Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-07-24 / 30. szám

MEG J E L E NI K MINDEN H Z O M O AT O IN . Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Lázban vonaglik Franciaország teste. Beteg, nagyon beteg a gloire nemzete. A gloire meg volna valahogy, igaz, hogy amerikai tankok és angol repülők és öt világrész nyersárujának latbaveíése segítették hozzá, de a revanche, ha nem is saját erejével, mégis csak végrehajtatott és a Rajna balpartján francia igába fogták a németeket. Ennyiből áll tehát a dicsőség. De hiába minden dicsőség: Franciaország mégis lázban vonaglik és egymás után kergeti el azokat, akik meggyógyítani akarnák. Nincs bizalma már orvosaiban sem. Briand, Caillaux, Herriot s még mennyi menekülni kénytelen a dühöngeni kezdőnek betegágya mellől. Lesz-e olyan edzett idegzetű csodadoktor, aki mégis kitart mellette és meggyógyítja, azt ma még bajos megmondani. Ma még csak látjuk a nagy lázbeteget, figyeljük a remegést, a kapkodást, halljuk a tüntetés robaját s megcsap bennünket messziről a forradalom szele. Kárörömet is érezhetnénk a látványon. A főbünös ime eképpen bűnhődik, mert hisz mindazt a sok szenvedést, bajt és nyomorúságot, ami ránk szakadt, legfőképpen neki köszönhetjük. Szegény Wilsonról immár világosan kiderült, hogy ő egész komolyan vette a maga hóbortos nemzetiségi elosztás szerinti békekötési tervét. Ha ezt a gyakorlatban is keresztül tudta volna vinni, akkor Magyarország mégis vagy három millió lélekkel többet számlálna. De Wilsont egy-kettőre félretolták és a diktátor a kard jogán Franciaország lett. Hát kíméletlenül, galádul diktált. Akiket eltiport, azok bezzeg most örülhetnének. Mert hiszen e téren nem vagyunk egyedül. Németországnak, ha lehet még több jogcíme van a gyűlölet, a bosszú és — mert ma ez lehetne aktuális — a káröröm érzetére. Franciaország beteg, vájjon, ha egyszer mégis sikerül felgyógyulnia, visszakapja-e teljesen világos eszméletét? Belátja-e, hogy nem győzelem az, mikor területeket kap ugyan, de pénze leromlik, kistőkései tönkre mennek, gazdasági becsülete kifogy. Valamiféle igazság tudatára fog-e valaha feleszmélni? s ha magának megszerzi az igazságot, nyujt-e segítőkezet ahhoz, hogy mások is az igazság révén boldogulásukhoz hozzájuthassanak ? AUÁqt Az „AEROXON" * lO • mézes-szalagos légyfogó a szeggel 20 éve változatlanul a világ legjobb légyfogója. Hossza 1 méter, szélessége 4

:/2 cm. Az utánzatok egy része 65, mások pedig 75—8Q cm. hosszúak és ezek egy része egy centiméterrel keskenyebb. Az „AEROXON" a legnagyobb hőségben is megtartja 4—6 hétig a fogóképességet és nem folyik le a szalagról. Az utánzatok közül sok lefolyik és már néhány nap után száraz. Az „AEROXON" jobb; de nem drágább, mint a silány utánzat. Követelje tehát saját érdekében az „AEROXON" légyfogót. Mindenhol kapható. — Utánzatot utasítson vissza. MAGYARORSZÁGI FŐELÁROSITÓ: TOLNAI JÁNOS JENŐ Budapest, VI., Szondy-u. 73. — Telefon : L. 970-30. Városi közgyűlés. — 1926 julius 21. — Városunk képviselőtestülete e hét szerdáján délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, meiy e nyári idényhez képest elég népesnek volt mondható. A közgyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt, aki napirend elölt megemjékezett Wüest Ferenc és Mikovinyi Ödön képviselőtestületi tagok elhunytáról és üdvözölte Németh József plébánost, mint a képviselőtestület új tagját. Felsorolta a törvényhatósági jóváhagyást nyert határozatokat s végül bejelentette, hogy a város sétatérhiányán segíteni akarván, a tókertekben lévő két holdnak városi telek parkosítására a tanács tervpályázatai fog kiirni s ugyanakkor a tervezett új temetőhöz vezető utat is befásítanák. A napirendre áttérve, a képviselőtestület különböző bizottságaiban megüresedett tagsági helyeket töltötték be, a következőket választván meg: 1. Az állandó választmányba: Dr. Antal Géza, Beck Zsigmond, Németh József, ,*dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, dr. Sulyok Dezső, Szűcs Dezső és Szakács Dániel. 2. A jogügyi bizottságba : Dr. Molnár Imre, dr. Vathy Gábor. 3. A pénzügyi- és gazdasági bizottságba: Dr. Fehér Dezső, dr. Kende Ádám, dr. Konkoly Thege Sándor, Jílek Ferenc, dr. Fürst Sándor. 4. A közegészségügyi bizottságba: Szűcs Dezső, Lóber Imre és dr. Hoffner Sándor. 5. Az építészeti szépítészeti bizottságba: Dr. Györké Sándor, Losonczi Jenő. 6. Az ovodai felügyelő bizottságba: Fejes Zsigmond, Baráth Károly, Grábics Vendel, Kőszeghy Jenő, dr. Lusztig Sámuel, Lóber Imre és dr. Lakos Béla. 7. Az árvaszéki kültagok közé: Dr. Guth Emil és Szeleczky Gyula. 8. A közjótékonysági- és szegényügyi bizottságba: Dr. Sulyok Dezső, Mesterházy László, dr. Hoffner Sándor. 9. A szinügyi bizottságba: Karlovitz Adolf, dr. Kende Ádám. 10. Az esküdszéki tagokat összeíró bizottságba : Fenyves Jenő és Csillag Ferenc. 11. A vízügyi bizottságba : Böhm Samu, dr. Fehér Dezső, Mesterházy László. 12. Az ipari-, kereskedelmiés gyárfejlesztő bizottságba: Altmann Bernát, Böröczky Lajos, Breuer Lázár, dr. Fürst Sándor, Giczy Gábor, Hütter Vilmos, Kis Tivadar, Keresztes Gyula, Skublics Viktor, Szakács Dániel. 13. A pénztárvizsgáló bizottságba. Rendes tagul: Schvarcz Vilmos; póttagul: Ris Tivadar. 14. A kijelölő választmányba. Rendes tagokul: Dr. Kőrös Endre, dr. Kende Ádám; póttagokul: Mesterházy László, Hajnóczky Béla. Az újabb városi építkezések ügyében a jogügyi bizoitság által megvizsgált szerződéseket jóváhagyták. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottaknak rendkívüli segélykiutalási iránti kérelmét a pénzügyi bizottság javaslatának megfelelően a költségvetés tárgyalásáig elhalasztották. Az alsóvárosi olvasókör házának felépítésére segélyt kért. Szűcs Dezső hosszabb beszédben fejtegette a kör kulturális munkáját s hangsúlyozta, hogy az építkezésekre már eddig 80 millió koronát elköltöttek. A közgyűlés 3 szavazat kivételével az Összesekkel 15 millió koronát és ingyen kavicsot, homokot szavazott meg a köri építkezések céljaira. Gseke Zoltán nyugdíjas számvevő, a város volt kitűnő tisztvisetője, ki évek óta nagy beteg, kivételes segélyt kért. Az előkészítő bizottságok 5 millió K egyszeri segélyt javasoltak, dr. Sulyok Dezső ehelyett havi 500.000 K rendkívüli segély megszavazását kérte. Dr. Uzonyi Kálmán városi tanácsos rámutatott az ilyen segély megadását tiltó rendelkezésekre, de arra is, hogy a nyugdíj új megállapításával lehetne segíteni a szerencsétlen tisztviselőn. A közgyűlés ily értelemben határozott s utasította a tanácsot, hogy a nyugdíj-választmánynak kivételes nyugdíj megállapítására tegyen javaslatot. Ezután