Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-05-24 / 21. szám

MEG JEL EN1K MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési : Egy hónapra ÖOOO korona. Egyes szám ára 2000 korona. Laptuiajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Hires hadvezéreknek, dicsőséges háborúk győzteseinek szoktak a múltban szobrokat emelni. Ha szétnézünk a viíág fővárosaiban, minden nemzet körében megtaláljuk azokat a hatalmas méretű, legtöbbször lovas szobrokat, melyek egyet­len embernek, egyetlen tervezőnek, egyet­len észnek, egyetlen erőnek hirét vannak hivatva megörökíteni. . Hogy azt a harcot, mely a hősnek, a vezérnek a babért megszerezte, soha sem tudta volna el­érni, ha névtelen katonák ezrei és száz­ezrei nem követték volna parancsszavát, ha ezek nem lettek volna kitartók a vé­gig, halálig vagy győzelemig, arra a múltban nem gondolt senki sem. Egy-egy poét" vette ajakára az ismeretlenek di­csőségét, csak Eötvös József-szellemű irók vették észre azoknak érdemét, akikről hallgat a hír, nem ír a krónika, de akik megtették kötelességüket s akik nélkül soha egyetlen pompázó szobor megalko­tására lehetőség nem adatott volna. A mi korunk s különöskép ez a mi nem­zedékünk, mely végigélte száz más ember­öltő borzalmait, megadja elismerését azok­nak is, akiket azelőtt részvétlenül en­gedtek feledség hamvába aláhanyatlani. Az az ismeretlen katona, akinek ifjú szoboralakjáról a holnapi napon lehullik a lepel, a mi ismeretlen katonánk még közelebb áll a mi szivünkhöz, mint állt a franciákhoz s az olaszokhoz a maguk ismeretlenje, kinek már fennáll náluk is szimbolikus képmása s kit szintén méltó kegyelet fogadott és vesz körül. Ó mert ezeknek a népeknek van még másuk is, ami lelkesítse őket. Diadal­mas hadvezérek, hódított országrészek n^kik mind, mind emlékeztető jelei an­nak, hogy részük volt a nemzetek leg­nagyobb eddigi mérkőzésében. Nekünk másunk nincs, másunk nem maradt, csak egy: az ismeretlen katona. Az ismeret­len katona, aki teljesítette kötelességét, aki zord északon vagy déli virány alatt jeltelen sirban pihen, aki ma nincs itt — csak képe másában —, de aki fel­támad és újra meg fogja tenni köteles­ségét, ha újra harcra hí a haza! ALTESSE A LEGJOBB SZIVARKAPAPIR. Kerületi gazdaértekezlet. — Pápa, 1924 május 18. — Akkora érdeklődés mellett, minőre még maga az intézőség sem voít elkészülve, zajlott le Pápán a Magyar Gazdaszövetség, Felső­dunáníúü Mezőgazdasági Kamara, Veszprém­megyei Gazd. Egyesület és a Pápavidéki gaz­dák Szövetsége, mint házigazda által rendezett kerületi gazdagyülés. A megjelent környékbeli, devecser- és zircz-járásí gazdák száma a 800-at is felülmúlta. A városháza termében akartak ülésezni, de ez — épúgy mint a Griff terme — szűknek bizonyult s ezért a közeli bencés gimnázium udvarára mentek át a gyűlés részt­vevői, hol 11 órakor vette az értekezlet kezdetét. Darány Ágost, a Pápavidéki Gazdák Szövetségének elnöke mondott megnyitót. Meleg hangon üdvözölvén a megjelenteket, a gyűlés elnökéül az Orsz. Gazdaszövetség igazgatóját, dr. Czettler Jenőt kérte fel. Dr. Czettler elfoglalván az elnöki széket, a tárgysorozat előtt Jankóvich-Bésán Endréné grófnőnek, ki férje társaságában a gyüiésen szintén megjelent, átnyújtotta a Gazdaszövetség elismerő oklevelét azért a nagy munkásságért, melyet mint az általa fönntartott kisgazdaképző iskola vezetője évek óta kiváló eredménnyel kifejt. A grófnő köszönő szavai után lelkes ünneplésben részesült. A jó elnöki vezetés mellett gyorsan pe­regtek le ezután a tárgysorozat pontjai. Csik­vándy Ödön, a felsődurtántúli kamara alelnöke a gazdasági helyzet képét festvén, a gazda­társadalmat összetartásra s több munkára buz­dította. Ormándy János kamarai igazgató az új vámtarifát ismertette a mezőgazdaság szem­pontjából, a tarifa könnyítését célzó határozati javaslatait elfogadták. Bélák Lajos főbiró a mezőgazdasági iparosoktól elvont tanonctartási jog visszaadása tárgyában tett elfogadott javas­latot. Pátkai Lajos nagybérlő a kamarai szék­helyeken felállított hitelintézeteknek közvetlen pénzellátását és közvetítő nélkül való kiadását sürgette. E pontnál Kovács Sándor helybeli kisgazda kívánta, hogy a vidéki kisebb hitel­szövetkezetek is hasonló elbánásban részesül­jenek. Mille Géza kamarai titkár több kisebb adóügyi javaslatot terjesztett elő. Bokor József, az Orsz. Többtermelési Liga igazgatója a mező­gazdasági szakoktatás kiépítését, illetve az is­métlő iskolák tananyagának megfelelő kibőví­tését indítványozta. Mihály Sándor gazd. fel­ügyelő a szept. 