Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.
1925-01-17 / 3. szám
M E G J E LE N I K MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési á.r : Negyedévre 24.000 korona. Egyes szám ára 2000 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Azok a tapasztalatok, amiket a kiterjesztett választójoggal eddig szerezhetett nemzetünk, méltán óvatossá tesznek minden újabb gyökeres újítással szemben. Aki végignézte, végig dühöngte, vagy nevette (ki ahogy, temperamentuma szerint) ama bizonyos választásokat, mikor mindenki, aki él és íélekzik (papokat és őrülteket kivéve) szavazhatott, az nagyon jól tudja, hogy minél általánosabb és minél titkosabb a választás, annál általánosabb és annál nyiltabb — a terror. Aki nem akar több felfordulást és van-e akinek ebből már nem volt elég, az csak helyeselheti, ha a mi nemzetünk nem dül be az „Emberi Jogok" frázisainak. „Emberi Jogok" igen, ha mindenhol egyformán érvényesülnek azok a bizonyos emberi jogok. De hogy mi tudatosan ássuk a magunk sirját, mikor a szomszéd államokban az „Emberi Jogok Ligája" tiltakozása nélkül sirba fektetik a magyarságot, részünkről igazán soha meg nem bocsátható könnyelműség volna. Újat mondani a förtelmes Léderer házaspár ügyéről szinte Jehetetlennek látszik. Annyira minden oldaláról megviiágítottnak, annyira minden tanulságát kitermeltnek látszik az eset. Részletekre kiterjedni e helyen különben sem szoktunk. Hogy a rendőrség Pesten az ily részletek közlését megtiltotta, annak helyessége felől lehetne ugyan vitatkozni. Mert ha tény is az, hogy a szenzációs kiírások egyeseket bűnre csalhatnak, másrészt viszont a bűnök felderítése is akárhányszor a nyilvánosság minél r szélesebb körű részvételével történik. Ámde itt úgy sem volna tere a részletezésnek. Ellenben tanulság mégis mintha még mindig kínálkoznék. Még mindig mintha nem találnók eléggé nyomatékosan leszögezettnek, hogy Léderer személyében olyan egyén került legelőkelőbb hivatali testületeink egyikébe, akinek előélete, akinek házassága révén erre kevesebb jogcíme volt, mint bárki másnak, aki oda belépni óhajtott. Vájjon ki vagy kik felelősek azért, hogy egy kétes előéletű nővel felszerelt alak, kinek hadi érdemei nem a harctérről valók voltak, a kényesebb pozíciók egyikébe belefurakodhatik, ahol állása dísze tógaként takarhatta volna irtózatos mostani s ki tudja, mennyi előbbi bűnét is, ha elbizakodottsága vagy gonosz lelkiismerete eszét nem veszi s meggondolatlanságokra nem ragadja. Mióta fennáll a világ, ilyen nem fordult elő, hogy a rend hivatott őre raboljon, gyilkoljon, embert daraboljon, megfetrengvén már előbb olyan erkölcsi fertőben, aminőről csak e mai nemzedék bírhat fogalommal. Hogy senki, aki előéletében a tisztesség ragyogó magaslatán nem áll, semmiféle hivatali nimbuszhoz ne juthasson, ezt a jövőben a legkönyörtelenebb és legbecsületesebb szigorral végrehajtani, sok száz mellett ez lehet a Lédererpár szörnyű ügyének egyik legfőbb tanulsága. Szent Lázár szegénye. Nyiss ajtót gazda, ne félj riadva. Nem a bomlott had kóbor rablója, Bús, szegény ördög magam ődöngök Augsburgi gyásznak gyászhír-hozója. Harc elvetéltje — arcomon pecsétje — Irmagnak meghagyott harcos vagyok Szent Lázár népe, rendbéli szegénye, Gyásztársaim: a gyászmagyarok. Rossz hir vivőit, balság hivőit Ki szeretné meg, ki ne vetné meg? S jaj ránk van róva bús-vigadó szóba Az arcpirító, gyászhordó ének, Új, vert magyarról, áldatlan harcról Új nótát fújni, fület telezúgni, Új, vert magyarnak, a fölzavartnak Borába hullni, vérébe túrni. Idegen harc volt, áldatlan harc volt, Csúfúl hagytuk ott a háborút, Tán az íjj elázott? a vezér hibázott? Csakhogy Nyugat átka ott ránkborúlt, Vakmerő fajnak, hajrás rohamnak Nincs foganatja már nyugaton, A hetyke bajnak, nagyszerű kalandnak Leáldozását sírva vigadom. Mi sors vár majd ránk? Kifúlt a hajránk, Át kell nyergelni s új útra menni, Sem Augsburgot már, sem Bizáncot már, Már csak a magunk fészkét keresni ... Oh be gyalázat, fojtó alázat Haza hátrálnunk, magunkba szállnunk, Mint beteg farkas tajtékot túrva Sorsunk zabláját zihálva rágnunk. De csak hadd rágjuk, csontig hadd vágjuk, Nyeljük a sorsunk, sorsunkra találva, Lessz a pányvából még istenostor, Leszünk még rémes, leszünk még drága! A magunk sorsán nőttünk mi égnek, A magunk sorsán magunkhoz térünk, Kudarcos harcban, magyar kudarcban Főnikszként égünk, újra megélünk! Bort ide béres! a gazda megadja! Megjött a sorsunk, magyar, aki állja! Alázottságból, gyalázott gyászból Hajtott ki mindig a sorsunk fája! Csonkítva, bénán, megverve, némán Jósolok így is új magyar népet, Jobbat, hívebbet, égőbbet, szebbet, — Kocints rá gazda, jő a magyar élet! Bodor Aladár. Sodorjon papirtSTERN VILMOSNÁL Fő-utca 21. női és férfi-harisnya, sportszár, szövött- és bőrkeztytí, fehérnemű, kalap, sapka, bot, esőernyő, gummiköpeny, sál, sveater, nyakkendő, gallér, tricoáru, mindennemű sportcikk és felszerelés. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. Anéal Géza dunántúli református püspök e hét elején pár napig hivatalos ügyekben városunkban tartózkodott. Antal püspök tőlünk székhelyére, Komáromba és onnan másnap Hollandiába utazott, hol ; családja meglátogatása és egy nagyobb irodalmi művének befejezése céljából körülbelül két hónapot fog eltölteni. — Jókai-kör. A Jókai-kör f. hó 18-án, vasárnap kivételesen délután 4 órakor előadó ülést tart a következő műsorral: 1. Méhul József: Operaegyveleg. Előadják: Fodor János (I. hegedű), Móricz István(II. h.), Békefi Elemér (viola), Lisztner Antal (zongora). 2. Dr. Kuncz Jenő, a győri Kisfaludy Irodalmi Kör elnöke (vendég): Török Eszter tréfája (elbeszélés). 3. Erdélyi József (vendég): Költemények. 4. Sarudy Ottó: Nyelvtani furcsaságok. 5. Liszt: A fülemüle. Zongorán előadja: Nádosy Gizi. A kör tagjait s mindazokat, akik még ezentúl tagokul belépni akarnak, szívesen látja s ez úton meghívja a kör vezetősége. — Hermann Pál ünneplése. Hermann Pál állampénztári igazgatót, nyugalomba vonulása alkalmából szép ünneplésben részesítették kartársai, barátai és tisztelői. Múlt szombat este a kaszinóban nyolcvan főnyi díszes társaság gyűlt egybe, melynek szine előtt a helybeli állampénztár tisztviselői kara nevében Sebestyén Tivadar főtanácsos búcsúzott el szép szavakban a szeretett, mintaszerű főnöktől. Az ünnepelt meghatott hangú válasza után Szakács Péter pénzügyigazgató meleg elismerő szavak kíséretében nyújtotta át a lefelsőbb dicsérő elismerés jelvényét, a zöld szalagon függő, szent koronával ékes, elülső oldalán az apostoli kettős kereszttel, hátsó lapján a „Signum laudis" felirattal ékes emlékérmet. Az ünnepelt lendületes válasza után társasvacsorához ült a társaság, melyet sikerültebbnél sikerültebb felköszöntők fűszereztek. Az ünnepeltet Seyfridt Viktor, Hübner Béla (Veszprém), dr, Tenzlinger József polgármester és Okolicsányi József köszöntötték fel. Dr. Uzonyi Kálmán Szakács pénzügyigazgatót éltette. Mesterházy László, dr. Molnár Imre, utóbbi kiemelve az ünnepet •érdeméül a jóindulatu szolgálatkészségnek azt a szellemét, mely a helybeli állampénztárban otthonos, Boksay Endre, Magdics István, Fadgyas Aladár, Kis Tivadar — az ünnepelttel közös kedves reminiszcenciákat adva elő, — mindnyájan Hermann Pált, a polgármester újabb tósztjában az ünnepelt családját éltette. Hermann Pál két izben szólalt fel, mindkét megnyilatkozása közvetlenségével és kerekdedségével nagy hatást ért el. Az érdemeket szerényen kartársaira hárította, s kijelentette, hogy ő kötelességteljesítése Öntudatában találja örömét. A társaság a legjobb hangulatban éjfél után két óráig maradt együtt. — A Pápai Hitelbank újabb tőkeemelése. A Pápai Hitelbank (ezelőtt Pápa városi és vidéki Takarékpénztár) e hó 14-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya az intézet alaptőkéjének ismételt felemelése volt. A közgyűlésen az intézet újonnan választott elnöke: dr. Antal Géza református püspök elnökölt, aki a tőkeemelést az országos pénzügyi viszonyokat és az intézet óriásivá növekedett forgalmát ismertető beszéddel indokolta meg, melyből kiderült, hogy csak az intézetnek váltótárca forgalma 1923 végétől 1924 végéig 302 millióról 5090 millióra, betétállománya 164 millióról 2400 millióra emelkedett. A nagy figyelemmel hailgatott beszéd után a közgyűlés