még a következő ügyeket intézték el: Szabályrendeletet alkottak rendes járati időhöz kötött autóbusz viteldíjairól. Bizottságot küldtek ki a virilisek névjegyzékének összeállítására. Szita István és Turchányi László művésznövendékeknek 1 — 1 millió tanulmányi segélyt szavaztak meg. Végül illetőségi ügyeket intéztek ei. A közgyűlés már 72 5-re véget ért. ÚJDONSÁGOK. — Aratnak. Végre megkönyörült rajtunk az ég, a héten, néhány kisebb esőzés leszámításával, napfényes szép idő volt. Immár teljes erővel folyik az aratási munka és remélhetjük, hogy bár egyes vidékek nagy károkat szenvedtek, az ország egészének termése azért nem lesz épen rossz. Specialiter a mi vidékünkön és a mi vármegyénkben az időjárás nagy károkat nem okozott, amennyire ezidőszerint megállapítani lehet, elég jó termésre van kilátás. Véglegeset persze csak a cséplés után fogunk tudni. — Az állam építkezik. Amit annyiszor sürgettünk, az csekély részben, de mégis megvalósul. Az állami kincstár a város által ajándékozott Korona-téri telken legközelebb megkezdi az Állampénztár és pénzügyőrség elhelyezésére szolgáló épület felépítését. (Erre vonatkozólag lapunk mai számának hirdetési rovatában Versenytárgyalási hirdetés olvasható.) Nagyon szeretnők, ha a belügyminisztérium hasonlatosképen gondoskodnék az államrendőrség elhelyezéséről, ennek számára azonban föltétlenül a város belsőbb részén kellene helyet biztosítani. — Kinevezés. Dr. Magyar Károly, vármegyénk főispánja, dr. Sümeghy Lászlót a zirci szolgabírói hivatalhoz tb. szolgabiróvá nevezte ki. — Értesítő-ismertetés. A pápai r. kath. polgári fiúiskola most bocsátotta ki első értesítőjét, amelyben az első két tanév eseményeiről számol be. Az iskola lelkes megalapítóinak sok nehézséggel kellett megküzdeniök, de büszkeséggel mutathatnak reá, hogy városunk e legfiatalabb tanintézete — az értesítő szavaival élvén — már „a kezdet kezdetén a virágzás magas fokára emelkedett". Ezt az elismerésre méltó tanulásbeli eredmény mellett főként az iskola népességével igazolhatjuk. Már az első: 1924/25. tanévben a megalakult első osztálynak 50 növendéke volt; az 1925/26. tanévben pedig az I. osztályban 56, a Il.-ban 50 növendék kapott évvégi bizonyítványt. Az első tanévben az 50 növendék közül jeles volt 3, jó 14, elégséges 22, elégtelen 11; a második tanévben a 106 növendék közül jeles volt 4, jó 20, elégséges 52, elégtelen 24, ismétlő 6. Az iskolát, amely kezdetben Horváth-féle magán polgári fiúiskolaként működött, a r. kath. hitközség iskolaszéke 1925 március hóban tartott ülésén a r. kath. hitközség kezelésébe és hatáskörébe vette át. A nyilvánossági jogot az új iskolának a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1925 junius 15-én kelt rendeletével adta meg. Az 1925/26. iskolai évben a tanári testület a vallástanárokkal együtt 10 tagból állott. Gerstner Ignác apátplébános elparentálása után az értesítő különböző tudnivalókat közöl. A pótbeiratások szeptember 2—4.-én lesznek. Az értesítőt az iskola megalapításán fáradhatatlanul munkálkodó Horváth István igazgató mindenre kiterjedő gonddal állította össze. Az áll. polgári leányiskola mult tanévi értesítője vezető helyén azzal a nagyfontosságú eseménnyel foglalkozik, hogy az iskola betöltötte fennállásának 50. esztendejét. A félszáza-