Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-09-12 / 37. szám

ket alkalmasnak arra, hogy a többi népek soraiban fontos európai érdekek védelmezői lehessünk, A magyar géniusz aláhanyatlott átkos közönyösségünk folytán. Emelje azt megint fel hazánk és fajunk igaz szeretete. Országszerte meg kell szervezni a falvak könyvtárát, hogy a bűnregények helyett legyen a népnek oly olvasmánya, amely lelkében a romlatlan magyar ember jellemtipusának kialakulását eredményezheti. Ugyancsak ebből a célból — de meg a magyar dal és zene felkarolása érdekében is — divatba kell hozni megint a magyar nép régi erényeit és egyéb szép tulajdonságait feltüntető és megkedveltető népszínművek előadását is. Az intelligens középosztály nevelésében fel kell hagyni a tudományok felhalmozásával, hogy a sok beraktározó munka helyett jusson az időből és az ifjúság szellemi ereiéből a lélek művelésére, tehát a jellem alakítására és kifejlesztésére is. Mert amint azt az életben számtalan példa igazolja, a tudomány tiszta jellem és becsület nélkül nem szokott jóra vezetni. A régi 6-osztályos középiskolákból azért került ki annyi nagy emberünk, akiknek a XIX. évszázad elején a nemzeti élet újjászületését köszönhetjük, mert azok az iskolák lelket öntöttek a tanulóikba és a tudomány megszerettetése által képesebbé tették őket az önképzésre, férfikorukban pedig a nemzet ügyeinek szolgálatára, mint amennyire azt most a túlterhelt 8-osztályos középiskola teheti. A leányok neveléséből is több jó származhatnék a ház népére és a nemzeti ügyekre nézve, ha az iskola a nagymennyiségű ismeretek közlése helyett jobban törekednék a nőiesség és háziasság megalapozására, az intelligens anyák pedig a családban több gondot fordítanának arra, hogy a régi magyar erényeket becsepegtessék gyermekeik szivébe, és a nevelésben, megőrizve a magyar kultúra nemzeti szinét és zománcát, leányaikat a kor divatos hóbortjai helyett viselet tekintetében is a lelki előkelőségről tanúskodó nemes egyszerűségre szoktatnák, hogy ezen az úton is jó példát adjanak a nők azon nagy tömegeinek, amelyeknek intelligenciája a hiúságok kielégítésénél és a külsőségek majmolásánál tovább nem igen terjed. Ezekből is látható, hogy a nő részére a család az a tér, amelyen honleányi és anyai hivatásának a legtöbb sikerrel tehet eleget. Azért én a magyar géniusz aláhanyatlásának, ősi erényeink megfogyatkozásának és általában korunk romlott közszellemének egyik főokát abban látom, hogy rohamosan csökken azoknak a családanyáknak a száma, akik a család szentélyéhen igyekeznek jó szolgálatokat tenni a hazának, vallásosságnak és általában a közerkölcsnek. Kulturánk és fajunk magyar jellege kivánja meg azt is, hogy ebben az országban idegen hangzású nevét mindenki magyarral cserélje fel. Ebben is a vezető intelligenciának kell elől járnia. Egyrészt, azért, hogy a népnek jó példát adjon, másrészt pedig, hogy jó magyar érzését és rendíthetetlen hazafiságát ellenségeink kétségbe ne vonhassák és hogy az idegen hangzású családnevek nagy sokasága ne szolgálhasson nekik ürügyül a magyar kultura és erkölcsi erők lekicsinylésére. Nemzeti ügyeink érdekében okvetlenül meg kell hoznunk ezt a csekélyke áldozatot, hogy szűnjék meg végre az a furcsa állapot, melynélfogva a jóindulatu külföldiek, midőn érdeklődnek sorsunk iránt, megdöbbenéssel, a közelebbi ellenséges külföldiek pedig, tehát az oláhok, csehek, szerbek és osztrákok, amidőn ártalmunkra akarnak lenni, — ami pedig náluk mindennapi dolog — fitymálódva és kárörvendezve kérdezgetik, hogy miben is áll tehát az a magyar kultura, és hol is van hát az a hires magyar nemzet, amelynek nemcsak kereskedelmi világában, hanem szellemi életében, politikai irányításában és közigazgatásában is szeríntök csupa szláv és német nevű egyének szerepelnek. Akkor, amikor a minket környékező népek az ultranacionálizmus sovén szellemétől vezéreltetik magukat; amikor jogtalanul elfoglalt területeinken minden lehetőt és lehetetlent elkövetnek arra nézve, hogy a magyar szót elnémítsák, a magyar kultúrát megsemmisítsék és elnyomott véreinket az idegen fajokba beolvasszák: bizony-bizony, nem oly dolgok mindazok, amiket itten felemlítek, hogy egy lekicsinylő gesztussal túltehetnők magunkat rajtuk. Nemzeti létünk már sokszor forgott veszélyben amiatt, hogy a nyelvünket és magyar jellegünket az osztrák elnyomás folytán elhanyagoltuk. A legutóbb is közönyösen néztük, hogy a magukat szociálistáknak nevező népámítók bomlasztó akciójukat megkezdették, ami által elősegítettük őket országromboló munkájukban, a külső ellenségeinkben pedig — akiket egyes városaink hatóságai az észszerüség és udvariasság határait messze túlhaladó lojálitással fogadtak — azt a hitet keltettük fel, hogy itt egy önérzetéből teljesen kivetkőzött meghunyászkodó nemzettel van dolguk, amivel bátorságot adtunk nekik arra, hogy annyit foglaljanak el az országunkból, amennyi épen jól esik, most pedig barbár módon zsarnokoskodjanak a magyarság fölött. Tanuljunk a múlt idők eseményeiből, mert most sokkal nagyobb ellenségek törnek ellenünk, mint az osztrák abszolutizmus. Ne feledjük el, hogy bármily kicsiségnek lássék is valami, ami nemzeti jellegünket érinti, a népek hatalmas áradatainak hullámzása közben ránk nézve, csekély számunknál fogva, ezekben a sorsdöntő időkben mégis nagyon fontos életkérdés az. Legyen tehát már elég a könnyelműségből és meggondolatlanságból, mert különben teljesen belepusztulunk. Diplomatáink részéről érthető, ha kényes helyzetükben azt mondják, hogy nálunk nincsen irredentizmus. A nemzetre nézve azonban a külföld népei előtt is élhetetlenségünkről tanúskodó és megvetést provokáló gyalázat volna, ha a mostani helyzetébe belenyugodnék és az elszakított területeknek, valamint azok lakosságának felszabadítására nem törekednék. Deme Károly. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Dr. Antal Géza püspök, dr. Révész Kálmán tiszáninneni püspök és Czeglédy Sándor ehker. főjegyző a theológián és főgimnáziumban tartott különböző vizsgálatok alkalmával a héten városunkban időztek. — Vármegyei közgyűlés. Mint mult számunkban említettük már, vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 14-én és a következő napokon évnegyedes rendes közgyűlést tart. Ennek napirendjén a devecseri főszolgabírói állás betöltésén kivül a következő fontosabb ügyek vannak kitűzve: A kormányzó köszönete a júniusi közgyűlésen kifejezésre jutott ragaszkodásért. A vármegye alispánjának előterjesztése a veszprémi főgimnázium segélye felemelése tárgyában. A dunántúli ref. egyházkerület kérelme a pápai főiskolán egy tanszék költségeinek ellátása tárgyában. Az 1925. évi pótköltségvetési előirányzat. Belügyminiszter leirata a jegyzők magánmunkálatainak díjszabása tárgyában. Vármegyei alapok gyümölcsöző elhelyezése. Pápa város különböző határozatainak jóváhagyása. — Egyházmegyei felügyelőválasztás. A Bélák Lajos halálával megüresedett veszprémi ev. egyházmegyei felügyelői állás betöltése tárgyában leadott szavazatokat a Takács Elek esperes elnöklete alatt összeült szavazatbontó bizottság kedden délelőtt bontotta fel városunkban. A szavazatok több, mint háromnegyed részével Mihály Sándor gazd. felügyelőt, az egyházm. eddigi világi főjegyzőjét választották meg felügyelővé, akinek családi tradíciókon alapuló hitbuzgósága és' az egyházi életben szerzett nagy jártassága biztosítékul szolgálnak arra, hogy benne a veszprémi evangélikus egyházmegye biztos kezű, avatott vezért nyert. — Gyászrovat. Őszinte részvéttel vettünk hirt a következő gyászesetekről: Kenessey Miklós földbirtokos, az enyingi járás ny. főszolgabirája, a mezőföldi ref. egyházmegye gondnoka 76 éves korában Balatonkenesén elhunyt. Kenessey Miklóst annak idején a minta főszolgabíró néven ismerték, kevés szavazattal maradt kisebbségben Koller Sándorral szemben az alispánválasztásnál. Puritán jellemű, igazi úr volt, aki mindenkinek tiszteletét birta, akivel érintkezett. E hó 10-én helyezték örök pihenőre a veszprémi családi sírboltban. Koporsója felett a család felkérésére dr. Antal Géza püspök mondott remek gyászbeszédet. Áldás emlékére ! E hó 9-én meghalt városunkban K. Tóth Pál nyugalmazott kollégiumi tornatanár. Már vagy két évtized óta nyugalomba vonulva kertészkedéssel és régebben a nyugdíjasok ügyesbajos dolgainak intézésével foglalkozott. Özvegye, kivel 30 évet élt boldog házasságban, gyászolja őt. E hó 11-én temették el. Temetésén a főgimnáziumi tanári kar és ifjúság testületileg résztvett. Kir József esperes búcsúztatta el. Béke poraira! — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli református egyházkerület őszi rendes közgyűlését f. hó 21. és 22. napjain tartja városunkban. A közgyűlést megelőzőleg f. hó 20-án, vasárnap lelkészavatás is iesz. — Iparkamarai közgyűlés. A győri keresk. és iparkamara e hó 9-én közgyűlést tartott, amelyen bennünket érdeklőleg a következő határozatokat hozták: Dr. Tenzlinger Józsebet és dr. Bőhm Zoltánt levelező taggá választották; Nyárád község vásártatási kérelmét elutasították; az iparkamarának — Hajnóczky Béla indítványára — a pápai fővámhivatali kirendeltség felállítása érdekében kifejtett buzgóságáért köszönetet szavaztak; Böhm Samu indítványára állást foglaltak az Orsz. Kézművestestület felállítása ellen; felírnak a M. kir. Államvasutak vezetőségéhez, hogy a Győrből este 610-kor Gyömöréig indított munkásvonat Celldömölkig meghosszabbíttassák. A gyűlésen az összes pápai kamarai kiküldöttek résztvettek. — Tanári áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szenténé Szabó Etelka és Tóthné Bayer Ilona tanárnőket a papai állami polgári leányiskolától a pápai róm. kath. polg. fiúiskolához helyezte át. — A Veszprémmegyei Általános Tanító-Egyesület Pápa járási körének tisztikarát és választmányi tagjait f. hó 15-én, kedden d. e. 10 órakor a ref. elemi iskolában tartandó választmányi ülésre ezennel tisztelettel meghívom. Tárgya: az őszi közgyűlés idejének és tárgysorozatának megállapítása. Grátzer János igazgató-tanító, köri elnök. — Csak egy sirkövet! A hősi sirok karbantartására alakult vármegyei bizottság azon nemes felhívást intézi a vármegye tehetősebb polgáraihoz, tisztviselői karokhoz, társadalmi egyesületekhez, csapatokhoz, tanintézetekhez, iskolákhoz, pénzintézetekhez, vállalatokhoz, a háború alatt felmentettekhez stb., hogy a vármegye területén nyugvó hősi halottak részére, kiknek sirjai, sajnos, nagyrészt még mindig jeltelenül állnak, egy-egy egyszerű cement sirkövet adományozzanak, illetve egy-egy sirkő felállításának költségeit viseljék. Egy sirkő ára kb. 300.000 korona lesz. A sírkőre az adományozó neve is rá lesz vésetve. Midőn ezen nemes célra a felhívások kiküldése folyamatba tétetett, örömmel állunk mi is sorompóba és felkérjük vármegyénk hazafiasan érző közönségét, hogy ezen felhívások mellett ne menjen el közömbösen, hanem rójja le kegyeletes háláját a porladó hősök iránt. Tudjuk, hogy a nyomasztó gazdasági viszonyok mindenki anyagi erejét egyformán igénybe veszik, de ezt a célt kell, hogy mindazok, kik ezen felhívásban részesülnek, hazafias áldozatkészségükkel kivétel nélkül a teljes megvalósulásához segítsék. Hisszük és reméljük, hogy a vármegye tehetősebb közönsége tudni és teljesíteni is fogja kötelességét. x Lipovnitzky Szevér szakértő zongorakészítő és hangoló a napokban néhány napra városunkba érkezik. Előjegyzéseket hangolásra Stern Ernő könyvnyomdája vesz fel. Telefon 146. Tisztviselőknek kedvezmény. — Felhívás. A m. kir. rendőrkapitányság felhívja az örmény menekülteket, hogy összeírásuk és személyazonossági igazolvánnyal ellátásuk végett f. évi szeptember hó 14-től szeptember 20-ig okvetlen jelentkezzenek. A jelentkezés elmulasztása kihágás s azonkívül az ország területéről kényszer eszközökkel eltávolításnak is kiteszi magát a mulasztó. apáj sok s Kos Telefon ROE mec te gé| műh erős é mos s li kilóg koi We Páp m * JM Jté SvA G( ele villái SZÍ villái A világhírű szabadalmazott SCHÖBERL-ÁGY FELÜLMÚLHATATLAN! Schöberl Róbert udvari batorgyárosnál Nappal fotel! Budapest, IV. kerület, Haris-köz 4. szám. Éjjel ágy! Mi ác a le V Meghi H Eö