Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-03-07 / 10. szám

PAPAI RLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ir negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Lehetséges, hogy Németország, mely mindenkor monarchikus állam volt s melyet nemzeti dinasztiájával történelmének, nagyságának legdicsőségesebb emlékei kapcsoltak össze, nem fog sokáig megmaradni jelenleg >• öziársasági államformája mellett, lehetséges, hogy belátható időn belül az államfői állásnál a demokrácia eszméjének nem lesz többé alkalma érvényesülni, de bármiként forduljon valaha a tragikus sorsú nagy birodalom sorsa, az az egy kétségen kivül marad, hogy a német nep — beleértve ebbe a lakosság minden rétegét a legfelsőbbtől a legalsóbbig — soha sem fogja elfelejteni, hogy az az egyszerű iparossorból származott ember, kit a világháború előidézte nagy változás árja egy birodalom élére ragadt fel, ezt a tisztet becsületesen, hiven és nem pártok, de az egész nemzet egységes érdekeit szem előtt tartva töltötte be. A gyász, mely halálával a birodalomra ráborult, azért volt olyan általános. Azért nem volt üres konvenció, mikor az államfők, születettek, választottak egyaránt, köztük egyike gyanánt az elsőknek Magyarország kormányzója is — versengve siettek a német kormánynál részvétüknek kifejezést adni. Ami 1919 óta történt, az mind a szemünk előtt folyt le. A spartacusok leverése, az orosz métely elhárítása, a rend helyreállítása és amit már kiemeltünk, a legszigorúbban megőrzött pártatlanság, olyan érdemei az elhunyt német elnöknek, melyekkel mindazoknak, kik a polgári rend hivei, hálájára érdemessé tette magát. A mezőgazdasági hitel. A magyar birtokos- és földmívestársadalmat a legnagyobb mértékben érdeklik azok a tárgyalások, melyek a mezőgazdasági hitel érdekében hosszabb idők óta folyamatban vannak. Bethlen miniszterelnök genfi útja tudvalevőleg szintén összefüggésben állott ezzel a problémával. A lényege a kérdésnek az, hogy a külföld s a külföldi tőke előtt azokat az aggodalmakat el kellett oszlatni, melyeket a magyar földbirtokkal szemben a jelenleg még folyó földbirtokrendezés miatt tápláltak. Hogy erre a hitelre a belterjesebb gazdálkodás, egyáltalán a mozgás szabadsága érdekében mennyire szükség van, azt — Széchenyi óta — bizonyítani fölösleges. Hogy a mezőgazdaságnak nyújtandó hite 1 érdeke egyúttal az iparnak és kereskedelemnek is, az sem szorul bővebb magyarázatra. A kérdés megnyugtató megoldása tehát nemzeti közérdek. Alig volt azért mostanában fontosabb s nagyobbköríi és értékű megnyugtatás keltésére alkalmas rendelet, mint amely legközelebb napvilágot lát s melynek lényegét Mayer János földm.-ügyi miniszter a következőkben ismertette: Az a rendelettervezet, amely megnyitja a lehetőséget a mezőgazdaság részére való hosszabb lejáratú hitelek folyósításának, voltaképpen igazságügyminiszteri rendelet lesz, amennyiben főképpen az Országos Földbirtokrendező Biróság működését érinti és sok tekintetben utal az 1920. évi XXXVI. és az 1924. évi VII. törvénycikkre, a földreformtörvényre és a földreformnovellára. A kiadandó rendelet sarkpontja a következő: A külföldiek azt mondják, hogy ők addig jelzáloghitelt a magyar földbirtoknak nem adnak, amig a birtoklás tekintetében a mai bizonytalanság fennáll. Azzal érvelnek ugyanis, hogy sohasem tudhatják, hogy vájjon nem csap-e le az Országos Földbirtokrendező Biróság Ítélete olyan birtokra, amelyet birtokpolitikai szempontból igénybevesz és a jelzáloglekötés ilyen módon illuzóriussá válik. Amig megfelelő garanciát nem nyujtunk arra, hogy azok a birtokok, amelyek jelzáloggal meg vannak terhelve, a kölcsön visszafizetéséig változatlanul annak biztosítékául szolgálhatnak, addig külföldi tőkés a magyar mezőgazdaságnak nem fog hitelezni. Arról van szó továbbá, hogy a birtok tulajdonában beálló változás a nyújtott hitel biztosságát ne érinthesse. Háború előtt az volt a helyzet, nagyon természetesen, hogyha egy birtok eladó volt, akkor mindaz a teher, amely be volt kebelezve egy jelzálogilag megterhelt birtokra, terhelte a birtokot, akárhány kézen is ment az keresztül és akárhányszor változtatott gazdát. Most attól félnek, hogy a földreform értelmében, ha a birtok gazdát cserél és az állam elővásárlási jogával él, akkor a az OFB. a törvény alapján a kölcsön visszafizetését, vagy a teher megosztását határozhatja el és oly arányban osztja meg a terhet, amilyen arányban a föld esetleg több tulajdonos között megoszlik. Ez a bizonytalanság volt eddig az akadálya annak, hogy a külföld nyugodtan adjon hitelt jelzálogkölcsön formájában. Ezeket az akadályokat eliminálni kellett. Rendeletileg kellett intézkedni olyan formában, hogy kérelemre kimondhatja §z OFB., hogy valamely birtok a további eljárás alól mentesítve van és a birtokra nézve földbirtokpolitikai szempontból igénylésnek helye nincs. Ha ez ki van mondva, akkor nyugodtan lehet lekötni a birtokot jelzálogilag, mert ott a biztosíték megvan és nem fenyegeti az a veszély, hogy újabb földbirtokrendező bírósági itélet rendelkezik a birtok felől. Azoknál a birtokoknál, amelyekre nézve az OFB. még ítéletet egyáltalán nem hozott, a rendelet úgy fog intézkedni, hogy ezeknek a birtokoknak csak 60 százalékának lehet kimondani a földreform alól való mentességet, 40 százalékot pedig biztosítani kell a földreform végrehajtására. Ezek azok az intézkedések, melyek a nyújtandó jelzálogkölcsön biztosítását célozzák. Óvatosan alkotandó azonban meg a rendelet, nehogy a földbirtokreform végrehajtását akadályozza, vagy általában a törvény intencióinak útját állja és ezáltal a jogos igények kielégítők ne legyenek. Rá kell mutatnom az átruházás kérdésével kapcsolatos intézkedésekre. E tekintetben a dolog úgy áll, hogyha valahol egy birtok gazdát fog cserélni, akkor a földmívelésügyi miniszternek 30 nap alatt nyilatkoznia kell, hogy az állam elővásárlási jogát gyakorolni kivánja-e, vagy nem. Harminc nap alatt ki kell fizetnie a birtokot és ki kell elégítenie az eladót. Ha pedig erre nem képes és 30 nap alatt nem nyilatkozik, akkor az elővásárlási jog gyakorlása továbbá nem eszközölhető. — Teljesen megoldva ezzel sincs a probléma, mert még mindig vannak olyan intézkedések, melyek a birtokforgalom szabadságát megkötik. Nagyjában azonban azokkal az intézkedésekkel, amelyek a kiadandó rendeletben foglaltaknak, el vanak hárítva ezek az akadályok és a külföld bizalmát még inkább ineg tudjuk szerezni a jövőben. — Meggyőződésem az, hogy a kiadandó rendelet mindenesetre lehetőséget nyújt arra, hogy a külföld jelzálogkölcsön formájában nyugodtan helyezhessen el hitelt Magyarországon. ÚJDONSÁGOK. Oktató-filmelőadások. Régen megállapított tény, hogy Magyarországnak leghatalmasabb fegyvere a kultúrája, amelyben sohasem marad el az úgynevezett művelt nyugati államok mögött, hanem lépést tudott tartani velük mindenkor s lépést tud tartani ma is, amikor megcsonkítva élet-halál harcot vív önmagával. Ennek a kultúrának s a kultúra iránti fogékonyságnak a tanújelét látjuk a kultuszminiszter úr által elrendelt oktatófilmelőadások felkarolásában. Ilyen irányú oktatófilmelőadások a gazdag nyugaton már régen otthonosak s a nyugati pedagógusokat annyira foglalkoztatja az oktató-fii meíőadás, hogy egymás után tartják a filmkongresszusokat, amelyeken egyértelműen állapítják meg, hogy a film a kultúraterjesztésnek nagyon fontos tényezője. A filmnek eme fontos hivatását felismerve, rendelte el gróf Klebelsberg Kunó a középiskolák részére a kötelező filmelőadást s ámbár még nem tartunk ott, hogy teljesen díjtalanul bocsáthassa az állam az iskolák rendelkezésére az oktató-filmeket, amint az pl. nyugaton történik, de mégis gondoskodott ezen előadások sikeres megtartásáról akkor, amikor azok rendezését a Magyar Néprajzi Társaság emberföldrajzi szakosztályára és a MagyarHolland Kulturgazdasági Rt.-ra bizta. Városunkban már harmadízben volt most ilyen oktató-filmelőadás a helybeli középiskolák részére. Az előadások rendezését Varga László ref. főgimnáziumi tanár, mint helyi megbízott, intézi. A műsor, amit eddig nyújtott a filmelőadás, határozott módszeres feldolgozása egyegy természetrajzi vagy földrajzi tételnek. így az első előadás „Káros és hasznos állatok a ház körül" címen megismertette velünk a Galagonya lepke, a méhek s a gólya egész életét. Azt hisszük, alig akad olyan gyermek, aki a filmet látva, el ne tudná mondani ezek életét. A második az „Alpesek" cimen Közép-Európa leghatalmasabb hegyrendszerét ismertette gyönyörű képekben; a harmadik pedig a legfontosabb termékek bányászatával és feldolgozásával ismertette meg a tanuló-ifjúságot, az előzőknél is nagyobb sikert érve. el. Kár, hogy városunk kulturközönsége nem érdeklődik ilyen filmek iránt, amelyekkel tudását gyarapíthatná. — Vármegyei díszközgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 9-én fél 10 órakor a Jókai-centennárium alkalmából díszközgyűlést tart a következő sorrenddel: 1. Dr. Magyar Károly főispán elnöki megnyitója. 2. Dr. Pusch Ödön kegyesrendi főgimn. igazgató, törvényhatósági biz. tag ünnepi beszéde. 3. Indítvány Jókai Mór emlékének megörökítése tárgyában. 4. Elnöki zárószó. — Ezt követőleg tartja a vármegye évnegyedes rendes közgyűlését, melynek tárgysorán szerepelnek Csapó Kálmán főügyész és Dukovics István főlevéltárnok nyugdíjaztatási ügye, a főügyészi állás betöltése, több társtörvényhatóság átirata, Pápa városi képviselőtestületnek a nyugdíjszabályrendelet, a gyám- és alapítványi pénzek elhelyezése, az utcai és háziszemét kifuvarozása tárgyában hozott határozata. — Egyesbirósági tárgyalások. Kámen Manó, mint büntető egyesbiró, a héten három napon át tárgyalásokat tartott városunkban. A tárgyalásokon, melyeken a vádat kedden és szerdán Imreh Géza, csütörtökön Wellmann Samu kir. ügyészek képviselték, apróbb ügyekben hoztak ítéleteket.