4—8. napjain Pápán tartandó Falu-kiállítás programmját ismertette és a rajta való részvételre buzdított. Ruip Jenő helybeli kisgazda indítványt nyújtott be az őstermelői igazolványok helyesebb kiállítása és kezelése tárgyában. Strausz Kornél, a pápai gazdaszö­vetség titkára, több határozati javaslatot nyúj­tott be, melyet mind elfogadtak és bejelentette, hogy még e hó folyamán Zirczen és Veszprém­ben hasonló gyűlések lesznek. Ezután indítványok következtek. Keresztes Gyula némely tüzrendészeti szabály enyhítése tárgyában, Német Viktor kupi kisgazda a cséplő­géptulajdonosok háromszoros forgalmi adója tárgyában szólaltak fel. Végül dr. Tenzlinger József polgármester megköszönte a vidékiek megjelenését és hang­súlyozta a város és vidék egyetértésének fon­tosságát. Czettler elnök köszönetet mondott még az összes előadóknak, kifejezte reményét, hogy az elhangzott előadások termékenyítő hatással lesz­nek közgazdasági életünkre. A gyűlés déli 1 óra után ért véget. ÚJDONSÁGOK. — Békefi Rémig f. Dr. Békefi Rémig zirczi apát f. hó 22-én Egerben, ahol tanító­rendjének ottani székházát látogatta meg, meg­halt. A megboldogult főpap a magyar tudomány valódi büszkesége volt. Évtizedeken át műkö­dött a budapesti egyetemen, mint a művelődés­történet rendes tanára s egész tudós nemzedék került ki mesteri vezető keze alól. A tudomá­nyos irodalmat nevezetes munkák egész sorával gazdagította, megirta az Árpádkori közoktatás­ügy, a káptalani iskolák, a pécsi egyetem tör­ténetét. Megirta saját rendjének históriáját. Nagy képes munkában adta ki a balatonmenti várak és templomok történetét. Mióta — Vajda Ödön halála után — a cisztercita rend magyarországi tartományának főnökévé választották és Zirczen apáti állását elfoglalta, tagja lett vármegyénk törvényhatósági bizottságának s annak ülésein rendesen részt vett. Nagy tudós, kitűnő tanár, tisztalelkü pap, jóságos igaz ember költözött el benne mindazok igaz bánatára, akik akár tanítványai voltak, akár valami módon érint­keztek vele. Áldás emlékére! — Külföldi vendégeink. Dr. Gray skót lelkész és Bidgrain Zsófia titkárnő, a keresztyén Diákok Világszövetsége képviseletében f. hó 21-én meglátogatták városunkat. Délben Bidgrain k. a. a Nőnevelő-intézet növendékeinek beszélt dr. Kőrös Endre igazgató tolmácsolása mellett, d. u. 3 órakor a női bibliakörök tagjai előtt ismertette a keresztyén diákmozgalom munká­ját, itt dr. Vass Vince főiskolai igazgató végezte a tolmács szerepét. Dr. Gray délben a theolo­gusok, a felsőbb osztályú gimnázisták és állami tanítóképző-intézet III—IV. éves növen­dékei előtt beszélt „A férfi, a nő és az Isten" cimen, Pongrácz József theol. tanár tolmácsolá­sában. Délután a főiskolai könyvtárt tekintették meg a vendégek. Este 6 órakor a Ref. Nő­egylet vallásos estélyén beszélt dr. Gray, elő­adásának tárgya volt „Hogyan teremthet a diák­ság új világot ?" Itt dr. Szabadi Béla főgimn. tanár tolmácsolt. Az előadások közé eső időben alkalom nyílt arra, hogy magánbeszélgetésekben felvilágosíthatták külföldi vendégeinket Magyar­ország súlyos nehézségeiről. Pápáról Sopronba utaztak dr. Szabadi Béla kíséretében, aki Sop­ronban a tolmácsolást fogja végezni. — A veszprémi törvényszék Pápán. A veszprémi törvényszék egy bünteti tanácsa Korinszky Győző táblabíró vezetésével a héten városunkban tárgyalásokat tartott. Számos ki­sebb jelentőségű bünpörben hoztak itéletetrMa szombaton kerül e tanács elé dr. Lukács Vil­mos ügye, kit a kommunista ügyekben Ítélkező biróság annak idején elitélt, de most perújítás következtében ügyét újból lárgyalás alá veszik. Nem kell a fővárosba menni I Neumann 3akab Nem hiába fárad, ha olykor-olykor ellátogat és —vételkényszer nélkül — meg­tekinti a legfinomabb árukkal rendelkező és a legkényesebb izlést is kielégítő divatáru* üzletet. — Irányelv mindenkor: minőségileg a legjobbat, árakban a legkedvezőbbet nyújtani. divatkülönlegességért mert ízlésesen, divatosan és elegánsan öltözködik az, aki — Pápa, Fő-utca 20. szám alatt (Stein-féle hus­csarnok helyén) — most megnyílt rőfös- és divatáru­különlegességi üzletében szerzi be szükségletét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom