Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-10-18 / 42. szám

>I E O E i > i-: ív s K >x I rv D E IN* W Z O >I « /v RR o RV . Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési ár: Negyedévre 04.000 korona. Egyes szám ára 2000 korona. Laptulajdonos főszerkesztő : DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könvv- és papirkereskedésében. Dr. Antal Géza — piispök. A dunántúli református egyházkerület gyülekezeteinek egyhangúlag megnyilatkozott bizalma dr. Antal Géza theol. akadémiai tanárt, egyházkerületi főjegyzőt és püspökhelyettest emelte a kerület püspöki székébe. Vezérül hivta el azt a férfiút, aki a vezéri jelvények nélkül eddig is vezérkedett, aki szellemének erejével, munkabírásának és munkateljesítményének minőségével és mennyiségével és mindenek felett egyéniségének szuggesztív varázsával mindenütt és mindenkor a hadsorok élén járt, ahol és amikor egyháza és hazája javáért harcolni és tenni kellett. Válságosán nehéz időkben kapta megtisztelő, gyönyörű megbízatását: főpásztori tisztben munkálkodni a hitért, éleszteni az ősöktől öröklött áldozatkészség szent tüzét, fenntartani az egyház épületének alapköveit: az iskolákat, javítani a tömegeknek erkölcstelen látványok és események következtében romlásnak indult erkölcseit, dolgozni mindezekben és mindezek által az egyháza életével évszázadok viharaiban teljesen egybeforrott édes magyar hazánk jóvoltáért. Hogy az új püspök, az összesség választottja, Isten segítségével meg fog felelni annak a magasztos hivatásnak, amely számára eleve elrendeltetett, abban nem kételkedik senki, aki az ő egy emberöltőre terjedő egyházi, tanári, közéleti pályafutását ismeri; s ki ismerné ezt jobban, mint ennek a városnak közönsége, melynek körében élete javát leélte, mely mindenkor a saját fiait megillető repeső örömmel nézte magasba ívelő pályafutását. Pápa városa büszke iehet és büszke is arra, hogy az új püspök áldásos munkássága minden mozzanatának itt volt a bázisa, hogy városunk elsőnek ismerte fel azt a nagy értéket, amit dr. Antal Géza tehetsége és alkotó ereje jelent a magyar közélet és az egész magyarság számára. Üldöztetések közt átélvén a borzalmas vörös éjszakát, amikor 1919-ben teljes egészében reánk szakadt az összeomlás okozta nyomorúság, nemzetmentő munkára indult dr. Antal Géza. Magvetőnek ment, hogy a küiföld talajából kisarjadjon a megértés, szeretet, a béke termő kalásza. Az a munka, amit ott kezdett, immár eredményesen sbe is van végezve. Ha nem is látjuk még a termést, de nő azért már a mi kalászunk s megjő még a mí aratásunk. Új munka, új hivatás vár ma dr. Antal Gézára. Bár más — előtte ugyan jólismert — területen, de nemzetmentő szintén. A magyar lelkeket kell megmentenie a vallás balzsamos ereje által a megújhodó, az előbb vagy utóbb teljes bizonyossággal ismét megszülető integra Hungaria számára. Erőt és kitartást, hitet és bizalmat adjon neki e szent munkához a magyarok istene! Az- új püspök életrajzát a következőkben közöljük: Felsőgelléri dr., Antal Géza 1866 március 17-én Tatán született, középiskolai tanulmányait Tatán és Pápán, a főiskoláikat Pápán, Utrechtben, Tübingenben és Berlinben végezte. A lelkészi oklevelet Pápán, a bölcsészet-tudori oklevelet a bécsi egyetemen szerezte meg. Egyetemi tanulmányai végeztével í888-ban a pápai ref. főgimnázium tanára lett s tiz évvel utóbb a theológia akadémiára nyert meghívást, hol előbb a dogmatika és erkölcstan, utóbb a bölcselet és neveléstudomány professzoraként működött. Az egyházi és közéletben kezdettől fogva jelentékeny szerepet játszott. A dunántúli ref. egyházkerület előbb gazdasági-tanácsának elnökévé, utóbb főjegyzőjévé választotta meg. A konvent különböző bizottságaiban vett részt, az egyetemes tanügyi bizottságnak egy évtizednél tovább előadója, a könyvtár-bizottságnak szintén előadója, a Ref. Egyházi Könyvtár-vállalatnak alapítója és szerkesztője volt s e vállalat eddig megjelent összes kötetei az ő szerkesztésében láttak napvilágot. 1905—1906. évben a konvent megbízásából az Északamerikai EgyesültÁllamokban levő magyar ref. gyülekezeteket látogatta meg s tapasztalatairól a konventhez tett jelentésén kivül Tanulmányok c. könyvében számolt be. Pápa város képviselőtestületének, Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának évtizedeken át tagja, a város pénzügyi bizottságának előadója volt s a törvényhatóság különböző bizottságaiban, köztük a közigazgatási bizottságban tevékeny működést fejtett ki. Úgy a város képviselőtestületének, mint a vármegyei törvényhatóságnak vezető szónoka volt, kinek szava döntő súllyal bírt. Az 1910. évi országgyűlésre Pápa város képviselőjének választotta s az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításakor, valamint a véderő-törvény tárgyalásakor megtartott nagy beszédeivel a parlament első szónokai közé emelkedett. A pénzügyi bizottságnak egyik előadója volt, s mint ilyen, ő referálta többek között a Pénzintézeti Központról szóló törvényjavaslatot. A háború alatt kizárólag a humanitárius ügyeknek szentelte munkásságát, a hadbavonuitak családtagjainak segélyezése, az anya- és csecsemővédelem, majd a menekültek ügye voltak gondjainak tárgya. Az összeomlás után a közélettől visszavonult, ami nem tartotta vissza Pápa város kommunista vezetőit attól, hogy mint túszt fogságba ne hurcolják. 1919 őszén Hollandiába ment, hogy a már előző évben hazánk érdekében csendben megkezdett munkáját folytassa. Az egész magyar nemzet osztatlan háláját érdemelte ki azzal a propagandamunkával, amelyet azóta az összes nagyobb holland városokban tartott előadásaival és hírlapi, valamint tudományos cikkeivel kifejtett, amiben hűséges társa volt felesége, született Opzoomor Adél, ki a hollandoknak egyik legismertebb, nagynevű írónője s ki Madách- és Petőfi-fordításával, s a magyar költőkről irt tanulmányaival a magyar irodalomnak nagybecsű szolgálatokat tett. Dr. Antal Géza püspök maga is nagyszabású irodalmi működést fejtett ki. Megírta a XIX. századbeli holland bölcsészet történetét, átdolgozta Van Oosterzee János Jakabnak a heidelbergi kátéról irt munkáját két kötet ben, lefordította Fruin Róbert Tiz év a németalföldi szabadság történetéből c. müvét, mely az akadémia kiadásában jelent meg és Scheffel Ekkehard-ját, mit a Kisfaludy-Társaság adott ki. Kisebb történelmi és bölcsészeti értekezéseinek egész sora látott különböző folyóiratokban napvilágot. Legutóbbi holland tartózkodásának gyümölcse lesz a bécsi holland követek XVII. és XVIII. századbeli jelentéseinek gyűjteményes kiadása, mely a Rákóczi-szabadságharc külföldi kapcsolatainak ismerete szempontjából kiváló jelentőségű forrásmunka. A hazánkra oly fontos holland összeköttetéseket nemcsak a múltban búvárolta, de azokat a jelenben jelentékenyen megerősítette is. Így 1907-ben az ő indítványára határozta el az egyetemes zsinat, hogy a gályarabszabadító De Ruyter admirális amsterdami síremlékére ezüstkoszorut helyez. Pár évvel ezelőtt ő alapította meg a Magyar-Holland Társaságot Budapesten s a Holland-Magyar Társaságot Hágában. Mult év decemberében Vilma királynő jubileuma alkalmával hazánk nagy jóltevője iránt nemzetünk háláját mint ünnepi szónok, ő tolmácsolta. Hollandiai irodalmi működésének elismeréséül a Németalföldi Irodalmi Társulat, a Zeelandi Tudományos Társulat s az Utrechti Tud. és Műv. Egyesület tagjai sorába választotta. Vitézi telkekbe beiktatás. — Ihász, 1924 okt. 12. — Vasárnap délelőtt ragyogó szép őszi időben hazafias ünnepélynek volt színhelye a kis Ihász-puszta, amely 25 esztendőn keresztül az ihászi cs. és kir. csikótelepnek volt a központja, de amelyen egy év óta serény polgári gazdálkodás folyik. E napon iktatták be ugyanis a birtok fenkölt lelkű tulajdonosai: dr. Weszely Tibor és felesége: báró Baich Johanna által adományozott 10—10 katasztrális hold vitézi telkekbe Tóth Sándor és Csatáry Ferenc vitézeket, kik közül az utóbbi családja immár 120 esztendeje szolgálja becsülettel az ihászi uradalmat. A kormányzó képviselője: Vitéz Simontornyai Schamschula Rezső táborszernagy, a veszprémi vitézi szék kapitánya, adjutánsa: Vitéz Kemény Alajos őrnagy, a vitézi szék széktartója társaságában vasárnap reggel a zirci vonattal érkezett Pápára, itt csatlakozott hozzájuk dr. Horváth Lajos várm. főjegyző, Vitéz Draskóczy István, a vitézi szék hadnagya, dr. Jerffy József főszolgabíró, Dietrich őrnagy helybeli állomásparancsnok, Leitschaft Károly százados, Korda János százados, Hertelendy Lajos csendőrszázados és Sült József tb. főszolgabíróból álló társaság, s fogatokon kihajtattak Ihászra, hol már nagyszámú érdeklődő közönség várta őket. Az ünnepség színhelyéül szol-