Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-06-20 / 25. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN HZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Még nincs rend a nemzetgyűlésben, de már jelek mutatkoznak, hogy a békés és nyugodt munka ismét lehetővé válik. „Ismét", ezt rosszul mondottuk, mert nemzetgyűlésünk, sajnos, nem tudott arra a magaslatra felemelkedni, hogy az ország érdekét melléktekintet nélkül szolgálni tudná. A pártjátékok, pártszenvedélyek, pártüzletek mindig túlságosan előtérben voltak, mintha arra utaztak volna a botrány ha jhászók, hogy a közönségnek izgató filmriportokkal szolgáljanak. A jobbak látják és látták a helyzet visszásságát. Megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy amióta Bethlen genfi útjáról visszatért és először emelte fel szavát a nemzetgyűlésben, azóta mintha minden oldalon több megértést látnánk. A zajongó hullámok fölé mintha Neptun nyújtotta volna ki szigonyát. Kezdenek elülni a vizek és hihetőleg megszületik az a békés megértés, mely a komoly munkálkodásnak alapjául szolgálhat. Bethlen nyilatkozatai mig egyrészt a tekintély abszolút uralmát megillető fényébe helyezték, addig a megtorló igazság helyes útját is megmutatták. És mindenek felett és mindenek előtt annak fontosságát bizonyították be, hogy ma nem mesterséges szenzáció-hajhászásokkal, de gazdasági erőink összefogásával lehet egyedül hasznára lenni az országnak. 70 millió aranykoronát lehet vállalatokba, állami munkákba belefektetni. Ezt az eredményt hozta meg a miniszterelnök genfi útjából. Azon gondolkozzanak a nemzetgyűlés tagjai, hogy ezt az összeget minél sikeresebben vigyék bele a nemzet testének vérkeringésébe. Ezzel mindenesetre többet használnak, mintha sértések, gyanúsítások mérgével inficiálják továbbra is ezt a nehéz betegségéből most lábbadozó, de gyógyulni és élni akaró szervezetet. Egy szükséges közegészségügyi intézményről. — Közfürdő, ami nincs. — Ha egy tájékozatlan idegen Pápára tévedve, fürdő után kérdezősködnék, hogy lemossa magáról az út porát, szégyenkezve kellene bevallanunk, hogy bizony a 22.000 lakossal biró Pápa városa, amelynek egyébként kulturája messze földön hires, — ilyesmivel nem rendelkezik. A Balogh-féle fürdő, amelyet valamikor a város közegészségügyét szivükön viselő ideális polgárok részvénytársasági alapon létesítettek, évek óta nem működik, úgy látszik, tulajdonosa nem győzte az abnormis időkkel mindig jobban feltornyosuló üzemben- és karbantartási költségeket. Ezenkívül van ugyan még egy fürdő városunkban az izraelita hitközség birtokában, az úgynevezett „rituális" fürdő, de ez a dolog természete szerint a közpublikum által csak korlátolt módon használható. Továbbá mind a két fürdő — ha üzemben volna és korlátlanul használható volna is — olyan állapotban van, hogy messze mögötte marad azoknak a kívánalmaknak, melyeket ma a fürdőkkel szemben civilizált ember támaszt. Bizony úgy vagyunk most Pápán, hogy azokon a szerencséseken kivül, akik saját lakásaikban fürdőhelyiséget rendezhettek be, az emberek rendszeresen nem tisztálkodhatnak, a betegek megromlott egészségüket meleg- vagy gőzfürdők használatával nem gyógyítgathatják, s akárhányszor megtörténik, hogy akinek baja ellen gőzfürdőt rendel az orvos, kénytelen azért nagy költséggel és fáradsággal a szomszéd városokba átutazni. Ám ha már idáig jutottunk és semmi kilátás nincs reá, hogy magánvállalkozásból a helyzet hamarosan megváltozzék, magának a városnak, egészségügyünk legfőbb őrének kellene kezébe vennie az ügyet. Azt hisszük, a Balogh-féle fürdő, amely továbbfejlesztésre mindenképen alkalmas, méltányos áron megszerezhető és a köz tulajdonába átvehető volna. És ha igen, akkor nem volna szabad soká késlekedni a kérdéssel, mert abban a szégyenletes helyzetben, amelyben most közfürdő dolgában vagyunk, tovább nem maradhatunk. Amikor a szomszéd városok, Szombathely, Győr és a nálunk sokkalta kisebb Veszprém a mai igényeknek megfelelő közfürdőkkel dicsekedhetnek, akkor a kultúrájáról hires Pápa sem maradhat mögöttük, mert a kulturához, a civilizációhoz — szerintünk — szorosan hozzátartozik a fürdő is. Ajánljuk a kérdést a városi tanács szives figyelmébe, mely e közérdekű ügyet esetleg a villamostelep felhasználásával vihetné megnyugtató megoldásra. N p A TERMÉSZET MOSTOHÁIHOZ. Az arcuk barna, homlokuk barázda, Napjuk izzadás, éjük könnyező, Mindenük a föld, — legszentebb ősi jog — A vadvirdgos, illatos mező. És ott dolgoznak ők mindannyian Az égi áldás nemes téréin ... Ti küzdő, tűrő, bátor harcosok, Ti vagytok az én édes véreim. Fjorrjunk össze ma testvér-szeretetben, Osirög-törö derék vállasok, Vihartól edzett; kemény csattogással Oceánt-járó büszke szárnyasok. Ne cifra szókkal, hamis akarással Legyen itt ma egy szent ölelkezés; Örök időkre szóló honfiszivvel Szeplőtlen legyen ma az esküvés. Mint bősz viharban a fáknak lombjai, Hajoljunk össze árva mostohák, Egy szivvel égve, egy vágytól hajtva .. . Tesz még Isten itt hatalmas csodát! Minden markolás, minden kaszavágás A rejtett célhoz közelebbre visz... Győzelmet arat, aki türelmet vet; Aki maga is győzelemben hisz. Kinzó nyomorba taszítottak minket, Sírunkat ássák, szól a gyászharang, Gyalázattál ég a drága magyar föld, Bitangok, rablók rátiportanak. Döng a koporsó fekete fedele S mig rá a hantok súlya nehezül: Az élő halott ott lenn munkába kezd ... Kitartunk buzgón, rendületlenül! Karunk az erő, szivünk a mélység, Hol tiszta fénnyel annyi gyöngy terem És ott ragyog munkára buzdítva A sikongó fekete éjeken És ott tündöklik létünk tavaszán Fehérre meszelt békés házsoron; Vagyunk az élet és feltámadás Az eljövendő ma^ar hajnalon. Vagyunk a zord természet mostohái Szerény, kitartó, hü robotosok S hogyha kell, leszünk az istenitélet Igaz sujtásán hős ostorosok. Harcot hirdetek én most itt tinéktek Vérnélkülit, új honfoglalásra; Előszedni a sok kifent szerszámot E küzdelmes sorsdöntő csatára. Harcot hirdetek — verejtékeset, Melyben a gazság alázattá válik És győzni fog a szent munka fegyvere; Nincsen messze az út már odáig. Fordul a sorsnak könnyhajtott'kereke, Keljünk fel végre, oszlik már az éj... A rémes álmok már agyongyötörnek Bennünket a kétségek fekhelyén. Aki most magyar és dolgozni tud — Bár rá rabiga súlya nehezül — E kintipró vállvetett munkában Állja meg helyét rendületlenül! Dáka. Kapcsándy Sándor. Vagyunk az erő titkos rengetegben, Vagyunk a szú átkos bitófában; Reménysugár vigasztalan éjben; Harang szive a vészkondulásban. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Dr. Antal Géza püspök, ki múlt vasárnap a kerületi iskolák záróünnepe alkalmából városunkban tartózkodott, innen egyenesen Cardiffbe (Nagybritannia) utazott, hogy ott a Presbiteri Világszövétség gyűlésén résztvegyen. Kíséretében kiutazott, mint szintén az egyházkerület kiküldöttje, Pongrácz József theológiai tanár is. — Dr. Nagy Zsigmond, vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos, mint állami képzőnk képesítő vizsgálatainak kormánybiztosa, a hét eleje óta városunkban tartózkodik. — Lőke Károly, Medgyasszay Vince és Szűcs József esperesek és Fülöp József ker. számvevő, mint a kerületi tanintézetek vizsgái elnökei, a hét folyamán városunkban tartózkodtak. — Tízéves találkozó. Az 1915-ben érettségizettek e hó 14-én 10 éves találkozóra jöttek össze a ref. kollégiumban. Kevesen jöttek össze, nem csoda, 12-en a harctéren hősi halált haltak, sokan az elszakított területeken tartózkodnak. A megjelentek nevében Horváth István mérnök üdvözölte a tanári kart, melynek nevében Faragó főigazgató válaszolt. Délben tanáraikkal együtt ebédeltek. A találkozón jelen voltak: Horváth István mérnők, dr. Csapó"József orvos, dr. Kardos Ferenc vm. aljegyző, Lovas Zoltán állatorvos, Maller Lajos főhadnagy, Kaufmann József adófőtiszt, Gondol Dániel máv. tisztv., Hodossy Miklós mechanikus, Szilágyi István mérnök, dr. Szabó Ferenc áll. rend. tisztv., dr. Jílek Frenc erdőmérnök, dr. Vasváry Jenő tvsz. jegyző. — Előadás az anya- és csecsemővédőintézetben. Dr. Horváth Mihály egyetemi tanár folyó hó 28-án délután 3 órakor az anya- és csecsemővédő-intézet Zimmermann-utca 13. szám alatti rendelőjének udvarán előadást tart a csecsemők, kisdedek és gyermekek testi épségének megóvásáról, az angolkór és más betegségek okozta testi elnyomorodások elleni védekezésről. E fontos előadásra az érdeklődőket tisztelettel meghívja az intézet vezetősége. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy a felsősziléziai lengyel állami (volt porosz kincstári) szénbányák Összes termékei (prima Centralrevier szén) u. m. darabos, kocka, dió, akna és apró szenekre már 10 métermázsától kezdve nagybani (kereskedői) árban rendeléseket azonnali és későbbi szállításra felveszek. — Kész tisztelettel: BÍRTA JÓZIEF szén- és tűzifa-nagykereskedő Pápa, Jókai Mór utca 16. — Telefon: 54.