Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-04-05 / 14. szám

MEGJELENIK MINDEN SZO MRAT O N . Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Elöfiacatósi ár: Egy hónapra ÖOOO korona. Egyes szám ára 1500 korona. dr. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Mindenki fázik, ha a zsebéhez akarnak nyúlni s legjobban, legreszketőbben összeborzad, akinek legtöbb van a zsebében. Azt a vészkiáltást, amit az ilyen nagyon gazdag valaki hallat, mikor komolyabb akció indul meg e legérzékenyebb testrésze ellen, megirigyelhetné az a farkas is, akinek éppen garázda préda-munkája közben fúródik oldalába egy talán nem is halálos golyó. Micsoda üvöltözés hallatszott a héten is, mikor a kormány nevében a kereskedelmi miniszter erélyesebben mert fellépni a legnagyobb gazdagok, a bankok ellen. Az a kijelentés, amit Walkó miniszter tett: az állam nem engedi magát tovább kizsaroltatni, mindennél jobban megcáfolta azt a hülye mende-mondát, hogy a kormány a bankoktól félne, azoktól függene. A nagybankok — csak tudatlanság mondhatná az ellenkezőjét — nélkülözhetetlenek a fejlett állami életben. Magyarország struktúrája se lehet más, mint akármely más polgári államé. De a bank nem lehet az az érzéketlen moloch, amely mindent csak elnyelni képes és a közjóra pedig semmit sem áldoz. A harcban — mely szinte váratlanul támadt,— feltétlenül a kormány fog győzni s munkáját folytatva, hasonló erélyt mutatva az áldozatkészség elől elzárkózó minden vagyonhatalmi tényező ellen, elérhet oda, ahol a valódi jólét, a kisexisztenciák emberi megélhetésének lehetősége elkezdődik. A polgári fiúiskola ügyéhez. Az „audiatur et altéra pars" elve alapján közöljük a következő cikket: A „Pápai Hírlap* múlt heti számában hosszabb cikk jelent meg, amelyben foglaltak közérdekű voltuknál fogva megérdemlik, hogy ne csak egyoldalúan világíttassanak meg, hanem a közvélemény tiszta képet lásson ez ügyben. Cikkíró úr felál lítja egy keresztény polgári fiúiskola létesítésének szükségességét s idézi a kultuszminisztériumnak 1922-ből kelt ieiratát, melyben felszólítja a várost, hogy „a helybeli izr. polgári fiúiskola mellett egy más jellegű polgári iskolát állítson fel". A minisztérium eme leirata nem szól keresztény polg. fiúiskoláról, hanem kifejezetten községi polg. fiúiskolát említ, mert a laikus is tudja, hogy felekezeti (ez esetben keresztény) polgári iskolát csak a helybeli kath., ref., vagy evangélikus egyházközség vagy valamely szerzetesrend állíthat fel. Nem áll meg cikkíró azon állítása, hogy a jelenlegi fennálló izr. polg. fiúiskola mellett egy keresztény irányú polgári fiúiskola volna hivatva az ország gazdasági fellendülését elősegíteni. Köztudomású ugyanis, hogy a polgári iskolákban (tehát az izr. polg. fiúiskolában is) a tanítás az állami tanterv szerint történik, mely minden iskolára egyaránt kötelező. Tehát akinek egyik polgári iskola iránya nem megfelelő, azt a másik iskola teljesen azonos tananyaga sem fogja vonzani. Még kevésbbé osztom cikkíró azon kijelentését, „hogy városunkban és vidékén lakó keresztény szülők egy része a meglevő izr. polg. fiúiskolától idegenkednék". Cikkíró úr maga is bevallja, hogy az izr. polg. iskolába 120 keresztény növendék jár, ami legfényesebb cáfolata annak, hogy a ker. szülők idegenkednek az iskolától. A helybeli izr. polg. fiúiskola 25 év óta áll fenn s a lefolyt idő alatt a társadalom minden'rétegében a legnagyobb elismerést vívta ki. A kikerült keresztény növendékek nagy része, mint tanító, jegyző, iparos, kereskedő, postás, vasutas stb. az éietben is derekasan állja meg helyét s eddig nem jutott eszébe senkinek aggodalmaskodni a pápai izr. polgári fiúiskola felekezeti jellege miatt. Midőn 3 évvel ezelőtt az iskola igazgatójának jubileumát ünnepelték, a megszállott területekről is megjöttek a volt keresztény tanítványok is, sokan feleségükkel, hogy újra felkeressék egykori tanintézetüket. Hogy az iskola a gazdasági irányú kiképzést mennyire elsőrangú érdeknek tartja, elég bizonyíték, hogy a felsőbb hatóság az izr. polg. fiúiskola működésével teljesen meg volt és van elégedve. Az iskola tanári karában városunk ismert nevü keresztény pedagógusai is helyet foglalnak. Cikkiró mindezek után felállítja a tételt, hogy a helybeli izr. polgári fiúiskola mellett feltétlenül kívánatos volna akár állami, akár községi, akár (és itt jön a csattanó) keresztény irányú magánpolgári iskola felállítása. Értjük, hogy az állam szeretne kö^égi polg. fiúiskolát felállíttatni, mert a város, a polg. iskola céljait jobban tudná megvalósítani, mint felekezeti jellegű polgári iskola. Ha*a város ilyen terhet a mai viszonyok mellett magára vállalni tudna, vagy merne, úgy bizonyára az állam felszólítását már régen teljesítette volna. Azonfelül egy ily iskola felállítása esetén a város bizonyára felszólította volna a helybeli izr. hitközséget, hogy 25 év óta fennálló polgári iskoláját adja át és lehetséges, hogy a hitközség e felkérésnek szívesen meg is felelt volna. De a város nagyon meggondolta, hogy ma lehetséges-e így megterhelni a költségvetést egy új iskola szervezésével és ezért az állam kérését anyagi okakból nem teljesíthette. Hiszi-e a cikkiró úr, hogy amit a város megtenni nem mert, azt valaki, mint magánember, vagy magánvállalkozás, megteheti ? De különben is: keresztény irányú iskolát a róm. kath., ref. vagy ev. hitközség hivatottabb felállítani, mint egy magánember. Cikkiró úr félti az államot és a várost, mert nem akarná, hogy akkora terhet a nyakukba vegyenek, hanem inkább azt óhajtja, hogy „a város pénzügyi érdekei kívánatossá teszik, hogy egy keresztény irányú polg. fiúiskola felállítását megfelelő anyagi támogatásával elősegítse a város", — egy magánembernek I Szóval nagy terhet nem akar a város nyakába sózni, de anyagi támogatást igen. Nem gondolja cikkiró úr, hogy az anyagi támogatás a teherrel egyenértékű? Felhozza cikkiró úr, hogy a helybeli tanítóképző egyik tanára mozgalmat indított egy felállítandó keresztény magánpolgári ügyében s e célból a helybeli ipariskolától két tanterem átengedését kérte, amit a felügyelőbizottság az ipariskola igazgatójának indítványára két ízben egyhangú határozattal nem engedélyezett. Ez helyes intézkedés, mert ily cimen egy izr. tanár is kérhetné pl. a felügyelőbizottságot, engedjen át az ipariskolából két tantermet egy felállítandó izr. irányú magánpolgári leányiskola számára, mert az izr. szülők a ref. vagy a róm. kath. polgári leányiskolától idegenkednek. Az iparostanonc-iskola az ipari és kereskedelmi oktatás céljaira létesült és eleve is tiltakozunk ellene, hogy azt eredeti rendeltetésétől elvonják. Tegyük fel, hogy két tanterem délelőtt nincs használatban, de hisz cikkiró úr bizonyára tudja, hogy a polgári iskolában négy osztály van, hol lesz vájjon a másik két osztály elhelyezve ? Azután kérdem cikkírót, ha ő valamely intézet élén állana, beengedne-e iskolájába egy más, magánérdeket szolgáló intézetet? Ne tévesszen meg a cikk senkit. Arról van szó, hogy egy magánember, aki történetesen tanítóképzői tanár és keresztény ember, magániskolát óhajt nyitni. Ehhez feltétlenül joga van. De a magániskola nem keresztény iskola. Keresztény iskolát csak a keresztény felekezetek állíthatnak fel. Ez egy magánember privát váljalkozása, amihez szeretné a város támogatását megnyerni és elérni, hogy amit a város a maga iskolájához megadni nem mert, az ő magánvállalkozásának adja meg. Nagy kár volt a kereszténység szent jelszavát egy üzleti vállalkozásba belevinni s mi bizton hisszük, hogy a városi közgyűlés még „némi áldozatok árán" sem fogja pártfogolni az ügyet, ha az legközelebb napirendre kerül. Egy felügyelő-bizottsági tag. ÚJDONSÁGOK. — Veszprém város díszpolgára. Veszprém város képviselőtestülete múlt héten tartott közgyűlésében nagy lelkesedéssel díszpolgárának választotta Adám Iván kanonokot, ki a város jóléti intézményeit évek hosszú során át állandóan a legnagyobb áldozatkészséggel támogatta, amint arról mi is gyakran megemlékeztünk. — Rendőrségi kinevezések. A belügyminiszter Hamuth János pápai rendőrkapitányt rendőrtanácsossá nevezte ki. A méltó előléptetést városunkban, hol Hamuth tanácsos egész, hivatali működésével köztiszteletet vivott ki, örömmel fogadják. — A magasabb rendőrtisztviselők sorában még egy ismerős nevet találtunk. Körmendy Béla földinkét, a volt pápai szolgabiróét, aki most mint a Győr városi rendőrség helyettes vezetője, a rendőrfőtanácsosi diszes rangot nyerte el. — Az önálló törvényhatóságért. Veszprém város képviselőtestületi közgyűlése legutóbbi közgyűlésén — bár ellenfelszólalások is voltak — nagy többséggel kimondta, hogy a város részére önálló törvényhatósági jog megadása iránt kérelmet terjeszt a belügyminiszter elé. — Fiatalkorúak felügyelői. A fiatalkorúak győri felügyelő-bizottságának pápai tagjaivá az igazságügy miniszter 1926 december 3l-ig terjedő hatállyal városunkban a következőket nevezte ki: dr. Hamuth János rendőrkapitány, Hermán Sarolta tanítónő, Handl József járásbirósági elnök, Kutassy Mária tanítónőképzőintézeti tanárnő, Mesterházy László ev. lelkész, Szűcs Gyula közgyám, dr. Tenzlinger József polgármester, Turner Nándor tanító és dr. Uzonyi Kálmán városi tanácsos. Eskütétel e hó 7-én lesz. — A milliós bankó. A milliós bankó végre megjelent. Nem keltett nagyobb emóciót, mint annak idején a lepedő nagyságú 10.000 K-ás. Hát nem is éri meg a 10.000-ed részét se. Azonban a nagy számokból most már éppen elég. A még nagyobb banknótáktól hihetőleg megment bennünkc a kölcsön és az ország új lendületet nyerő gazdasági ereje.