Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-10-10 / 41. szám

dozzák s öntözgetik is egy-egy tanulói kirán­dulás alkalmával, amit minden héten lehetne rendezni az ilyen Jókai-ligetbe, úgyhogy pár év múlva már egy szép, lombos, gyepes ligete lenne minden városban s községben a tanuló­ifjúságnak tanulásra, olvasásra s üdülésre, ami nem kerülne többe, mint valami használatlan városi s községi földnek, területnek ily célra való átengedésébe. Egyholdnyi ilyen terület a község szélén van mindenütt, ha magának a községnek nem volna, van az uraságnak, aki bizonyára hoz ily áldozatot Jókai emlékének az egyholdnyi terü­letnek ily nemes célra való átengedésével. Lehetne azután az ilyen akácosból álló Jókai-liget közepén pár év múlva egy kis méhest felállítani, az apró kis méhek összehordanák a liget virágzó akácfáiról a mézet, viaszt s azok értékesítéséből lehetne ott a liget közepén Jókai­kutat ásatni, vagy fúratni, idővel pedig Jókainak ércből öntött mellszobrát felállítani a befolyó jövedelelemből, majd Jókainak összes művei* beszerezni,.— ha még ezideig nem volna meg — az ifjúság számára, hogy abból merítsen a nemzedékek-nemzedéke is hazafiságot, amint mi, akik Jókainak legtöbb művét még megje­lenésükkor azon frissiben olvastuk, igazi magyar hazafiságot Jókai müveiből tanultunk. Jókai a magyar földet, pusztát, hegyeit, völgyeit, folyóit, patakjait, fáit minden egyes regényében, elbeszélésében oly szeretettel, elbá­jolóan, kedvesen irta meg s alig van oly város vagy község, amelynek neve ne fordulna elő valamelyik munkájában s általa ismerte meg legjobban a világ olvasóközönsége a magyar népet, földet, kultúrát s a mi évezredes, folyton a kultúráért harcoló, történetünket. Meg kell tehát mozdulnia minden magyar városnak és községnek, hogy a saját határában létesítsen maradandó emléket legnagyobb ma­gyar írónknak Jókai-ligetek s fasorok létesítése általa, a legcsekélyebb költséggel, egyedül egy kis jóakarattal az eszme felkarolása s támoga­tása által. Ahol nem volna a szükséges négyszáz darab akácfacsemete beszerezhető a legközelebbi állami, vagy városi faiskolából — azt hisszük — ingyenesen be lehet azt szerezni a nemes célra való tekintettel, gondunk lesz rá, hogy a föld­mivelésügyi minisztérium átengedje azokat az állami faiskolákból azoknak a községeknek, amelyeknek szüksége volna ilyenekre. Különösen felkérjük ezután a városok és községek jegyzőit, tanítóit, hogy vegyék szere­tettel kezükbe a Jókai-ligetek, fasorok létesítésé­nek kérdését a városi s községi mérnökökkel együttesen. Mutassuk meg, hogy nemcsak szalma­láng a magyar nemzet Jókai-tisztelete, hanem erős, földben gyökerező, századokról-századokra a magyar nemzet legnagyobb költőjére, írójára emlékeztető lesz mindenütt, ahol magyar él: a Jókai-ligeti Szalay Lajos nyűg. műszaki főtanácsos, a „Városi Mérnökök Országos Szövetsége" ügyvezető elnöke. MICHELIN PNEU GYÁRI LERAKAT. Autó felszerelések LEGOLCSÓBBAN Nagy József SX KAPCSÁNDY SÁNDOR VERSEIBŐL* NE TÉPD A SZIVEMET. Fecske, gólya elment virágosabb tájra, boldogabb tanyába meleg fészek várja. Fészekrakó vágyam hiába száll messze kicsike kapun át szalmás házereszre. Szalmatős házon hervad reménységem, nem tudlak feledni szép virágom mégsem ... Másé lett a lelked — szived dobogása, fekete szemednek fehér ragyogása. Kitéptél szivemből minden édes álmot, víg nótát, víg kacajt, mosolygó virágot. Ne tépd a szivemet, úgyis ronggyá vált már! dalos tavaszban is rája hervadás vár. VADGESZTENYES KIS UTCANKAT . . . Vadgesztenyés kis utcánkat megülte a bánat, amióta árva lelkem nem sirhat utánad. Zöld tavaszra sárga ősz jött, sohasem lesz vége .. . fájó szivem betakarom hulló falevélbe. Csendes éjjel, ha megszólal szivem muzsikája, sötét szemed halvány arccal nem tekint le rája. Tudom régen elfeledtél, hűséget sem várok, rám hervadnak a dérlepett haldokló virágok. * Mutatvány a szerzőnek sajtó alatt levő kötetéből. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. Antal Géza püspök tegnap este városunkba érkezett. — Október 6. Az aradi gyásznap emlé­kezetét bánatos kegyelettel ültük meg idén is. A középületekre kitűzték a fekete gyászlobo­gókat, a templomokban gyászistenitiszteletek voltak, az iskolákban pedig ünneppel áldoztak a vértanuk emlékezetének. — Felügyelő-beiktatás. A veszprémi evangélikus egyházmegye újonnan választott felügyelőjét: Mihály Sándor gazdasági felügyelőt e hó 28-án délelőtt 10 órakor fogják ünne­pélyesen beiktatni hivatalába Pápán, az ev. gyülekezet tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésen. Előzőleg istentisztelet lesz. — Issekutz főkapitány kitüntetése. A kormányzó Issekutz Aurél, székesfehérvári rendőrfőkapitánynak közel négy évtized óta teljesített buzgó és értékes szolgálatai elismeré­séül a II. o. magyar érdemkeresztet adomá­nyozta. Issekutz főkapitány az államrendőrség szervezésétől kezdve áll a székesfehérvári fő­kapitányság élén, melyhez még pár hó előtt a pápai kapitányság is tartozott. Érdemei elisme­rése nálunk is visszhangra talál. — A polgármester szabadságon. Dr. Tenzlinger József polgármester két heti szabad­ságra ment, távollétében dr. Uzonyi Kálmán tanácsos helyettesíti. — Esperesi helyettesítés. Gerstner Ignác apát, pápai kerületi esperes betegségére való tekintettel a kerület esperesi teendőit Szent­györgyi Ignác, külsővathi plébános, h. esperes látja el. — Erdélyi-est. A nagyenyedi Bethlen­kollégium volt diákjainak testvéri egyesülete a nagyenyedi kollégium megmentését célzó mun­kájában városunk hazafias segítségét is igénybe óhajtja venni s ezért november hó 7-én a pol­gármester védnökségével a városi színházban „Erdélyi-est"-et rendez. Ennek szereplői lesz­nek Makkai Jenő, az egyesület elnöke, dr. Szi­lády Zoltán egy. tanár, dr. Keszler Ede, Gyurka Sándor gitár-művész, Baloghné Molnár Mária irónő és helyi szereplők. A műsort annakidején sok s; közölni fogjuk, most csak előre fel akartuk hivni j£ 0ss ez estére közönségünk figyelmét s egyszersmind ajánljuk szives elolvasásra lapunk mai számának „Amikor Magyarországból menekültek Erdélybe" c. cikkét. — Polgármesterválasztás Magyaróvá­ron. Magyaróvár r. t. város korán elhunyt első polgármestere Proszonits István helyét az okt. 8-iki gyűlésen töltötte be a város képviselőtes­tülete, amikor is polgármesternek öt pályázó közül, majdnem egyhangúlag dr. Szattler János v. tanácsost választották meg. Helyébe v. taná­csos dr. Székely Jenő rendőrfogalmazó lett. — A Mansz közgyűlése. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége pápai csoportja f. hó 11-én d. u. tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlésre Pápára érkezik a Mansz több vezető tagja kíséretében Tormay Cecil országos elnöknő, a hires irónő. Tormay Cecil kíséreté­vel d. u. Tapolcafőre megy ki s ott megnyitja a háziipari kiállítást. Pápáról ez alkalomból a Grifftől bérautók mennek Tapolcafőre. A kirán­dulók a Tapolca forrásait — az ősmagyarok áldozóhelyét — is megtekintik. — Pótlásul. Az evangélikus egyházkerü­leti közgyűlés alkalmából Pápán tartott vallásos estélyről szóló mult heti referádánkból tévedés­ből kimaradt, hogy az estélyen Boda József II. év. theol. hallgató szavalattal működött közre; mit utólag annál inkább is kötelességünknek tartunk megemlíteni, mert Boda hatalmas erővel, nemes páthosszal előadott szavalata a mű­sornak egyik legértékesebb száma volt. — A leányegyesület estélye. A Pápai Leányegyesület 1925. évi október hó 18-án a Griff-szálló nagytermében megnyitó estélyt ren­dez Dr. Vámbéry Rusztem, Szanyi Irma zongora­művésznő, Hermann László, a győri zeneiskola igazgatója és a győri kamarazenetársaság közre­működésével. Jegyek már előre válthatók Gold­berg Gyula papirkereskedésében. — Tanulmányi kirándulás. Állami tanító­képzőnk 35 növendéke Jankó László és Zala István tanárok vezetésével a mult héten három napos kiránduláson volt a Balaton mellékén. A kiránduló társaság a felső osztályok növen­dékeiből szerveződött és a Balatont, Sümeget, Tapolcát, Balatonfüredet, Almádit, Veszprémet és a Cuha völgyét tűzte ki szemlélete céljául. Rendkívüli szerencsével jártak, mert útjuk a mostani bizonytalan és szeszélyes időjárásban épen a három legszebb napra esett. Sümegen megtekintették az állami Darnay-Múzeumot, a róm. kath. plébánia-templom Maulbertsch-fres­kóit, s Kisfaludy Sándor szülőházánál és sír­jánál kegyeletükkel adóztak Dunántúl költője emlékének. Tapolcán megtekintették a Tavas­barlangot és a Leszner-féle hatalmas borpincét. További útjukban a kúphegyek övezte Balaton­parton végighaladván, Balatonfüreden fölújítot­ták Kisfaludy és Jókai emlékét, majd Veszprém­ben megtekintették a vármegye nemrég fölava­tott múzeumát, s megnézték a székesegyházat, Gizella-kápolnát és a püspöki palotát. Vesz­prémet elhagyván, útjuk közben a Cuha regé­nyes völgyében gyönyörködve, 26-án délután fél hatkor érkeztek vissza Pápára. rr „Központi =kávéház teljesen újjáalakítva. Pontos és olcsó kiszolgálás. Esténként Birkás Jenő zenekara muzsikál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom