Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-05-26 / 21. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy negyed évre 300 korona. Egyes szám ára 40 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Tisza arcképéhez. A kollégiumban a jövő héten leplezi le a református egyházkerület Tisza István arcképét. Benczúr gyönyörű festményét Balló Ede festőművész másolta. Pheidias Zeusának száz­számra támadtak utánzatai és másolatai; Benczúr Tisza-képe is megérdemli a hasonló sorsot. Aki csak valamennyire ért a művészethez, a műtörténethez, megismerni a Pheidias alkotta Zeus-tipuson a görög istenek királyát. Az pe­dig, aki csak egy kissé is ismeri az újabb magyar politika történetét, megismerheti Benczúr Tisza-képén a magyar embert és az államférfit. Helyesebben a nagy magyart és a nagy állam­férfit. Pheidias istenkirálya ma is elevenen ható szimbólum : a fenség szimbóluma. Megfélemlítő és felemelő egyszersmind. Benczúr Tiszája is szimbólum ma már: a magyar fenség szimbó­luma. Vagy mondhatnók: a nem régen -még oly fenséges Magyarország szimbóluma. Ma­gyarország szimbóluma, mert a kép nem az embert, hanem az államférfit ábrázolja. Egyént ábrázol, aki egy a gondjaira bizott országgal, akinek sorsa közös az országéval. Azzal áll, azzal bukik. „ Szenvedő arc, majdnem aszkétai. Szen­vedő és megdicsőült, s ez a megdicsőülés már egészen más, mint az aszkéta felmagasztosu­lása. Az aszkéta tartása görnyedt, tekintete ég felé irányuló. A modern magyar vezér egyene­sen, magasan tartja a fejét, tekintete előre, a távolba irányul. Karszékben ülve ábrázolja a művész, s ez a tartás csaknem olyan, mint a lóháton ülő magyaré. Innen van elsősorban az alak felsőséges, büszkeség nélkül is büszke tartása. Szenvedő arc? Hogyan? Hogy illik egy szenvedő arc ragyogó diszmagyarhoz ? „Ki szomorú nem volt, az mind pogány" — Tisza nem volt pogány. A lélek fájása, vá­gyása a végtelen, a harmónia után, az embere­kével közös sorsa volt az ő lelkének is. Ember volt; apa. Államférfi volt, látta a négyszázéves 1 szomorú Habsburg uralmat, amelyből nem lá­tott kiutat; látta az útvesztőt, mely belesodorja az országot a világháborúba s a végső katasz­trófába. Díszmagyar és szenvedő arc? Tisza magyar volt, a magyar sírva vigadó, örömében mindig van üröm. Díszruhában is rajta borong­hat a gyász. Megdicsőült arc: mert itt le van győzve minden szenvedés. Diadalérzet ül az arcon, az emberé, aki legyőzte a fájdalmat, a hadvezéré, aki lóháton ülve diadalmenetet tart, akinek ar­cán még ott borong a háború sok-sok gyásza. Pheidias Zeusa emberábrázolású isten, Benczúr Tiszája ember, fensőbbséges ember. Úr. Az emberképü istenek meghaltak a nagy Pánnal. Új világ jött, új emberek; új hit, új új szentek. A Zeusoknak bealkonyodott. Ma is forr a világ. Keresi az új életfor­mákat. A régi világ nagy részben már romok­ban hever. A régi volt az úri világ. Szinte azt lehetne mondani: Tisza volt az utolsó nagyúr. Bástyája a nemesebb értelemben vett úri vi­lágnak. Benczúr képén rajta van ez a nemesebb értelem. Sőt a legnemesebb értelem. Szív, lélek, kedély sugárzik ebből az arcból. Pedig kemény az arc : nagyúri, vezéri. A fejtartás egyenes, a tekintet fölényes, átható. Ehhez az archoz kellettadíszmagyar, a kard. A hétköznapi Tisza szürkébb volt. Arca színtelenebb, gyakran viselt szalonkabátja fakó. De itt a nagyúri jellemet sugárzó archoz szük­séges külsőség a ragyogó öltözet. Forr a világ. Keresi az új életformákat. Hogy megtalálja-e, mikor, nem pusztul-e bele, — nem idetartozó kérdések. Az erjedés azon­ban már szétvetette a régi életformákat. Itt van Tisza tragikus végzetének egyik forrása. Nagy­úrnak, vezérnek született. Abszolút parancsoló­nak. S ő a modern politika világában kényte­len volt alkudozó, egyensúlyozgató vezér lenni. Alkudozó, taktikázó politikai ellenfeleivel, akik, el kell ismerni, százszor gyarlóbbak voltak nála. Mily tragikus egy nagy jellemre méltatlan ellen­felekkel küzdeni I Ez a mozzanat kapcsolja egybe Tisza tragikumának belső és külső elemeit. Tragikumának külső forrása a világháború el­vesztése. A mi győzelmünk oly magasra emelte volna Tiszát, hogy törpe ellenfelei egyáltalában fel sem értek volna hozzá. S e törpe ellenfelek a katonaszökevények vállain magasra kapasz­kodtak legyőzetésünk ájult napjaiban. A cső­cselék nem tűri a nagyságot. A gyilkosok fegy­verei eldördültek. Az utolsó jelenet grandiózus volt. Embe­ribb és országunkra ezerszer hasznosabb lett volna, ha Tisza a veszély napjaiban elmenekül. Visszatért volna, mikor az ideje eljön. Amikor örömmámorban fogadták volna igen sokan még azok közül is, akik nagyon sokszor gyalázták. Bizonyos, hogy ma nem volna csonka Magyar­ország. Ezért van ma Benczúr nagyúri Tisza­képének szimbólum jelentősége. Tisza az egész és szép, boldog Magyarországot jelenti. Ezért hajtjuk most meg előtte az emlékezés hódolat lobogóját. Dr. Trócsányi Dezső. ABADIE valódi francia szivarka-hüvely A MANSz. napjai. — 1923 május 20-21. — A nemzeti érzés és nemzeti munka öröm­napjai volt városunkban az idei két szép pün­kösdi nap, amikor a helybeli Mansz. tartotta meg közgyűlését, nyitotta meg kiállítását, adott számot egy évi működéséről. Az országos elnök jelenléte s az ő szózata kiváltképen becsessé és maradandó hatásúvá tette ennek a lelkes szervezetünknek, nyilvános manifesztációját. Tormay Cecil, a Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetségének országos elnöke a központ több vezető tagja társaságában pünkösd vasár­napján a déli gyorssal érkezett városunkba, hol az állomáson a helyi választmány és hatóság ré­széről ünnepélyes fogadtatásban volt részük. Tevékenységük első mozzanata délután kezdő­dött, amikor résztvettek a háziipari kiállítás megnyitásán. Magáról a kiállításról, annak gaz­dag tartalmáról, nagy anyagáról lapunk más helyén szólunk, itt csupán annyit, hogy a ki­1 állítást megnyitó országos elnök is elragadta­tásának és elismerésének a legmelegebb han­gon adott kifejezést megnyitó beszédében. Délután fél 6 órakor a városháza nagy­termében tartotta meg a helyi Mansz közgyű­lését. Tagok és érdeklődők, köztük jelentékeny számban férfiak is, teljesen megtöltötték a köz­gyűlési termet. Gamerra Alberta Mária bárónő, helyi Mansz-elnök, mondott elnöki megnyitót. Az üdvözlés meleg szavai után az elismerés pálmáját nyújtotta át azoknak, akik a Mansz munkája érdekében a legtöbbet fáradoztak. A legszebb levél e pálmaágból Pongrácz József né ügyvezető alelnöknek jutott, kinek legfőbb része van az elért eredményekben. Beszéde második részében hazánk kalvária-útjáról szólott mely­nek immár utolsó stációjához értünk, mely után csak a megdicsőülés, a boldogság követ­kezhetik. Izzó honleányi érzéstől áthatott, szép beszédét zajosan megéljenezték. A helyi Mansz tevékenységéről Pongrácz Józsefné ügyvezető-alelnök nyújtott eszmékben gazdag, magas színvonalon álló beszámolójá­ban világos képet. A kifejtett szorgos tevékeny­ség látható eredményei a szövőtanfolyam és háziipari kiállítás, lelkekben élő eredménye a nemzeti érzés felkeltése és ápolása. Csak a tagok száma: 2 és fél száz, kevés még, e téren van még teljesíteni való kötelesség és ezt öröm­mel vállalják is. Miután az igazán értékes jelentésért az elnöknő köszönetét tolmácsolta, felkérte Tormay Cecil országos elnököt, hogy szóljon pár szót a közönséghez. Tormay Cecilt, mikor fölállott, éljenzés üdvözölte, melynek lecsillapultával olyan beszédet tartott, minő kevés hangzott még el női ajakról. Abból a szomorú tényből indult ki, hogy a helyi Mansznak csak 250 tagja van. Mintha nem értenék meg az idők szavát, mintha ismét a közöny akarna újra úrrá lenni a lelkeken 1 Látva a lelkes helyi veze­tőséget, az elért gyönyörű sikereket, csak a tömörülés mérvét kifogásolja. Feltárta a tömö­rülés kettős szükségét: a világháború világ­hullája : a kommunizmus még egyre terjeszti pestises lehét és Magyarország még mindig romokban hever. A lelkeket kell megacélozni, a lelkeket újjáteremteni, ez a feladatunk. Ha a háborút a férfiak elvesztették, a nőknek kell újból megnyerni és meg is nyerik, ha élőké­Tavaszi öltöny-, kosztüm- és köpeny-kelme ujdonsáyaink meyérkeztek I KRAUSZ és KORÉIN divatáruháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom