdíjjal hátralékban nincsen. Határozatképtelenség esetén a köz­gyűlés f. évi augusztus hó 7-én tartatik meg. Jön a Colosseum Cirkusz, Magyar­ország legnagyobb cirkusz-vállalata. — A Testvériség köréből. Szerdán, f. hó 20-án este 1/ 29 órakor választmányi ülés, mely a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. Fióküzlet: Pápa, Kossuth-utca 20. — Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a természetes „Ferenc József" keserűvíz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasz­talatok igazolják, hogy az otthoni ivókura külö­nösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vizzel keverve, reggel éhgyomorra vesszük be. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. x Meghivó. A Pápai Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, 1927. évi julius hó 17-én d. u. 3 órakor a szövetkezet helyiségében (Jókai-utca 18.) ren­des közgyűlést tart, melyre a tagokat a 37. paragrafus értelmében meghívja. Határozatkép­telenség esetén a közgyűlés julius 24-én fog megtartatni. A felügyelő-bizottság által megvizs­gált 1926. évi mérleg a szövetkezet helyiségé­ben kifüggesztetett és mindenki által megte­kinthető. x Anyák és babák örömére szolgál, hogy mindenkinek alkalma nyílik gyári árban fedezni gyermekkocsi szükségletét. Ez úton tudat­juk, hogy Pápán gyártmányaink egyedárusítását a Versenybazárra (Kossuth Lajos utca 19) ruháztuk, ahol minden kocsi gyári árban áru­síttatik. Baby-művek. — Figyelmeztetés a háztulajdonosok­hoz. Miután a városi adóhivatal azt tapasztalja, hogy a házadó-mérséklésre igényt tartó tataroz­tató háztulajdonosok a m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 59.000 sz. körrendeletében rendelt kötelező bejelentéseket vagy egyáltalán nem, vagy későn teszik meg, ezen mulasztásból származó anyagi károsodás elkerülése végett a fenti hivatal ismételten közli az alábbiakat: Azon háztulajdonos, akinek házára a bérkor­látozó rendelkezés vonatkozik és saját költségén (lakó anyagi hozzájárulása nélkül) házát 1927 november 30-ig tataroztatja, ha ezért házadó­mérséklésben akar részesülni, a tatarozási mun­kálatok megkezdése előtt 15 nappal köteles be­jelenteni a tatarozandó ház fekvését (utca, ház­szám), a tervezett munkálatokat, a munkálatok megkezdésének napját és a munkálatokat végző vállalkozó nevét. A munkálatok befejezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a tatarozás befejezését; ezen bejelentéshez csato­landók a tatarozás költségeit igazoló részletes számlák, azonkívül kifejezésre kell juttatni azt, hogy a tatarozás" költségeit kizárólag a ház­birtokos a sajátjából fedezi. A fentiek bejelen­tésének elmulasztása az adómérséklésre irányuló igényjogosultság elvesztését vonja maga után. — Baleset. Bongya János 56 éves vanyolai lakos e hó 11-én szénát rakott fel a padlásra. Munka közben megcsúszott és leesett a padlás ajtajából. Hátgerinczuzódást és agyrázkódást szenvedett. Az irgalmasok kórházában ápolják. vagyok s mint igaz református, hiszek a pre­desztinációban. Hiszek abban, hogy minden­nek, ami történik, meg kell történnie és más­kép nem történhetik semmi, mint ahogy törté­nik. Ti azt mondjátok: szerencse. Én azt mon­dom: végzet. De mindezek csak szavak. A lé­nyeg más. A lényeg belül van valahol, mélyeb­ben, mint amilyen mélyre látni tudok. Ez — s most kört ír le ványadt kezével — már nem is egyszerű ünnep. Ez világmámor. Halljátok, hogyan zúg, hömpölyög, fő, sistereg, feszül és forr sokszázezer hang, test, fül és szív? Vár­nak egy embert. . . — Aki nem hős ! Aki hiú ! Aki gyáva !. . . Bolond vagy te, öreg ! Aggok házában a helyed 1 Poisson apó a közbeszólóba szúrja rán­cos tekintetét, ezt a hosszú tűt, ami átdöfi a kemény hetyke hangot, mint egy spirituszban preparált bogarat. — Várnak egy embert, — ismétli s az egy-et különös hangsúllyal nyomja meg. — Nem mondtam, hogy az amerikánus gyáva, sőt azt mondom veletek én is, hogy hős. Csak éppen nem ő az egyetlen, aki az utolsó évtizedben hős volt. Sokkal hősebb hősök voltak azok; és azokat mért nem ünnepelték így? Poisson apó vár — a kis csoport felett csönd ül — érezni lehet, hogy a gondolat kezdi átvenni méltó helyét: az agyvelőt. Hogy azokat mért nem ünnepelték így? Hm. Talán nem is olyan bolond az öreg. Most már szinte hallani az ész nesztelen, nehéz munkáját s az eredmény nem is marad el. Egy fiatal férfihang megszólal: — Lindbergh egyedül van. Mozgás támad a szoros, szűk csoportban. — Na lám, — bólint Poisson apó. — Ki volt az ? Gyere ide, fiam. Veled, úgy látszik, lehet okosan beszélni. Gyere, öcsém. Mi vagy te, mi ? Nyurga, sápadtarcú ifjú lép a csavargó elé. — A nevem . . . — Fütyülök a nevedre 1 — csattan Poisson apó hangja. Mi vagy? azt kérdeztem. — Egyetemi hallgató a Sorbonne-on. Bölcsész. — Aha, — mosolyog az öreg csavargó. — Ez már beszéd. Szeretem a bölcsészeket. Azt mondottad imént: az amerikánus egyedül van. Pedzed a lényeget. Hát idehallgass, öcsém... Azaz várj; hogy állsz a kollokviumokkal ? Hátralékod van-e? — Egy .. . — Azt most elintézheted, édes fiam, ha megfelelsz a következő kérdésre: mi össze­függés van e között a fantasztikus tömeg és az Óceánon átrepülő egy ember között? Az ifjú homlokán ránc-sor képződik. Feje lassan lekonyul. Közelben már nem kotyog senki. Körben a roppant térség szakadásig feszült füllel figyel be a vakítófehérség mögött fülledten szétomló, mélységes estébe. Úgy várják a Spirit of St. Louis propellercsavar búgását, mint hívők a mennyei kenyeret. — No, csak bátran, öcsém, — biz­tatja Poisson apó. — Ne legyen lámpalázad. Gondolkozzál. Zsibbadt, nehéz percek múlnak. — Nem tudod, — sóhajt az öreg szo-. morúan. — Hát idehallgass. A kapitány egy macskát akart magávval hozni. Nem hozta. Jól tette. Egyedüi jön. S most nézd ezt a roppant embercsordát. Válassz ki egy embert belőle. Aki legközelebb van hozzád. Az ifjú körülnéz. — Kicsodát? — Magadat, szamár. Magadat. Hát ki áll hozzád legközelebb? — En. — Na látod. S most azt kérdezem : egye­dül vagy-e itt? — Nem. — Megbuktál, fiam, — legyint Poisson apó lemondóan. — Hát hogyne volnál egyedül! Oktalan fickó 1 Egyedül vagy ! Hiszen élsz! Itt vagy a nagyvilágban, millió és millió ember között; s ki ért meg? ki a te osztatlan test­véred ? ki az, aki belédmerülhet s akibe te belemerülhetsz teljesen? ki ért meg téged ép­pen akkor, amikor leginkább vágyódol meg­értés után? ki á!l melletted, levetve egyéniségét s megtagadva önmagát, mikor leginkább szük­séged volna közös gondolatra, tiedével össze­forradó lélekre, tiedével egyritmusra verő szívre ? Egyedül vagy, öcsém, megmásíthatatlanul. Csak nem veszed észre. Nem tudod az eszeddel. Irtózatos árvaságodat itt a földön csupán az ösztönöd érzi. És eljössz te szerencsétlen „óceánrepülő" üdvözölni azt a férfit, aki 33 óra alatt egymaga és sűrítve bemutatja minden ember örök, ösztönös érzését: a rettenetes egyedüllétet, a megmásíthatatlan magányt: az életet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom